Nyitott zárból tüzelés – definíció, működése és alkalmazása

Nyitott zárból tüzelés azt jelenti, hogy a félautomata vagy teljesen automata lőfegyvernél tüzelésre készen a zár (a töltényeket előre toló és elzáró tömegegység) hátrahúzott helyzetben van. A ravasz meghúzásakor a zár elengedése vagy kiengedése következtében a zár előrefut, letölti a tárból a töltényt, kamrába juttatja és a cső felé irányuló mozgás során elsüti a fegyvert. A lövés energiája (vagy a visszarúgás/kipattanó gázok egy része a gázüzemű konstrukcióknál) a zárat ismét hátrafelé küldi, ami közben kivetkőzi az üres hüvelyt és felkészül a következő lövésre. Teljesen automata üzemmódban a zár a ravasz lenyomva tartásáig ciklikusan mozog; félautomata kivitelben pedig minden ravaszmegoldásnál külön engedélyezi az előrehozatalt.

Működési elv (áttekintés)

Alaphelyzet: zár hátrahúzva, kamra üres.
Ravasz meghúzása: a zár előrefut, tölti és elsüti a lőszert egy mozdulatsorban.
Lövés utáni ciklus: a lövés energiája a zárat visszaviszi, megtörténik a hüvelykivetés, és a zár a hátrahúzott helyzetben marad, készen a következő lövésre.

Előnyök

Kisebb „cook-off” kockázat: mert a cső és a kamra töltény nélküli állapotban hűl, így a túlmelegedés miatti öntűzés (amikor a forró cső okozza a lőpor meggyulladását) kockázata csökken.
Egyszerűbb mechanika bizonyos konstrukcióknál: különösen egyszerű visszarúgásos (blowback) géppisztoly- és géppuska-konstrukciók esetén az egész rendszer egyszerűbb és olcsóbban gyártható lehet.
Könnyebb hűlés teljes automata tüzelésnél: mivel a kamra nem marad zárt tölténnyel folyamatosan, a hőelvezetés hatékonyabb lehet igen nagy tüzelési sorozatoknál.

Hátrányok

Pontosság csökkenése egyes esetekben: a zár előre- és hátrafutása a lövés pillanatában mozgó tömeget hoz létre, ami rontja az egyéni, célzott lövések pontosságát, ezért a nyitott zár kevésbé ideális pontos, egyenként leadott lövésekhez.
Biztonsági kockázat: egyes nyitott záras mechanizmusoknál a zárral kapcsolatos biztonsági tartalékok kevesebbek lehetnek; rossz gyári kialakítás vagy módosítás esetén nagyobb az akaratlan elsülés veszélye.
Környezeti hatások: nyitott záras mechanizmusok jobban ki lehetnek téve por, szennyeződés bejutásának, ami megbízhatósági problémákhoz vezethet piszkos körülmények között, ha a kipróbált tömítettséget nem biztosítják.

Alkalmazása és történeti megjegyzések

A nyitott zárat gyakran alkalmazták és alkalmazzák olyan fegyvereknél, ahol fontos a folyamatos, nagy tűzgyorsaság és a hűlés: különösen géppisztolyoknál és könnyű géppuskáknál, valamint korábbi, egyszerű blowback-konstrukcióknál. Egyes fejlett megoldásoknál, például a advanced primer ignition (API) rendszerrel működő fegyvereknél az indítási pont úgy van időzítve, hogy a gyutacs gyújtása a zár még előrefelé haladó mozgása közben történik — ezek a konstrukciók jellemzően nyitott zárból tüzelnek.

Biztonság és jogi megjegyzés

A fegyverek működésének megértése fontos a biztonságos kezeléshez, de a gyakorlatba átültetett, műszaki beavatkozást igénylő módosítások veszélyesek és törvényileg szabályozottak lehetnek. Soha ne próbáljon meg fegyvert módosítani vagy átalakítani jogosultság és szakszerű ismeret nélkül.
Mindig tartsa be az alapvető fegyverbiztonsági szabályokat: kezelje minden fegyvert úgy, mintha töltve lenne; tartsa az irányzékot biztonságos irányban; úgy tartsa ujját a ravaszról, hogy ne okozzon akaratlan elsütést; ellenőrizze, hogy a fegyver üres-e, mielőtt bármi karbantartást végez.

Összefoglalva: a nyitott zárból tüzelés olyan mechanikai filozófia, amely a töltény kamrába juttatását és a lövés elindítását egy mozgó zár előrehaladásához köti. Ez a megoldás előnyös lehet folyamatos tüzelésnél és hőkezelésnél, de pontossági és biztonsági kompromisszumokkal járhat, ezért alkalmazása a fegyver tervezési céljától függ.