Paresztézia — mi az? Bizsergés, zsibbadás: tünetek, okok és kezelés

Paresztézia: mi okozza a bizsergést és zsibbadást? Ismerje meg a tüneteket, lehetséges okokat és hatékony kezelési módszereket — gyors, érthető útmutató.

A paresztézia (ejtsd: /ˌpɛɹɪsˈθiʒə/; brit angolul paraesthesia, ejtsd: /ˌpæɹɪsˈθiʒə/) a bizsergés, szúrás vagy zsibbadás érzése, amelynek nincs maradandó hatása. Általában "tűszúrásnak" nevezik. Ez az érzés rövid ideig tarthat, de lehet tartósabb is. A hosszú távú hatás azt jelenti, hogy valami baj van a szervezet neuronjaival.

Erre példa lehet, ha hosszú ideig keresztbe tett lábakkal ülünk, és a lábunk "elalszik". A bizsergő érzés, amit akkor érez, amikor mozog, paresztézia.

Tünetek

A paresztézia leírható a következő módokon:

• Bizsergés vagy "tűszúrás" érzése;
• Zsibbadás, részleges érzéskiesés;
• Szúró vagy égő fájdalom;
• Ritkábban izomgyengeség vagy mozgáskorlátozottság;
• Az érzés lehet időszakos (pillanatnyi, például fekvés vagy ülés után) vagy krónikus (tartós, ismétlődő).

Lehetséges okok

A paresztézia oka sokféle lehet. Gyakori és ártalmatlan okok mellett súlyosabb betegségek is állhatnak a háttérben:

• Nyomás az idegeken — pl. hosszabb ideig tartó kényelmetlen testhelyzet, kar vagy láb "elalvása".
• Repetitív mozgások — pl. carpal tunnel szindróma (csukló alagút szindróma).
• Diabéteszes neuropátia — a cukorbetegség miatti idegkárosodás gyakori oka a krónikus tüneteknek.
• Vitaminhiány — különösen B12-vitamin hiánya okozhat idegrendszeri tüneteket.
• Fertőzések — pl. herpes zoster (övsömör) okozhat fájdalmas, paresztéziával járó idegkárosodást.
• Autoimmun betegségek — pl. szklerózis multiplex, Guillain–Barré-szindróma.
• Anyagcserezavarok és hormonális rendellenességek — pl. pajzsmirigy-alulműködés.
• Gyógyszerek vagy mérgezések — bizonyos gyógyszerek, alkoholizmus vagy toxikus anyagok is okozhatnak neuropátiát.
• Stroke vagy átmeneti iszkémiás roham — ha hirtelen, egyoldali zsibbadás, gyengeség vagy beszédzavar jelentkezik, az sürgősségi állapot lehet.

Diagnózis

Az orvos a kórtörténet és fizikális vizsgálat alapján kezdi a kivizsgálást. Gyakori vizsgálatok:

• Neurológiai vizsgálat (érzékelés, reflexek, izomerő ellenőrzése);
• Laborvizsgálatok — vércukor, B12-vitamin szint, gyulladásos markerek;
• Idegvezetési vizsgálatok és EMG — az idegek és izmok működésének mérése;
• Képalkotó vizsgálatok (MRI, CT) — ha a gerinc vagy az agy érintettsége gyanítható;
• Bizonyos esetekben lumbálpunkció vagy speciális immunológiai tesztek.

Kezelés

A kezelés mindig a kiváltó októl függ. Általános lehetőségek:

• Ok kezelése: pl. cukorbetegség jobb ellenőrzése, B12-pótlás, gyógyszermódosítás.
• Gyógyszeres kezelés: fájdalomcsillapítók, idegfájdalomra ható szerek (pl. gabapentin, pregabalin), bizonyos antidepresszánsok (pl. amitriptylin), helyi érzéstelenítők (lidokain tapaszok).
• Fizikoterápia és gyógytorna — ideg- és izomerő támogatása, ergonomiai tanácsadás.
• Sebészi beavatkozás: ha idegszűkület (pl. carpal tunnel) műtéti megoldást igényel.
• Életmódbeli változtatások: alkohol mellőzése, egészséges táplálkozás, testsúlykontroll, rendszeres mozgás.

Mikor keressünk orvost sürgősen?

• Ha a paresztézia hirtelen, egyoldali és kíséri az arc, kar vagy láb gyengesége, beszédzavar vagy látászavar — ezek stroke tünetei lehetnek.
• Ha a tünetek gyorsan rosszabbodnak vagy kiterjednek.
• Ha a zsibbadás tartós, ismétlődő, vagy életminőséget ront.
• Ha lázzal, bőrkiütéssel vagy erős fájdalommal jár együtt (fertőzés vagy súlyos gyulladás jele lehet).

Megelőzés és jó tanácsok

• Kerüljük a huzamos ideig tartó kényelmetlen testhelyzeteket — gyakori testhelyzet-váltás, nyújtó gyakorlatok.
• Tartsuk kontroll alatt a krónikus betegségeket (pl. cukorbetegség), és kövessük az orvosi tanácsokat.
• Figyeljünk a táplálkozásra — elegendő B-vitamin bevitel.
• Alkalmazzunk ergonómiai intézkedéseket munkahelyen, és kerüljük a túlzott ismétlődő terhelést.
• Korlátozzuk az alkoholfogyasztást és a toxikus anyagokkal való érintkezést.

Prognózis

Sok esetben a paresztézia teljesen megszűnik, ha az ok átmeneti (pl. rossz testhelyzet) vagy kezelhető (pl. vitaminhiány). Ha azonban tartós idegi károsodás áll fenn, a tünetek részben vagy teljesen maradandóvá válhatnak. A korai kivizsgálás és célzott kezelés javítja a gyógyulás esélyét.

Ha kétségei vannak a tünetek eredetével kapcsolatban, vagy a panaszok romlanak, forduljon háziorvosához vagy neurológushoz.

Keresés betűvel