Hőerőgép
A mérnöki és termodinamikai tudományokban a hőmotor a hőenergiát mechanikai munkává alakítja egy forró "forrás" és egy hideg "nyelő" közötti hőmérsékletkülönbség felhasználásával. A hő a forrásból a motor "munkatestén" keresztül jut el a "nyelőbe", és e folyamat során a hő egy része a motorban lévő gáz vagy folyadék tulajdonságainak felhasználásával munkává alakul át.
Sokféle hőmotor létezik. Mindegyiknek van egy termodinamikai ciklusa. A hőmotorokat gyakran az általuk használt termodinamikai ciklusról nevezik el, mint például a Carnot-ciklus. Gyakran hétköznapi neveket vesznek fel, mint például benzin-/benzinmotor, turbinamotor vagy gőzgép.
A belsőégésű motorok magában a motorban termelnek hőt. Más hőmotorok külső forrásból veszik fel a hőt. A hőmotorok lehetnek a levegő felé nyitott vagy zárt és a külvilágtól elzárt (ezt nevezzük nyitott vagy zárt ciklusnak).
1. ábra: Hőmotor diagramja. TH a hőforrás és TC a hűtőnyelő. QH a motorba áramló hő. QC a hidegnyelőbe kerülő hulladékhő. W a motorból kilépő hasznos munka.
Áttekintés
Amikor a tudósok tanulmányozzák a hőmotorokat, olyan motorokra vonatkozó ötletekkel állnak elő, amelyeket valójában nem lehet megépíteni. Ezeket ideális motoroknak vagy ciklusoknak nevezik. A valódi hőmotorokat gyakran összekeverik az ideális motorokkal vagy ciklusokkal, amelyeket megpróbálnak utánozni.
A fizikai eszköz leírásakor általában a "motor" kifejezést használják. Az ideális leírásakor a "ciklus" kifejezést használják.
Mondhatnánk, hogy a termodinamikai ciklus a mechanikus motor ideális esete. Azt is mondhatnánk, hogy a modell nem felel meg tökéletesen a mechanikus motornak. Az egyszerűsített modellekből és az általuk képviselt ideális esetekből azonban sok előny származik.
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb a hőmérsékletkülönbség a melegforrás és a hidegnyelő között, annál hatékonyabb a ciklus vagy a motor. A Földön bármely hőmotor hideg oldala a motor helyének levegőhőmérsékletére korlátozódik.
A hőmotorok hatékonyságának javítására tett legtöbb erőfeszítés a hőforrás hőmérsékletének növelésére irányul, de nagyon magas hőmérsékleten a motor fémje kezd megpuhulni.
A különböző javasolt vagy ma használt hőmotorok hatásfoka az OTEC óceánerőművi javaslat 3 százalékától (97 százalék hulladékhő) a legtöbb autóipari motor 25 százalékán át a szuperkritikus szénerőmű 45 százalékáig és a gőzzel hűtött kombinált ciklusú gázturbina körülbelül 60 százalékáig terjed. Mindezen folyamatok hatékonysága (vagy annak hiánya) a rajtuk áthaladó hőmérséklet-csökkenésnek köszönhető.
A legkevésbé hatékony OTEC a felszíni és a mélyből származó óceánvíz hőmérséklet-különbségét használja ki, ami egy kis, talán 25 Celsius-fokos különbség, így a hatékonyságnak alacsonynak kell lennie.
A leghatékonyabb, a kombinált ciklusú gázturbina földgázt éget el, hogy a levegőt közel 1530 Celsius-fokra melegítse, ami nagy, 1500 Celsius-fokos hőmérséklet-különbség, és így a gőzhűtési ciklus hozzáadásával a hatásfok nagyon nagy lehet.
Hétköznapi példák
Az emberek többnyire hőmotorokat használnak, amelyekben a hő egy tűzből származik, amely egy munkafolyadékot (általában vizet vagy levegőt) tágít, a hőelvezető pedig vagy egy víztömeg, vagy a légkör, mint egy hűtőtoronyban.
A felhevített gázok tágulását használó ismert motorok közé tartozik a gőzgép, a dízelmotor és a benzinmotor (benzinmotor) az autókban.
A Stirling-motor sokkal ritkább, de megtalálható kis modellekben, amelyek a kéz hőjével működnek.
Az egyik fajta játékhőgép az ivómadár.
A bimetálszalag olyan eszköz, amely a hőmérsékletet mechanikai mozgásra alakítja át, és a termosztátokban a hőmérséklet szabályozására használják. Ez egy olyan hőmotor, amely nem használ folyadékot vagy gázt.
Kapcsolódó oldalak
- Hőszivattyú
Kérdések és válaszok
K: Mi az a hőmotor a mérnöki és termodinamikai tudományokban?
A: A hőmotor olyan eszköz, amely a hőenergiát mechanikai munkává alakítja át egy forró "forrás" és egy hideg "nyelő" közötti hőmérsékletkülönbség kihasználásával.
K: Hogyan működik egy hőmotor?
V: A hő a forrásból a motor munkatestén keresztül jut el a nyelőbe, és e folyamat során a hő egy része a motorban lévő gáz vagy folyadék tulajdonságait felhasználva munkává alakul át.
K: Milyen termodinamikai ciklusok kapcsolódnak a hőmotorokhoz?
V: Sokféle hőmotor létezik, mindegyiknek sajátos termodinamikai ciklusa van. Nevüket az általuk használt termodinamikai ciklusról kapták, például a Carnot-ciklusról.
K: Milyen példák vannak a mindennapi tárgyakról elnevezett hőmotorokra?
V: A hétköznapi tárgyakról elnevezett hőmotorok közé tartoznak a benzin-/benzinmotorok, a turbinamotorok és a gőzgépek.
K: Hogyan termelnek hőt a belsőégésű motorok?
V: A belsőégésű motorok magában a motorban termelnek hőt.
K: A hőmotorok lehetnek a levegő felé nyitottak?
V: Igen, a hőmotorok lehetnek a levegő felé nyitott vagy zárt és a külvilágtól elzárt motorok. Ezt nyílt vagy zárt ciklusnak nevezzük.
K: Minden hőmotor külső forrásból vesz fel hőt?
V: Nem, míg egyes hőmotorok külső forrásból veszik fel a hőt, mások a motoron belül is képesek hőt termelni.
