Norvég nehézvíz szabotázs a
A norvég nehézvíz szabotázs a szövetségesek küldetéseinek egy csoportja volt a második világháborúban. A küldetések célpontja a 60 megawattos Vemorki erőmű volt. Ez az erőmű egy olyan víztípust termelt, amelyet nehézvíznek neveztek el. A nehézvíz egy deutérium nevű hidrogénizotópon alapul. A küldetések célja az volt, hogy Németországot megakadályozzák a nehézvíz előállításában. Németországnak szüksége volt a nehézvízre, hogy megértse és segítsen atombombát készíteni. A támadások 1942 februárjában kezdődtek norvég kommandósok és szövetséges bombázók által. A küldetések kódnevei Grouse, Freshman és Gunnerside voltak. A küldetések sikeresek voltak, és a Vemork erőmű 1943-ra már nem működött.
Küldetések
Operation Grouse
A brit Special Operations Executive (SOE) 1942 októberében négy norvég kommandóst tervezett a térségbe küldeni. 1942. október 19-én ezek a norvég kommandósok ejtőernyővel érkeztek. Nagyon hosszú utat kellett síelniük, hogy eljussanak az állomásra. Az erőművet kellett volna figyelniük, hogy megbizonyosodjanak arról, hogy biztonságos-e a többi csapat érkezése. A küldetés jól sikerült, és a kommandósok a Hardanger-fennsíkról megkezdték az erőmű megfigyelését.
Gólya művelet
1942. november 19-én brit ejtőernyősöknek kellett volna találkozniuk a norvég kommandósokkal, és megtámadniuk az erőművet. Az ejtőernyősöket nagy bombázók által vontatott siklóernyőkön repítették be. A siklóernyők és a bombázók lezuhantak, mielőtt Vemorkba értek volna. A brit ejtőernyősök többsége meghalt a balesetben. Egy bombázó legénysége túlélte, de mindannyian a német hadsereg fogságába estek. A német Gestapo ezután megkínozta és kivégezte az összes foglyot. Bár a norvég kommandósok el tudtak bújni a németek elől, a küldetés teljes kudarcot vallott.
Gunnerside hadművelet
1943 februárjában új missziót indítottak. Ezúttal a norvég kommandósoknak sikerült az erőműhöz lopakodniuk, és megtámadniuk azt. A kommandósok bombákat helyeztek el a nehézvizet előállító gépeken. A kommandósok szándékosan hátrahagytak egy Thompson géppisztolyt, hogy a német katonaság tudja, hogy nem a városból származó emberekről van szó. A bombák tönkretették a gépeket, és megakadályozták, hogy az erőmű nehézvizet gyártson. A kompról senki sem maradt életben, és a nehézvíz is elveszett. Az összes kommandós túlélte.
Az SF Hydro elsüllyedése
Miután az állomás megsérült, a német katonák megpróbálták elszállítani az általuk készített nehézvizet. A német hadsereg a megmaradt nehézvizet a Tinn-tó egyik dokkjába szállította. A nehézvíz hordókban volt, amelyeket vasúti kocsira raktak. A vasúti kocsikat egy SF Hydro nevű kompra rakták fel. A norvég ellenállók, akiket a Gunnerside hadművelet egyik kommandósa vezetett, bombákat helyeztek el a kompon. Miután a komp elhagyta a dokkot, a bombák felrobbantak, és a komp a mély vízbe süllyedt. A kompon 18 ember halt meg, 14 norvég és 4 német katona.
Az SF Hydro Mælben 1925-ben
Kérdések és válaszok
K: Mi volt a szövetségesek küldetéseinek célpontja a második világháborúban?
V: A missziók célpontja a 60 megawattos Vemork erőmű volt.
K: Mit termelt a vemorki erőmű?
V: A Vemork erőmű nehézvizet termelt, amelynek alapanyaga a deutérium nevű hidrogénizotóp.
K: Miért volt szüksége Németországnak nehézvízre?
V: Németországnak nehézvízre volt szüksége, hogy megértse és segítsen atombombákat készíteni.
K: Mikor kezdődtek a Vemork erőmű elleni támadások?
V: A támadások 1942 februárjában kezdődtek norvég kommandósok és szövetséges bombázók által.
K: Mi volt a küldetések kódneve?
V: A küldetések kódnevei Grouse, Freshman és Gunnerside voltak.
K: Sikeresek voltak a bevetések?
V: Igen, a bevetések sikeresek voltak, és a vemorki erőmű 1943-ra már nem működött.
K: Mi volt a norvég nehézvíz szabotázs célja?
V: A norvég nehézvíz szabotázs célja az volt, hogy megakadályozzák Németországot abban, hogy atombombák előállításához szükséges nehézvizet állítson elő.
