Biogáz
A biogáz a szerves anyagok oxigénmentes (anaerob lebontás) vagy erjedés útján történő emésztése során keletkező gáz. A szerves anyag lehet trágya, szennyvíz, kommunális hulladék, komposzt, élelmiszerhulladék vagy bármilyen más biológiailag lebomló nyersanyag. A biogáz főként metánból és szén-dioxidból áll. Attól függően, hogy hol állítják elő, a biogázt más néven is nevezik:
- mocsárgáz
- mocsári gáz
- hulladéklerakó-gáz
- emésztőgáz
A biogáz felhasználható járműüzemanyagként vagy villamosenergia-termelésre. Közvetlenül is elégethető főzésre, fűtésre, világításra, technológiai hőre és abszorpciós hűtésre.
Biogáz és anaerob emésztés
Az anaerob emésztést sokat használják biogáz előállítására biológiailag lebomló hulladékból, mivel értékes üzemanyagot lehet előállítani, miközben elpusztítják a betegségeket okozó kórokozókat és csökkentik az ártalmatlanított hulladékok mennyiségét. A biogázban lévő metán tisztábban ég el, mint a szén, és kevesebb szén-dioxid-kibocsátás mellett több energiát termel. A biogáz kitermelése fontos szerepet játszik a hulladékgazdálkodásban, mivel a metán üvegházhatású gáz, amelynek globális felmelegedési potenciálja nagyobb, mint a szén-dioxidé. A biogázban lévő szenet általában a közelmúltban a fotoszintetizáló növények vonták ki a légkörből, így a biogáz visszaengedése a légkörbe kevesebb teljes légköri szenet ad hozzá, mint a fosszilis tüzelőanyagok elégetése.
Biogáz tipikus összetételi tartománya
A biogáz összetétele az előállítás módjától függően változik. A depóniagáz jellemzően 50% körüli metánkoncentrációval rendelkezik. A fejlett hulladékkezelési technológiák 55-75%-os CH4 tartalmú biogázt képesek előállítani.
| Biogáz összetétele | |
| Anyag | % |
| Metán, CH4 | 50-75 |
| Szén-dioxid, CO 2 | 25-50 |
| Nitrogén, N 2 | 0-10* |
| Hidrogén, H 2 | 0-1 |
| Hidrogén-szulfid, H2 S | 0-3 |
| Oxigén, O 2 | 0-2* |
- gyakran 5% levegőt vezetnek be, hogy mikrobiológiai úton megszabaduljanak a kéntől.
Kapcsolódó oldalak
- Termelői gáz
Kérdések és válaszok
K: Mi az a biogáz?
V: A biogáz olyan gáz, amely szerves anyagok oxigénmentes környezetben történő emésztése vagy erjedése során keletkezik.
K: Milyen példák vannak a biogázt előállító szerves anyagokra?
V: A biogáz előállítására alkalmas szerves anyagok közé tartozik például a trágya, a szennyvíz, a kommunális hulladék, a komposzt, az élelmiszerhulladék és más biológiailag lebomló nyersanyagok.
K: Milyen a biogáz összetétele?
V: A biogáz főként metánból és szén-dioxidból áll.
K: Mi a biogáz néhány alternatív neve?
V: Attól függően, hogy hol keletkezik, a biogázt mocsárgáznak, mocsárgáznak, hulladéklerakó-gáznak vagy emésztőgáznak is nevezhetjük.
K: Milyen felhasználási módjai vannak a biogáznak?
V: A biogáz felhasználható járműüzemanyagként, villamosenergia-termelésre, vagy közvetlenül elégethető főzéshez, fűtéshez, világításhoz, technológiai hőtermeléshez és abszorpciós hűtéshez.
K: Hogyan használható a biogáz járműüzemanyagként?
V: A biogáz sűríthető és használható üzemanyagként olyan járművek számára, amelyeket földgázüzemre terveztek, például buszok, taxik és teherautók.
K: Milyen előnyei vannak a biogáz használatának?
V: A biogáz néhány előnye közé tartozik az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése, a megújuló energia előállítása és a fosszilis tüzelőanyagoktól való függőség csökkentése. A biogáz a hulladék mennyiségének csökkentését is lehetővé teszi az egyébként hulladékká váló szerves anyagok felhasználásával.
