Nóva

A nóva (többes számban nóvák vagy novák) egy fehér törpecsillag hatalmas nukleáris robbanása. A csillag hirtelen felragyogását okozza.

A nóvák nem tévesztendők össze más fényesedési jelenségekkel, például a szupernóvákkal. A nóvák egy kettős rendszerben lévő fehér törpe felszínén keletkeznek. Ha a rendszer két csillaga elég közel van egymáshoz, akkor a kísérőcsillag felszínéről anyag kerül a fehér törpére. A hidrogénnek a csillag felszínére történő összegyűjtése egy elszabadult fúziós reakciót indít el.

Erősségük ellenére a nóvákban kilökődő anyag mennyisége általában csak a naptömeg 1⁄10 000 része, ami a fehér törpe tömegéhez képest igen kevés. A kitörés során az akkrétált tömegnek csupán öt százaléka fuzionál. Ez elég energia ahhoz, hogy a nóva-kitörés másodpercenként több ezer kilométeres sebességgel törjön kifelé - egyes nóvák esetében nagyobb sebességgel, mint másoknál. A csillag is fényesebbé válik, a napfényesség néhányszorosáról 50 000-100 000-szeresére. 2010-ben a NASA Fermi Gamma-ray Space Telescope-ot használó tudósok meglepődve fedezték fel először, hogy egy nóva gamma-sugárzást (>100 MeV) is képes kibocsátani.

Egy fehér törpe idővel több nóvát is létrehozhat, mivel a kísérőcsillagból további hidrogén halmozódik felszínére. Erre példa az RS Ophiuchi, amelyről ismert, hogy hatszor (1898-ban, 1933-ban, 1958-ban, 1967-ben, 1985-ben és 2006-ban) kitört. Végül a fehér törpe Ia típusú szupernóvaként robbanhat fel, ha megközelíti a Chandrasekhar-határt.

Néha egy nóva elég fényes és elég közel van ahhoz, hogy szabad szemmel is látható legyen. A legfényesebb közelmúltbeli példa erre az 1975-ös Nova Cygni volt. Ez a nóva 1975. augusztus 29-én jelent meg a Cygnus csillagképben, a Denebtől mintegy öt fokkal északra, és elérte a 2,0 magnitúdót (majdnem olyan fényes, mint a Deneb). A legfrissebbek a V1280 Scorpii, amely 2007. február 17-én érte el a 3,7 magnitúdót, és a Nova Delphini 2013-ban. A 2013. december 2-án felfedezett Nova Centauri 2013 az ez évezred eddigi legfényesebb nóvája, amely elérte a 3,3 magnitúdót.

A csillagászok becslése szerint a Tejútrendszerben évente nagyjából 30-60 nóvae keletkezik, a valószínűsíthető arány 40 körül van. A Tejútrendszerben évente felfedezett nóvák száma jóval alacsonyabb, körülbelül 10. Az Androméda-galaxisban évente nagyjából 25, a 20-as magnitúdónál fényesebb nóvát fedeznek fel, és kisebb számban más közeli galaxisokban is.

Művészi elképzelés egy fehér törpéről, amely hidrogént vonz egy nagyobb kísérőjérőlZoom
Művészi elképzelés egy fehér törpéről, amely hidrogént vonz egy nagyobb kísérőjéről

Kérdések és válaszok

K: Mi az a nova?


A: A nóva egy fehér törpecsillag hatalmas nukleáris robbanása, amely a csillag hirtelen felragyogását okozza.

K: Mennyi anyag lökődik ki egy nóva során?


V: A nóva során kilövellő anyag mennyisége általában csak a naptömeg 1/10 000-ed része, ami a fehér törpe tömegéhez képest igen kevés.

K: Milyen gyorsan terjed a Nova által kibocsátott anyag?


V: A Novákból kilövellő anyag másodpercenként akár több ezer kilométert is megtehet, sőt egyes Novák esetében ennél is nagyobb sebességgel.

K: Mennyire fényesek tudnak lenni a novák?


V: A novák akár 50 000-100 000-szer fényesebbek lehetnek a Napnál.

K: Mi volt a közelmúlt legfényesebb novája?


V: A Nova legfényesebb közelmúltbeli példája az 1975. évi Nova Cygni volt, amely 1975. augusztus 29-én jelent meg, és elérte a 2,0 magnitúdót (majdnem olyan fényes, mint a Deneb).

K: Becslések szerint évente hány Nova fordul elő a Tejútrendszerben?


V: A csillagászok becslése szerint évente nagyjából 30-60 Novae keletkezik a Tejútrendszerben, átlagosan 40.

K: Hány Novae-t fedeznek fel más galaxisokban, például az Andromédában évente?


V: Az Androméda-galaxisban évente körülbelül 25, 20-as magnitúdónál fényesebb Novae-t fedeznek fel, és kisebb számban más közeli galaxisokban is.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3