Zene előadása emlékezetből
A memóriából való zenei előadás azt jelenti, hogy egy zeneművet elég jól ismerünk ahhoz, hogy a kotta nélkül is el tudjuk játszani vagy énekelni.
Bár egyesek képesek a kottát hallás után megtanulni, a legtöbb hangszeren tanult ember a kottatartón előttük lévő nyomtatott kotta elolvasásával tanulja meg az új darabokat. Ha valaki megtanult egy zeneművet elég jól játszani ahhoz, hogy előadhassa, jó, ha meg tudja tanulni, hogyan játssza azt a nyomtatott kotta nélkül. Ezt hívják "emlékezetből való játéknak" vagy "kívülről való játéknak". Amikor egy zenész úgy gyakorol egy kottát, hogy azt emlékezetből tudja játszani, ezt hívják kotta memorizálásnak.
A legtöbb klasszikus zenész egyetért abban, hogy szólistaként jó, ha emlékezetből játszik. Ez azt jelenti, hogy a játékos nagyon jól érti a zenét, és teljesen arra tud koncentrálni, ahogyan a zenét játssza (az interpretációra). Egyes zenei versenyeken a versenyzőktől elvárják, hogy emlékezetből játsszanak. Egy szólóestet játszó zongorista általában mindent emlékezetből játszik. A dalokat (Lieder) előadó énekesek számára különösen fontos, hogy kotta nélkül énekeljenek, mert így az arckifejezésükkel közvetlenül tudnak kommunikálni a közönséggel. Néhány karmester emlékezetből vezényel. Ha így tesznek, akkor minden hangszer minden egyes hangjegyét emlékezetből kellene tudniuk. Vannak olyan karmesterek, akiknek olyan csodálatos a memóriájuk, hogy képesek erre.
Vannak, akiknek könnyebb megjegyezni a zenét, mint másoknak. A gyakorlásnak különböző módjai vannak a kotta memorizálásának elősegítésére: néhány ütem memorizálása egyszerre, a nyomtatott kotta tanulmányozása a hangszertől távol, vagy a darab "végiggondolása" a hangszertől távol.
Vannak, akiknek "fotografikus memóriájuk" van, és látják a fejükben a papírra nyomtatott kottát. Vannak, akik az auditív memóriára támaszkodnak (képzeletben hallják). Létezik izommemória is (az ujjak "tudják", hogy mit kell tenniük). Valószínűleg a legtöbb ember mindezen módszerek valamilyen kombinációját használja.
Amikor az emberek emlékezetből adnak elő, gyakran aggódnak, hogy esetleg elfelejtik, hogyan megy a zene. Ez persze még a legnagyobb zenészekkel is megtörténhet. A híres hegedűművész Bronislaw Huberman és a zongorista Eugen d'Albert egyszer Beethoven Kreutzer-szonátáját játszották. Mindketten emlékezetből játszottak. Egyikük folyton elrontott valamit ugyanazon a helyen, valami olyasmit játszott, ami korábban történt, így a középső részt háromszor is eljátszották, mielőtt végül sikerült befejezniük a darabot. Ez azonban elég gyakori, és bárkivel előfordulhat.
Aki hangszert tanul, próbáljon meg memorizálni néhány darabot. Sok híres zenésznek nagy repertoárja (gyűjteménye) van olyan darabokból, amelyeket emlékezetből tud játszani.
Kérdések és válaszok
K: Mi az, hogy emlékezetből zenét előadni?
V: A zene emlékezetből történő előadása azt jelenti, hogy képes vagy képes vagy eljátszani vagy elénekelni egy zeneművet a kotta nélkül.
K: Hogyan tanulnak meg a legtöbb ember új zenedarabokat?
V: A legtöbb ember, akit hangszeren tanítanak játszani, úgy tanulja meg az új darabokat, hogy elolvassa a nyomtatott kottát, amely előttük van a kottatartón.
K: Miért fontos, hogy az énekesek a kotta nélkül adjanak elő dalokat?
V: A dalokat (Lieder) előadók számára különösen fontos, hogy kotta nélkül énekeljenek, mert így közvetlenül kommunikálhatnak a közönséggel az arckifejezésükkel.
K: Milyen módszerekkel lehet segíteni egy kotta memorizálását?
V: Egy kotta memorizálását különböző módszerekkel lehet segíteni, például ha egyszerre néhány ütemet memorizálunk, ha a hangszertől távol tanulmányozzuk a nyomtatott kottát, vagy ha a hangszertől távol "átgondoljuk" a darabot.
K: Vannak-e különböző típusú memóriák, amelyeket a hangszertanulás és a hangszeren való játék során lehet használni?
V: Igen, vannak különböző típusú memóriák, amelyeket a hangszertanulás és -játszás során használhatunk, mint például a fotografikus memória (az ember fejében látja), az auditív memória (képzeletben hallja) és az izommemória (az ujjak "tudják", mit kell tenniük).
K: Gyakori, hogy a memóriából játszó zenészek előadás közben hibáznak?
V: Igen, még a nagyszerű zenészek is követhetnek el hibákat emlékezetből való előadás közben. Ez elég gyakori, és bárkivel előfordulhat.
K: A híres zenészek általában nagy repertoárral rendelkeznek, amit emlékezetből játszanak?
V: Igen, sok híres zenésznek van nagy repertoárja (gyűjteménye), amelyet emlékezetből tud játszani.
