Pesmergák — az iraki Kurdisztán katonai ereje, történet és szervezet

Pesmergák — az iraki Kurdisztán harcosai: történetük, szervezetük és szerepük a régió biztonságában, konfliktusaiban és modern hadviselésében.

A pesmergák (szóráni kurdul: پێشمەرگە, románul: Pêşmerge, szó szerint „a halállal szembenézők”) az iraki Kurdisztán szövetségi régiójának legfontosabb fegyveres erői. A Peshmerga és a hozzá kapcsolódó kurd biztonsági struktúrák felelősek a régió belső és külső védelméért, határőrzéséért és a közrend fenntartásáért. A kurd biztonsági rendszer részei többek között az Asayish (belső biztonsági szolgálat), a Parastin u Zanyarî (kurd hírszerzés és ellenhírszerzés), valamint a Zeravani (kötöttségében és feladataiban a katonai rendőrséghez, gendárméhez hasonló alakulat). A modern peshmerga erők szervezete 1943-ig vezethető vissza, de hagyományaik az oszmán és a szafavidák korából származó törzsi és helyi milíciákra épülnek.

Történeti áttekintés

A peshmerga hagyományosan a kurd ellenállás és önvédelmi mozgalmak katonai szárnya volt: a XX. század közepétől olyan vezetők alakították és használták hadseregként, mint Mustafa Barzani és más regionális vezetők. A formális szervezés és a modern értelemben vett peshmerga-szervezetek 1940-es években kezdődtek, majd a 1990-es években, az iraki kurd autonómia kialakulása után váltak részben intézményesítetté. A peshmerga szerepe különösen megnőtt a 2003-as iraki háború és az azt követő évek során, illetve az Iraki és Levantei Iszlám Állam (IS) elleni harcok idején.

Szervezet és irányítás

Hivatalosan a peshmergák a Kurdisztáni Regionális Kormány (KRG) Peshmerga-ügyekért felelős minisztériuma alá tartoznak. A gyakorlatban azonban a peshmerga erők szervezete és parancsnoksága erősen pártok által befolyásolt: a két legnagyobb politikai erő, a Kurdisztán Demokratikus Pártja (KDP) és a Kurdisztáni Hazafias Unió (PUK) különálló alakulatokat tart fenn, és sok hadosztály, dandár, illetve parancsnokság lojális egy vagy másik párthoz. Az erők regionális parancsnokságokra, dandárokra és önálló brigádokra tagolódnak; vannak könnyűgyalogos, helikopter-támogatott és korlátozott páncélos egységek is, de a peshmerga hagyományosan könnyű-, hegyi- és gerillaharcokra optimalizált.

Kapcsolat az iraki állami erőkkel

A reguláris iraki hadseregnek a kurd autonóm régióba való bevonulása érzékeny kérdés: a KRG és a szövetségi kormány között a kurd autonómia és a fegyveres erők hatáskörei folyamatosan vita tárgyát képezik. A peshmergák szerepe abban is áll, hogy a régió biztonságát alapvetően ők biztosítják, és a 2005-ös iraki alkotmány is külön jogi kereteket hagyott a kurd önvédelmi erők számára. Ugyanakkor a 2017-es függetlenségi népszavazást követő események, köztük Kirkuk visszafoglalása és a szövetségi erők beavatkozása, rámutattak a kurd és a bagdadi erők közötti feszültségekre és a hatalomvonalak bizonytalanságára.

Harci cselekmények és nemzetközi együttműködés

A peshmergák 2003-ban állítólag kulcsszerepet játszottak az Szaddám Huszein elfogására irányuló műveletekben. 2004-ben peshmerga közreműködéssel elfogták az al-Kaida kulcsfiguráját, Hassan Ghult, akinek vallomásai – több forrás szerint – hozzájárultak Oszama Bin Laden hírvivőjének kilétéhez és végső lokalizálásához. A peshmerga kiemelkedő szerepet vállalt az IS elleni harcokban is: 2014 után a nemzetközi koalíció és több ország katonai támogatásával a peshmerga számos fronton harcolt az IS ellen, és 2017-ben részt vett azoknak a műveleteknek egy részében, amelyek során Moszul visszafoglalásában a koalíció és iraki erők is részt vettek.

Felszerelés, kiképzés és támogatás

A peshmerga haditechnikai felszerelése vegyes: részben örökölték és kapták az iraki hadseregtől, részben nemzetközi segítséggel modernizálódtak. A 2014 utáni időszakban az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Franciaország és más szövetséges országok katonai tanácsadókat, kiképzést, páncélozott járműveket, könnyű- és nehézfegyverzetet biztosítottak. A támogatás ellenére a peshmerga gyakran küzdött logisztikai, ellátási és kiképzési hiányosságokkal, valamint a szervezettség és egységes parancsnokság hiányával.

Emberi erőforrások, nők és toborzás

A peshmerga taglétszámáról széles skálán mozognak a becslések; a 2010-es és 2014–2017 közötti időszakban a számok gyakran 50 000–150 000 közötti tartományba estek attól függően, hogy mely egységeket számoltak. A harcosok többsége önkéntes, de a politikai pártok és vezetések révén sok esetben politikai és patronális mechanizmusok is befolyásolják a toborzást és a sajátos "bérezési" gyakorlatokat. Női harcosok is szolgálnak a kurd erőkben, bár a női egységek és a velük kapcsolatos hagyományok erőteljesebb és szervezettebb formában elsősorban a szír kurd milíciákra (YPJ/YPG) jellemzők; az iraki kurd térségben azonban több példát is találni nők aktív harci szerepvállalására.

Politikai és jogi kihívások

• A peshmerga politikai megosztottsága: a KDP és a PUK különálló parancsnokságai megnehezítik az erők egységesítését és átlátható, centralizált vezetését.
• Integrációs törekvések: 1992 óta rendszeresen napirenden van a peshmerga egyesítése és integrálása a központi minisztériumi struktúrákba; sikeres és tartós egységesítés azonban mindmáig nem valósult meg.
• Számláló problémák: rendszeresek a bérezési, nyugdíjazási és adminisztratív visszaélésekre vonatkozó panaszok, amelyek rontják a morált és a hatékonyságot.
• Jog és elszámoltathatóság: a katonai és biztonsági erők tevékenysége – különösen konfliktusok idején – emberi jogi aggályokat vetett fel nem ritkán.

Jelenlegi helyzet és kilátások

A peshmerga továbbra is kulcsfontosságú tényező Irak és a Közel-Kelet biztonsági térképén, különösen az iraki Kurdisztán autonómiájának megőrzésében. Az erő jövője nagymértékben függ attól, hogy sikerül-e politikailag konszolidálni a különböző frakciókat, megvalósítani a strukturális reformokat, és fenntartható külső támogatást biztosítani a modernizációhoz és kiképzéshez. A nemzetközi partnerség és a belső politikai kompromisszumok egyaránt döntő szerepet játszanak abban, hogy a peshmerga mennyire tud hatékony, egységes és jogkövető erőként működni a jövőben.

A peshmerga története és szervezete jól mutatja, hogy a modern, intézményesült fegyveres erők kialakulása mennyire összefonódik a politikai hatalommal, a nemzeti identitással és a regionális biztonsági helyzettel.

Kérdések és válaszok

K: Mik azok a peshmergák?

K: Milyen más kurd biztonsági erők léteznek még?

K: Mikor alakult meg a Peshmerga?

K: Ki felel az iraki Kurdisztán biztonságáért?

K: Miért tilos a reguláris iraki hadseregnek belépnie Irak-Kurdisztánba?

K: Ki a Peshmerga erők parancsnoka?

Kérdés: Milyen szerepet játszottak a 2003-2017 közötti iraki háborúban?

Keresés betűvel