Nóva
A nóva (többes számban nóvák vagy novák) egy fehér törpecsillag hatalmas nukleáris robbanása. A csillag hirtelen felragyogását okozza.
A nóvák nem tévesztendők össze más fényesedési jelenségekkel, például a szupernóvákkal. A nóvák egy kettős rendszerben lévő fehér törpe felszínén keletkeznek. Ha a rendszer két csillaga elég közel van egymáshoz, akkor a kísérőcsillag felszínéről anyag kerül a fehér törpére. A hidrogénnek a csillag felszínére történő összegyűjtése egy elszabadult fúziós reakciót indít el.
Erősségük ellenére a nóvákban kilökődő anyag mennyisége általában csak a naptömeg 1⁄10 000 része, ami a fehér törpe tömegéhez képest igen kevés. A kitörés során az akkrétált tömegnek csupán öt százaléka fuzionál. Ez elég energia ahhoz, hogy a nóva-kitörés másodpercenként több ezer kilométeres sebességgel törjön kifelé - egyes nóvák esetében nagyobb sebességgel, mint másoknál. A csillag is fényesebbé válik, a napfényesség néhányszorosáról 50 000-100 000-szeresére. 2010-ben a NASA Fermi Gamma-ray Space Telescope-ot használó tudósok meglepődve fedezték fel először, hogy egy nóva gamma-sugárzást (>100 MeV) is képes kibocsátani.
Egy fehér törpe idővel több nóvát is létrehozhat, mivel a kísérőcsillagból további hidrogén halmozódik felszínére. Erre példa az RS Ophiuchi, amelyről ismert, hogy hatszor (1898-ban, 1933-ban, 1958-ban, 1967-ben, 1985-ben és 2006-ban) kitört. Végül a fehér törpe Ia típusú szupernóvaként robbanhat fel, ha megközelíti a Chandrasekhar-határt.
Néha egy nóva elég fényes és elég közel van ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen. A legfényesebb közelmúltbeli példa erre az 1975-ös Nova Cygni volt. Ez a nóva 1975. augusztus 29-én jelent meg a Cygnus csillagképben, a Denebtől mintegy öt fokkal északra, és elérte a 2,0 magnitúdót (majdnem olyan fényes, mint a Deneb). A legfrissebbek a V1280 Scorpii, amely 2007. február 17-én érte el a 3,7 magnitúdót, és a Nova Delphini 2013-ban. A 2013. december 2-án felfedezett Nova Centauri 2013 az ez évezred eddigi legfényesebb nóvája, amely elérte a 3,3 magnitúdót.
A csillagászok becslése szerint a Tejútrendszerben évente nagyjából 30-60 nóvae keletkezik, a valószínűsíthető arány 40 körül van. A Tejútrendszerben évente felfedezett nóvák száma jóval alacsonyabb, körülbelül 10. Az Androméda-galaxisban évente nagyjából 25, a 20-as magnitúdónál fényesebb nóvát fedeznek fel, és kisebb számban más közeli galaxisokban is.
Művészi elképzelés egy fehér törpéről, amely hidrogént vonz egy nagyobb kísérőjéről
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nova?
A: A nóva egy fehér törpecsillag hatalmas nukleáris robbanása, amely a csillag hirtelen felragyogását okozza.
K: Mennyi anyag lökődik ki egy nóva során?
V: A nóva során kilövellő anyag mennyisége általában csak a naptömeg 1/10 000-ed része, ami a fehér törpe tömegéhez képest igen kevés.
K: Milyen gyorsan terjed a Nova által kibocsátott anyag?
V: A Novákból kilövellő anyag másodpercenként akár több ezer kilométert is megtehet, sőt egyes Novák esetében ennél is nagyobb sebességgel.
K: Mennyire fényesek tudnak lenni a novák?
V: A novák akár 50 000-100 000-szer fényesebbek lehetnek a Napnál.
K: Mi volt a közelmúlt legfényesebb novája?
V: A Nova legfényesebb közelmúltbeli példája az 1975. évi Nova Cygni volt, amely 1975. augusztus 29-én jelent meg, és elérte a 2,0 magnitúdót (majdnem olyan fényes, mint a Deneb).
K: Becslések szerint évente hány Nova fordul elő a Tejútrendszerben?
V: A csillagászok becslése szerint évente nagyjából 30-60 Novae keletkezik a Tejútrendszerben, átlagosan 40.
K: Hány Novae-t fedeznek fel más galaxisokban, például az Andromédában évente?
V: Az Androméda-galaxisban évente körülbelül 25, 20-as magnitúdónál fényesebb Novae-t fedeznek fel, és kisebb számban más közeli galaxisokban is.
