Termelékenységi hatékonyság
A közgazdaságtanban a termelési hatékonyság olyan helyzet, amikor egy gazdaság nem képes többet termelni egy áruból anélkül, hogy egy másik áru termelését csökkentené. Mivel az erőforrások korlátozottak, nem lehet több egységet előállítani egy jószágból anélkül, hogy egy másik jószág előállításához felhasznált erőforrásokat elvennénk. A termelési hatékonyság fogalma a termelési lehetőségek határán (PPF) ábrázolható, ahol a görbe minden pontja termelési szempontból hatékony.
A termelési hatékonyság azt a maximális kibocsátási mennyiséget jelenti, amelyet egy gazdaság egy adott időpontban elő tud állítani. Ha azonban a gazdaságban működő vállalatok javítanák termelési módszereiket és növelnék a termelékenységet, akkor lehetséges, hogy a PPF kifelé tolódik, és így több árut lehet előállítani, mint korábban.
Termelési hatékonysághiány akkor áll fenn, ha a termelési tényezőket (azaz a földet, a munkát, a tőkét vagy a vállalkozást) nem használják ki maximálisan. Például a munkaerő a munkások formájában ülhet, és nem végez semmilyen munkát. Ha a munkást a korábbinál nagyobb kibocsátás előállítására használnák fel, akkor a munkás nem végez munkát, akkor az produktívan nem hatékony.
Az allokációs hatékonyság a termelési hatékonyság egy speciális fajtája, amelyben a társadalom számára a legjobb módon a megfelelő mennyiségű javakat állítják elő.
Modell
A termelési hatékonyságot vagy a termelési lehetőségek határán (PPF) ábrával, vagy a határköltség és az átlagos összköltség görbék segítségével lehet bemutatni.
Termelési lehetőség határ
Feltételezve, hogy a gazdaság csak 2 árut állít elő - fegyvereket és vajat. Az ábra B, C és D pontjai produktívan hatékonyak, mivel egyik áruból sem lehet többet termelni anélkül, hogy a másik termelését csökkenteni kellene. Például, ha a gazdaság a D ponton termel, akkor csak úgy tud több vajat termelni, ha csökkenti a fegyverek termelését, és így eléri a C pontot.
Ha a gazdaság eredetileg az ábra A pontján termelt, akkor több vajat és pisztolyt lehet előállítani anélkül, hogy csökkenteni kellene a termelését. Ha ez megtörténik, a gazdaság az A pontból a D pontba kerül, és jobban kihasználja erőforrásait.
Ha azonban a gazdaság eredetileg a D ponton termelt, és több vajat akar termelni, akkor a fegyverek termelését csökkenteni kell. Ha a fegyverek termelését nem csökkentik, akkor a gazdaság az X ponton termelne, ami a valóságban nem lehetséges, mivel nem állnak rendelkezésre erőforrások a többletkibocsátás előállításához.
Határ- és átlagos összköltség
Egy bizonyos típusú árut előállító vállalat esetében a határköltség (MC) és az átlagos összköltség (ATC) görbék egy további egységnyi kibocsátás előállításakor az ábrán látható módon alakulnak.
A definíció szerint az MC görbe az ATC görbével annak minimumpontjában találkozik, ami az ábrán a P1 és Q1 pont. Ebben a pontban a Q1-nél több termék előállítása több költséggel járna a vállalat számára, mint haszonnal, míg a Q1-nél kevesebb termék előállítása azt jelentené, hogy több haszon származna a termék nagyobb mennyiségének előállításából, mint amennyi költséggel járna. Ezért a P1 és Q1 pont lenne az a pont, amelyik éppen megfelelő, és a vállalat minden erőforrása a lehető legjobban lenne kihasználva.
A valóságban a kevésbé versenyképes vállalatok valószínűleg nem termelnek a termelékenység szempontjából hatékony ponton, mivel szupernormális nyereséget termelnek, és nincs szükségük költségcsökkentésre. Ezeket a cégeket tehát X-ineffektívnek tekintik.
A termelési lehetőségek határgörbéje
A termelési hatékonyság az áru átlagos összköltséggörbéjének minimumán jelentkezik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a termelékenység?
V: A termelési hatékonyság olyan helyzet, amikor egy gazdaság nem képes többet termelni egy áruból anélkül, hogy egy másik áru termelését csökkentené, mert az erőforrások korlátozottak.
K: Hogyan mutatható be a termelékenységi hatékonyság fogalma?
V: A termelési hatékonyság fogalma a termelési lehetőségek határán (PPF) mutatható be, ahol a görbe minden pontja termelékenységi szempontból hatékony.
K: Mire utal a termelési hatékonyság?
V: A termelékenységi hatékonyság arra a maximális kibocsátási mennyiségre utal, amelyet egy gazdaság egy adott időpontban elő tud állítani.
K: Lehetséges, hogy a PPF kifelé tolódik?
V: Igen, ha a gazdaságban működő vállalatok javítanák termelési módszereiket és növelnék a termelékenységet, akkor lehetséges, hogy a PPF kifelé tolódjon, és így több árut lehessen előállítani, mint korábban.
K: Mi az a termelékenységi ineffektivitás?
V: Termelői hatástalanság akkor fordul elő, amikor a termelési tényezőket (azaz a földet, a munkát, a tőkét vagy a vállalkozást) nem használják ki maximálisan.
K: Lehet-e a munkaerő a munkások formájában produktívan hatástalan?
V: Igen, ha a munkást a korábbinál nagyobb kibocsátás előállítására használnánk fel, akkor az, hogy a munkás nem végez munkát, produktívan nem lenne hatékony.
K: Mi az allokációs hatékonyság?
V: Az allokációs hatékonyság a termelési hatékonyság egy speciális fajtája, amelyben a megfelelő mennyiségű árut állítanak elő a társadalom számára a legjobb módon.
