Myxobolus cerebralis
A Myxobolus cerebralis egy kis Myxozoan parazita, amely a halak, például a lazac és a pisztráng belsejében élősködik, és örvénylő betegséget okoz.
Ez problémát jelent a haltenyésztésben és a természetes halállományokban is. Az elmúlt 100 évben Európa nagy részén (beleértve Oroszországot is), az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és más országokban is elterjedt. Az 1980-as években az emberek rájöttek, hogy a M. cerebralisnak egy féregben kell élnie, mielőtt egy halban élhetne. Úgy fertőzi meg a halat és a férget is, hogy lyukat üt a halakba, és egy részét belehelyezi magába.
Az örvénylő betegség a fiatal halakat sújtja leginkább, és a csontokat és az idegeket is károsíthatja. A betegségben szenvedő halak nem úsznak túl jól, és egyenes úszás helyett "örvénylenek" vagy pörögnek. Ez megnehezíti a halak számára az élelemszerzést és a veszélytől való menekülést. A M. cerebralis kezelése többe kerül, mint a csoportjába tartozó legtöbb más parazita (amelyeket "myxozoáknak" neveznek). Az emberek azonban nem betegszenek meg az örvénylő betegségtől, csak a halak.
A M. cerebralis jól meghonosodott, különösen Észak-Amerikában. Egész halállományok pusztulását okozta.
Shape
A M. cerebralisnak számos stádiuma van az egysejtűektől a nagyobb spórákig. A tudósok még nem tanulmányozták az összes stádiumot nagyon jól.
Triactinomyxon stádium
A M. cerebralisnak sokféle stádiuma van, az egysejtűektől a viszonylag nagy spórákig, amelyek közül nem mindegyiket vizsgálták részletesen. A M. cerebralis azon fajtáját, amely képes megtámadni a halakat, "Triactinomyxon"-nak nevezik, és a jobb oldalon látható egy kép róla. Három "farok" van rajta, amelyek mindegyike körülbelül 200 mikrométer hosszú, és egy másik darab, amely körülbelül 150 mikrométer (μm) hosszú. Ez a darab 64 sejtet tartalmaz.[2] Három szigonyszerű fegyver is van, amelyekkel a halak támadhatnak.[3] Ezek belelőttek a halba, és egy lyukat csinálnak, amibe a 64 sejt bemehet. Ezek a sejtek további sejteket hoznak létre, amelyek a hal agya melletti porcba mennek.
Myxospóraszint
A halakból előbújó M. cerebralis fajtát "myxospórának" nevezik. Ezek olyan kerekek és középen kövérek, mint egy lencse vagy egy domború lencse. Átmérőjük körülbelül 10 mikrométer, és hat sejtből állnak. Kettő a szigonyfegyverek számára, kettő a Myxospore védelmére, kettő pedig a féregbe való belépéshez, miután a fegyverek lyukat ütnek. A M. cerebralisból származó myxospórák nagyon hasonlítanak más fajokból származó myxospórákhoz, amelyek néha a halak bőrében, izmaiban vagy agyában vannak, ezért nehéz megkülönböztetni őket.
A Myxobolus cerebralis triactionmyxon stádiumú spórájának szerkezeti ábrája
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Myxobolus cerebralis?
V: A Myxobolus cerebralis egy kis Myxozoan parazita, amely a halak, például a lazacok és pisztrángok belsejében élősködik, és örvénylő betegséget okoz.
K: Hol található meg a Myxobolus cerebralis?
V: A Myxobolus cerebralis Európa nagy részén (beleértve Oroszországot is), az Egyesült Államokban, Dél-Afrikában és más országokban található meg.
K: Miben kell élnie a Myxobolus cerebralisnak ahhoz, hogy egy halban élhessen?
V: A Myxobolus cerebralisnak féregben kell élnie, mielőtt halban élhetne.
K: Hogyan fertőzi a Myxobolus cerebralis a halakat és a férgeket?
V: A Myxobolus cerebralis mind a halakat, mind a férgeket úgy fertőzi meg, hogy lyukat üt a halakba, és egy részét beléjük ülteti.
K: Mi az örvénylő betegség, és kit károsít leginkább?
V: Az örvénylő betegséget a Myxobolus cerebralis okozza, és leginkább a fiatal halakat károsítja. Megsérülhetnek a csontok és az idegek, és megnehezíti a halak számára az egyenes úszást és a táplálékszerzést.
K: Az örvénylő betegség érinti az embert is?
V: Nem, az örvénylő betegség nem érinti az embert, csak a halakat.
K: Okozott-e a Myxobolus cerebralis jelentős halállománycsökkenést?
V: Igen, a Myxobolus cerebralis jól elterjedt, különösen Észak-Amerikában, és egész halállományok csökkenését okozta.
