Szerelőszalag
A futószalag egy gyártási folyamat, amely az ipar nagyon fontos része.
A futószalagon az alkatrészek sorrendben kerülnek a termékhez. Minden munkás és gép egy-egy részt végez, és az alkatrészekből áll össze a kész tárgy. Így sokkal gyorsabban készül el egy termék, mint a kézi készítésű módszereknél, ahol egy ember készítette az egész tárgyat.
A munkamegosztást Adam Smith A nemzetek gazdagsága (1776) című könyvében tárgyalta. A tűk gyártását használta példaként a termelési hatékonyság növelésére.
Csokoládé gyártósor
Ford
A Ford Motor Company által 1908 és 1915 között kifejlesztett futószalag a tömegtermelés példájaként tette híressé a futószalagokat. Az eredmény egy olcsóbb autó, a Ford T-modell és a Ford munkásainak magasabb bére lett. Henry Ford volt az első, aki elsajátította a mozgó futószalagot, és képes volt csökkenteni az egy autó elkészítéséhez szükséges munkaórákat, valamint növelni az autók és alkatrészek számát. A Ford volt az első vállalat, amely nagy gyárakat épített a futószalag koncepciója köré.
A futószalagos tömegtermelés volt az a katalizátor, amely a modern fogyasztói kultúrát elindította azáltal, hogy lehetővé tette a gyártott áruk alacsony egységköltségét. Gyakran mondják, hogy a Ford termelési rendszere azért volt zseniális, mert a Ford saját munkásait új vásárlókká tette. Az alacsonyabb áraknak köszönhetően egy hatalmas potenciális piac vált valósággá. A nagyobb kereslet további méretgazdaságossági előnyök kihasználását tette lehetővé. A növekedésnek ez a bootstrapping minősége tette híressé a Fordot, és példát mutatott más iparágak számára.
Az ötletet nem a Ford találta ki. Amerikában talán Ransom E. Olds 1901-es autógyártásával kezdődött a használata.
Történelem
Az összeszerelési rendszer legkorábbi példája a Kr. e. 3. századból származó terrakotta hadsereg. A terrakotta hadsereg figuráit műhelyekben készítették. A fejet, a karokat, a lábakat és a törzseket külön-külön készítették, majd összeszerelték. A vizsgálatok azt mutatják, hogy valószínűleg nyolc arcformát használtak. Az összerakás után adták hozzá az arcvonásokat, például az arckifejezéseket.
Úgy gondolják, hogy a lábukat ugyanúgy készítették, mint a terrakotta vízelvezető csöveket abban az időben. Ez azt jelentené, hogy futószalagon gyártották, és az egyes részeket az égetés után állították össze, nem pedig egy tömör darabot készítettek, majd égették ki. Azokban az időkben minden műhelynek rá kellett írnia a nevét a gyártott tárgyakra. Miután elkészültek, a terrakotta figurákat rang és feladat szerint, pontos katonai alakzatban helyezték el a gödrökben.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a futószalag?
V: A futószalag egy olyan gyártási folyamat, ahol a munkások és a gépek egy-egy részt végeznek el egy termékből egy sorrendben, hogy a kézi munkánál gyorsabban elkészüljön a kész tárgy.
K: Hogyan működik egy futószalag?
V: A futószalagon a munkások és a gépek egy adott feladatot végeznek egy adott sorrendben, hogy egy kész tárgyat hozzanak létre. Az alkatrészek fokozatosan kerülnek hozzáadásra, amíg a tárgy teljesen össze nem áll.
K: Miért fontos a futószalag az iparban?
V: A futószalag azért fontos az iparban, mert lehetővé teszi a hatékony tömeggyártást, ami növelheti a nyereséget és csökkentheti a költségeket.
K: Mi volt Adam Smith hozzájárulása a futószalag kifejlesztéséhez?
V: Adam Smith "A nemzetek gazdagsága" című könyve tartalmazott egy példát a termelési hatékonyság növelésére a csapok futószalagon történő gyártása révén.
K: Milyen előnyei vannak a futószalag használatának a kézi készítésű módszerekkel szemben?
V: A futószalag használata sokkal gyorsabb gyártási folyamatot és alacsonyabb költségeket tesz lehetővé a megnövekedett hatékonyságnak, a nagyobb termelékenységnek, valamint a speciális munkások és gépek használatának köszönhetően.
K: Hogyan hat a futószalag a munkamegosztásra?
V: A futószalag egy erősen specializált, munkamegosztást hoz létre, ahol minden egyes munkás vagy gép egy adott feladatot lát el, ami nagyobb hatékonyságot és termelékenységet tesz lehetővé.
K: Mi a célja a futószalagnak?
V: A futószalag célja a hatékonyság, a termelékenység és a teljesítmény növelése a munkamegosztás és egy szisztematikus, szervezett termelési folyamat létrehozása révén.
