Astarte (Ashtoreth) – kánaáni szerelem- és háborúistennő, kultusza
Fedezd fel Astarte (Ashtoreth) titokzatos kultuszát: a kánaáni szerelem- és háborúistennő eredetét, ábrázolásait és hatását az ókori Közel-Keleten.
Astarte (héberül gyakran Ashtoreth, más írásmódokban Athtart, Ashtoreth vagy Ashtart) a kánaáni vallási hagyományok egyik legismertebb istennője: szerepeiben a szerelem, a termékenység és a háború területe is megjelenik. A Bibliában említett áldozatok és felajánlások egyes helyeken (például Jeremiás 44) rá utalnak. Astarte tulajdonságaiban sokszor átfedés figyelhető meg más közel-keleti istennőkkel, különösen Anath-tal (Anát), olyannyira, hogy egyes kutatók szerint eredetileg közös vagy összekapcsolt istenségcsoport részét képezhették. Nevük és jellegük kapcsolatban áll az arámi Atargatis-szal is.
Név, eredet és kapcsolódó istennők
Astarte neve a nyugat-semitség balti nyelvekből származik, és rokonságban áll az akkád Ishtar névvel: bár az Ishtar és az Astarte ugyanazon nyelvi családba tartozó istenségek, nem mindig tekinthetők teljesen azonosnak, inkább közös motívumok és funkciók halmazát mutatják. A görög-római forrásokban Astartét gyakran azonosították Aphroditéval (a szerelem és a termékenység istennőjével), illetve bizonyos aspektusaiban Artemis-szel vagy Junóval is párhuzamba állították. Egyiptomban pedig gyakran vontak párhuzamot vagy tükröződést találtak Astarté és az egyiptomi istennők — például Ízisz és Hathor — között.
Kultuszterületek és történeti elterjedés
Astarte-t széles körben tisztelték a keleti Földközi-tengernél: kiemelten Tíruszban, Szidónban és Elatban, továbbá Ugaritban és Kánaán más központjaiban. Néhány hurrita/hettita forrás is ismer ilyen típusú női istennőt. Egyiptomban a legújabb korok, különösen a Ramesszida korszak alatt, több helyen felbukkan Astarté alakja, és egyes fáraók katonai szövetségesei vagy kultikus kapcsolatai között is megjelenik. A név és kultusz a Földközi-tenger keleti medencéjéből Cipruson és a görög világban is tovább terjedt.
Kultikus gyakorlatok, templomok és ábrázolások
Astarte-hez kapcsolódó kultuszokban különféle rituálék és felajánlások szerepeltek: lángra gyújtott áldozatok, állatáldozatok, valamint kisebb tárgyi áldozatok és posztulátumok (pl. votív figurák). A templomok személyzete közé tartoztak papok, papnők és más szolgálók; egyes ókori források szexuális jellegű rítusokról is beszélnek (a „templomi prostitúció” hagyománya), de ennek mértékét és jellegét a modern kutatás erősen vitatja. Sok tudós ma óvatos: a források egy részét ellenséges, polemikus beszámolók alkotják, és az archeológiai leletek ritkán igazolják a széles körben értelmezett intézményesített „templomi prostítúció” fogalmát.
Ikonográfiájában Astarte gyakran kapcsolódik a csillag-, holdsarló- és szarvak motívumaihoz: sok ábrázoláson nőként jelenik meg, néha páncélzatban vagy fegyverrel, máskor erotikus attribútumokkal (pl. kéz a mellén). Állati szimbólumai között a oroszlán és a ló is feltűnik, amelyek a harcias és a termékenységi aspektusokat egyaránt kifejezhetik. Egyiptomi ábrázolásokon néha tollas koronát vagy harci felszerelést visel.
Források, irodalmi említések és régészeti bizonyítékok
Fontos információforrások közé tartoznak az ugariti (Ras Shamra) táblák, amelyek részletes panteonleírásokat és mítoszokat tartalmaznak a kánaáni istenekről, köztük Astarte-ről és Anath-ról. A Bibliában a héber szövegekben többször előfordul Ashtoreth (vagy többes számban Ashtorot/Ashtaroth) formában; a héber szerzők gyakran elítélően beszélnek ezekről a kultuszokról. A héber “Ashtoreth” névhez egyes bibliai szövegmagyarázatok úgy kapcsolódtak, hogy a pogány istennők neveinek „lekicsinylő” vagy megszégyenítő átalakítását (pl. a boshet, „szégyen” szóval való helyettesítést) alkalmazták — ez a gyakorlat a vallási polemikák része volt.
Régészeti leletek — mint terrakotta figurák, oltárok, feliratok és templomi maradványok — sok helyen alátámasztják Astarte kultuszának jelenlétét, de a rituálék pontos részletei és társadalmi formái helytől és korszakból függően nagyban eltérhettek.
Modern értelmezések és vita
Astarte személye és kultusza ma is élénk kutatási téma. A modern tudomány igyekszik megkülönböztetni a régészeti bizonyítékokat az ókori, gyakran politykailag motivált irodalmi elítélésektől. Kiemelten vitatott például a „templomi prostitúció” fogalmának általánosítása: sok kutató ma már óvatosan bánik ezzel az állítással, és a helyi viszonyok egyedi megítélését részesíti előnyben.
Összefoglalásként: Astarte egy kelet-mediterrán, nyugat-semitségbeli istenség, aki egyszerre hordozza a termékenység, a szerelem és a háború motívumait. Kultusza Tírusztól és Szidóntól Ugaritig és Egyiptomig terjedt, s a későbbi vallási berendezkedésekben más istennőkkel — például Ízisszel, Hathorral, Aphroditével — való egyesítések révén tovább élt. Egyiptomi és más keleti források egyes változataiban Astartét néha az Ízisszel rokoníthatónak vagy társíthatónak tekintették; ilyen értelemben mondható, hogy a szemita vallási környezet egyik meghatározó istennője volt, akinek alakja és kultusza több kultúrában is átalakult és továbbélt.
Kérdések és válaszok
K: Ki az az Astarte?
V: Astarte az ég királynője, a háború és a szexuális szerelem istennője, az ősi Közel-Kelet nagy istennője.
K: Volt Astarténak nővére?
V: Igen, Astarte-nak volt egy húga, Anath.
K: Astarte és Anath eredetileg egyetlen istenségnek számítottak?
V: Lehetséges, hiszen annyi közös tulajdonságuk volt, hogy az arámi Atargatis istennő alapja az ő nevük együtt.
K: Mi a jelentősége annak, hogy Astarte egyes földközi-tengeri kikötők fő istensége volt?
V: Astarte fontos istennője volt ezeknek a tengeri kikötőknek, ami miatt kultusza széles körben elterjedt, mivel az emberek a kereskedelem és az utazás révén kapcsolatba kerültek vele.
K: Hogyan értelmezték a héber tudósok a Bibliában említett Asztoret jelentését?
V: Szerintük Ashtoreth a görög Astarte név és a héber "boshet" szó szándékos összevonása, ami "szégyent" jelent, jelezve, hogy a héberek megvetették az ő kultuszát.
K: Mit jelent az "Asztarót" kifejezés héberül?
V: Az Ashtaroth az istennő nevének többes számú alakja héberül, és az istennőket és a pogányságot jelölő általános kifejezéssé vált.
K: Mely istenségekkel asszimilálták Astartét a görög-római világban?
V: A görög-római világban Astarte-t Aphroditével, Artemiszzel és Junóval asszimilálták.
Keres