Polymorfizmus (anyagtudomány)
Az anyagtudományban a polimorfizmus egy szilárd anyag azon képessége, hogy egynél több formában vagy kristályszerkezetben létezik. A polimorfizmus bármely kristályos anyagban előfordulhat, beleértve a polimereket, ásványokat és fémeket. Az allotrópiához kapcsolódik, amely a kémiai elemekre vonatkozik. Egy anyag teljes morfológiáját a polimorfizmus és más változók, például a kristályhabitus, az amorf frakció vagy a kristályhibák írják le. A polimorfizmus olyan területeken fontos, mint a gyógyszerek, agrokémiai anyagok, pigmentek, színezékek, élelmiszerek és robbanóanyagok.
A kristályok elrendezésének különbsége miatt fennálló polimorfizmust nevezzük elrendezési polimorfizmusnak. A polimorfizmus ugyanazon molekula különböző konformereinek létezéséből is adódhat, a konformációs polimorfizmusban. Pszeudopolimorfizmus esetén a különböző kristálytípusok hidratáció vagy szolvatáció eredménye. Ezt helyesebben szolvomorfizmusnak nevezik, mivel a különböző szolvátok különböző kémiai képletűek. Szerves polimorf példája a glicin, amely monoklin és hexagonális kristályokat képes képezni. A szilícium-dioxidról ismert, hogy számos polimorfot képez, amelyek közül a legfontosabbak: α-kvarc, β-kvarc, tridimit, cristobalit, moganit, coesit és stishovit. Klasszikus példa erre az ásványpár, a kalcit és az aragonit, a kalcium-karbonát mindkét formája.
Az amorf anyagok analóg jelensége a poliamorfizmus, amikor egy anyag több különböző amorf módosulást is felvehet.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a polimorfizmus?
V: A polimorfizmus egy szilárd anyag azon képessége, hogy egynél több formában vagy kristályszerkezetben létezik.
K: Hogyan kapcsolódik a polimorfizmus az allotrópiához?
V: A polimorfizmus az allotrópiához kapcsolódik, amely a kémiai elemekre vonatkozik.
K: Milyen példák vannak a polimorfizmusra?
V: A polimorfizmus példái közé tartoznak a polimerek, az ásványok és a fémek. Megtalálható továbbá a gyógyszerekben, agrokémiai termékekben, pigmentekben, színezékekben, élelmiszerekben és robbanóanyagokban.
K: Mi az a csomagolási polimorfizmus?
V: Csomagolási polimorfizmusról akkor beszélünk, amikor a különböző kristálytípusok a kristályok csomagoltságában mutatkozó különbségekből adódnak.
K: Mi az a konformációs polimorfizmus?
V: Konformációs polimorfizmusról akkor beszélünk, amikor a különböző kristálytípusok ugyanazon molekula különböző konformereinek az eredményei.
K: Mi az a szolvomorfizmus?
V: Szolvomorfizmus akkor fordul elő, amikor a különböző kristálytípusok hidratáció vagy szolvatáció eredményeként jönnek létre, és különböző kémiai képletűek.
K: Tudna példát mondani egy szerves polimerre?
V: Szerves polimerre példa a glicin, amely monoklin és hexagonális kristályokat tud képezni.
