Megújuló energia kereskedelmi hasznosítása

A megújuló energiák kereskedelmi hasznosítása számos különböző technológiát foglal magában, beleértve a napelemes fotovoltaikát, a naphőerőműveket, a napenergiával működő fűtő- és hűtőrendszereket, a szélenergiát, a vízenergiát, a geotermikus energiát, a biomasszát és az óceáni energiarendszereket. Mindegyik más-más fejlődési szakaszban van, mégis számos megújuló energiaforrás piaca növekszik.

A megújuló energiaforrások 2012-ben és 2013-ban 19 százalékkal járultak hozzá az energiafogyasztásunkhoz, illetve 22 százalékkal a villamosenergia-termelésünkhöz. Mind a modern megújuló energiaforrások, mint a víz-, szél- és napenergia, a bioüzemanyagok, mind a hagyományos biomassza nagyjából azonos arányban járultak hozzá a globális energiaellátáshoz. A megújuló technológiákba történő világméretű beruházások 2013-ban több mint 214 milliárd dollárt tettek ki, és olyan országok, mint Kína és az Egyesült Államok nagymértékben fektettek be a szél-, víz- és napenergiába, valamint a bioüzemanyagokba.

A megújuló energiaforrások széles földrajzi területeken találhatók, ellentétben más energiaforrásokkal, amelyek korlátozott számú országra koncentrálódnak. A megújuló energiaforrások és az energiahatékonyság gyors elterjedése jelentős energiabiztonságot, az éghajlatváltozás mérséklését és gazdasági előnyöket eredményez. A nemzetközi közvélemény-kutatások szerint a megújuló energiaforrások, például a napenergia és a szélenergia támogatása nagy támogatottságot élvez. Nemzeti szinten a világ legalább 30 országában a megújuló energiaforrások már több mint 20 százalékkal járulnak hozzá az energiaellátáshoz. Az előrejelzések szerint a nemzeti megújulóenergia-piacok az elkövetkező évtizedben és azon túl is erőteljesen növekedni fognak.

Bár sok megújulóenergia-projekt nagyszabású, a megújuló technológiák alkalmasak a vidéki és távoli területeken is, ahol az energia gyakran kulcsfontosságú az emberi fejlődés szempontjából. Világszerte becslések szerint 3 millió háztartás kap energiát kis napelemes rendszerekből. A falusi vagy megyei méretű minihálózatokba konfigurált mikro-hidrorendszerek számos területet szolgálnak ki. Több mint 30 millió vidéki háztartás világítást és főzést biztosít a háztartási méretű emésztőberendezésekben előállított biogázból. Biomasszával működő tűzhelyeket 160 millió háztartás használ.

A megújuló energiaforrások indokolása

Az éghajlatváltozás, a környezetszennyezés és az energiaellátás bizonytalansága jelentős problémákat jelentenek, és kezelésükhöz az energiaellátás és -felhasználás terén jelentős változásokra van szükség. A megújuló energiát hasznosító technológiák az energiaellátási portfólió lényeges elemei, mivel hozzájárulnak a világ energiabiztonságához, csökkentik a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőséget, és segítenek az üvegházhatású gázok csökkentésében. A klímaváltozást okozó fosszilis tüzelőanyagokat tiszta, klímastabilizáló, nem kimerülő energiaforrások váltják fel: a globális közvélemény-kutatásokban nagy támogatottságot élvez a megújuló energiaforrások, például a nap- és szélenergia támogatása, a közművek kötelezése a megújuló energiaforrások nagyobb mértékű felhasználására, valamint az ilyen technológiák fejlesztését és használatát ösztönző adókedvezmények nyújtása.

Az uniós tagállamok ambiciózus megújulóenergia-célokat tűztek ki maguk elé. Az Eurobarometer 2010-ben az EU huszonhét tagállamát kérdezte meg arról a célkitűzésről, hogy "2020-ra 20 százalékkal növeljék a megújuló energiaforrások arányát az EU-ban". Mind a huszonhét országban az emberek többsége vagy helyeselte a célt, vagy azt kérte, hogy még tovább menjen.

2011-től új bizonyítékok mutatják, hogy a hagyományos energiaforrásokhoz nagy kockázatok kapcsolódnak, és hogy jelentős változtatásokra van szükség az energetikai technológiák összetételében. Világszerte több bányászati tragédia is rávilágított a szénellátási lánc emberi áldozataira. Az EPA új kezdeményezései, amelyek a légtoxikus anyagokra, a szénhamura és a szennyvízkibocsátásra irányulnak, rávilágítanak a szén környezeti hatásaira és az ezek ellenőrzési technológiákkal való kezelésének költségeire. A fukusimai atomerőműben történt események újból kétségessé tették, hogy számos atomerőmű hosszú távon biztonságosan üzemeltethető-e. A "következő generációs" nukleáris blokkok költségbecslései tovább emelkednek, és a hitelezők nem hajlandók finanszírozni ezeket az erőműveket az adófizetők garanciái nélkül.

Az energiaforrások globális lakossági támogatottsága az Ipsos felmérése alapján (2011).

Kérdések és válaszok

K: Milyen példák vannak a megújuló energiát hasznosító technológiákra?

K: Mekkora volt a megújuló energiaforrások hozzájárulása a globális energiafogyasztáshoz 2012-ben és 2013-ban?

K: Mennyit fektettek be világszerte a megújuló technológiákba 2013-ban?

K: Vannak olyan országok, ahol az energiaellátás nagy százalékban megújuló energiaforrásokból származik?

K: Vannak-e előnyök a megújuló energiák alkalmazásával kapcsolatban?

K: Van-e állami támogatás a megújuló energiaforrások előmozdítására?

Keresés betűvel