Termelési hatékonyság – definíció, PPF és allokációs hatékonyság
Ismerje meg a termelési hatékonyság definícióját, a PPF szerepét és az allokációs hatékonyság jelentőségét — hogyan növelhető a gazdaság kibocsátása?
Mi az termelési hatékonyság?
A közgazdaságtanban a termelési hatékonyság olyan helyzetet jelöl, amikor egy gazdaság nem tud többet előállítani egy adott jószágból anélkül, hogy egy másik jószág termelését csökkentené. Ez a fogalom abból a tényből ered, hogy az erőforrások – munka, tőke, föld és vállalkozói képesség – korlátozottak, így a termelés bővítése egyik árucikkből általában áldozatot követel a másikból.
A termelési lehetőségek határa (PPF)
A termelési hatékonyság jól ábrázolható a termelési lehetőségek határán (PPF, Production Possibility Frontier). A PPF görbéje megmutatja, hogy egy gazdaság adott erőforrások és technológia mellett milyen kombinációban képes két jószágot előállítani. A görbe minden pontja termelési szempontból hatékony: valamennyi rendelkezésre álló erőforrást felhasználják, így egyik jószágot sem lehet növelni anélkül, hogy a másikat csökkentenék.
A PPF belsejében található pontok termelési hatékonysági hiányt jeleznek: ilyenkor az erőforrások nincsenek teljesen kihasználva (például munkanélküliség vagy tétlen tőke). A görbén kívüli pontok a jelenlegi erőforrás- és technológiai szint mellett elérhetetlenek.
A PPF alakja is fontos információt ad: ha a görbe homorú (kifele domború), akkor a lehetőségek közötti átváltás költsége növekvő — vagyis az egyik jószágból nyert további egységért egyre több egységet kell feláldozni a másikból. Ha a görbe egyenes, az átváltási költség állandó.
PPF elmozdulása és a termelékenység javulása
A PPF kifelé tolódik, ha a gazdaság termelési kapacitása növekszik, például technológiai fejlődés, jobb szervezés, több tőkeberuházás vagy képzettebb munkaerő révén. Ez azt jelenti, hogy ugyanazokkal az erőforrásokkal több árut lehet előállítani. Ezzel ellentétben a PPF befelé tolódhat katasztrófák, tőkeveszteség vagy tartós termelékenység-csökkenés esetén.
Mi okozza a termelési hatékonysági hiányt?
Termelési hatékonysági hiány akkor áll fenn, ha a termelési tényezőket (föld, munka, tőke, vállalkozás) nem használják ki maximálisan. Tipikus okok:
- munkanélküliség vagy alulfoglalkoztatottság (például ha a munkások „ülnek” és nem dolgoznak);
- pazarló vagy elavult technológiák, rossz menedzsment;
- piaci torzulások, bürokrácia, szabályozási akadályok;
- erőforrások helytelen allokációja (a termelési tényezők rossz átcsoportosítása ágazatok között);
- externalitások és hiányos verseny (monopóliumok vagy hiányos információ), amelyek gátolják a hatékony termelési döntéseket.
Például ha egy munkás rendelkezésre áll, de nem dolgozik, vagy nem a megfelelő képzettségű munkát végzi, akkor a gazdaság nem éri el a számára lehetséges maximális kibocsátást — ez produktívan nem hatékony állapot.
Allokációs hatékonyság
Az allokációs hatékonyság a termelési hatékonyság egy speciális fajtája: nemcsak azt követeli meg, hogy az erőforrások ne legyenek pazarlva (produktív hatékonyság), hanem azt is, hogy a termelt javak összetétele megfeleljen a társadalom igényeinek. Vagyis az allokációs hatékonyság azt jelenti, hogy a rendelkezésre álló erőforrások olyan módon vannak elosztva, hogy a társadalmi jólét maximális legyen.
Gyakorlati értelemben egy pont a PPF-en akkor allokációsan hatékony, ha a termelés szerkezete tükrözi a fogyasztók preferenciáit és a társadalom számára legértékesebb javakat állítja elő. Például a „guns vs butter” (fegyverek és vaj) típusú ábrázolásban a kérdés az, hogy a társadalom mennyit akar költeni hadseregre és mennyit fogyasztásra — a megfelelő választás a társadalmi preferenciák és a jólét maximalizálása függvényében hatékony.
Formálisan az allokációs hatékonyság gyakran összefügg azzal a feltétellel, hogy az árak megegyeznek a határköltségekkel (tökéletes verseny esetén), illetve hogy nincs olyan átcsoportosítás, amellyel valaki jobb helyzetbe kerülne anélkül, hogy más valaki ne kerülne rosszabb helyzetbe (Pareto-hatékonyság).
Hogyan javítható a termelési és allokációs hatékonyság?
- Technológiai fejlesztések és innovációk bevezetése, amelyek növelik az egy munkaórára jutó kibocsátást.
- Beruházás oktatásba és képzésbe a munkaerő humán tőkéjének növelése érdekében.
- Hatékonyabb erőforrás-allokáció ösztönzése piaci jelzésekkel (árak), de ha szükséges, korrekciók a piaci kudarcokra (adók, támogatások, szabályozás az externalitások kezelésére).
- Infrastruktúra fejlesztése és bürokratikus akadályok csökkentése a termelési költségek mérséklésére.
- Verseny élénkítése a hatékonyabb vállalati működés és innováció érdekében.
- Teljes foglalkoztatásra törekvés — a munkanélküliség csökkentése növeli a termelési hatékonyságot.
Rövid összefoglaló
Összefoglalva: a termelési hatékonyság azt jelenti, hogy egy gazdaság nem tud növelni egy jószág kibocsátását anélkül, hogy csökkentené egy másikét; ezt a helyzetet a PPF görbéje szemlélteti. A PPF-en belüli pontok hatékonysági hiányt mutatnak. Az allokációs hatékonyság azt jelenti, hogy a termelés szerkezete megfelel a társadalom igényeinek, tehát a társadalmi jólét szempontjából optimális kombinációt állítják elő. A hatékonyság javítása technológiai, intézményi és gazdaságpolitikai eszközökkel lehetséges.
Modell
A termelési hatékonyságot vagy a termelési lehetőségek határán (PPF) ábrával, vagy a határköltség és az átlagos összköltség görbék segítségével lehet bemutatni.
Termelési lehetőség határ
Feltételezve, hogy a gazdaság csak 2 árut állít elő - fegyvereket és vajat. Az ábra B, C és D pontjai produktívan hatékonyak, mivel egyik áruból sem lehet többet termelni anélkül, hogy a másik termelését csökkenteni kellene. Például, ha a gazdaság a D ponton termel, akkor csak úgy tud több vajat termelni, ha csökkenti a fegyverek termelését, és így eléri a C pontot.
Ha a gazdaság eredetileg az ábra A pontján termelt, akkor több vajat és pisztolyt lehet előállítani anélkül, hogy csökkenteni kellene a termelését. Ha ez megtörténik, a gazdaság az A pontból a D pontba kerül, és jobban kihasználja erőforrásait.
Ha azonban a gazdaság eredetileg a D ponton termelt, és több vajat akar termelni, akkor a fegyverek termelését csökkenteni kell. Ha a fegyverek termelését nem csökkentik, akkor a gazdaság az X ponton termelne, ami a valóságban nem lehetséges, mivel nem állnak rendelkezésre erőforrások a többletkibocsátás előállításához.
Határ- és átlagos összköltség
Egy bizonyos típusú árut előállító vállalat esetében a határköltség (MC) és az átlagos összköltség (ATC) görbék egy további egységnyi kibocsátás előállításakor az ábrán látható módon alakulnak.
A definíció szerint az MC görbe az ATC görbével annak minimumpontjában találkozik, ami az ábrán a P1 és Q1 pont. Ebben a pontban a Q1-nél több termék előállítása több költséggel járna a vállalat számára, mint haszonnal, míg a Q1-nél kevesebb termék előállítása azt jelentené, hogy több haszon származna a termék nagyobb mennyiségének előállításából, mint amennyi költséggel járna. Ezért a P1 és Q1 pont lenne az a pont, amelyik éppen megfelelő, és a vállalat minden erőforrása a lehető legjobban lenne kihasználva.
A valóságban a kevésbé versenyképes vállalatok valószínűleg nem termelnek a termelékenység szempontjából hatékony ponton, mivel szupernormális nyereséget termelnek, és nincs szükségük költségcsökkentésre. Ezeket a cégeket tehát X-ineffektívnek tekintik.
A termelési lehetőségek határgörbéje
A termelési hatékonyság az áru átlagos összköltséggörbéjének minimumán jelentkezik.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a termelékenység?
V: A termelési hatékonyság olyan helyzet, amikor egy gazdaság nem képes többet termelni egy áruból anélkül, hogy egy másik áru termelését csökkentené, mert az erőforrások korlátozottak.
K: Hogyan mutatható be a termelékenységi hatékonyság fogalma?
V: A termelési hatékonyság fogalma a termelési lehetőségek határán (PPF) mutatható be, ahol a görbe minden pontja termelékenységi szempontból hatékony.
K: Mire utal a termelési hatékonyság?
V: A termelékenységi hatékonyság arra a maximális kibocsátási mennyiségre utal, amelyet egy gazdaság egy adott időpontban elő tud állítani.
K: Lehetséges, hogy a PPF kifelé tolódik?
V: Igen, ha a gazdaságban működő vállalatok javítanák termelési módszereiket és növelnék a termelékenységet, akkor lehetséges, hogy a PPF kifelé tolódjon, és így több árut lehessen előállítani, mint korábban.
K: Mi az a termelékenységi ineffektivitás?
V: Termelői hatástalanság akkor fordul elő, amikor a termelési tényezőket (azaz a földet, a munkát, a tőkét vagy a vállalkozást) nem használják ki maximálisan.
K: Lehet-e a munkaerő a munkások formájában produktívan hatástalan?
V: Igen, ha a munkást a korábbinál nagyobb kibocsátás előállítására használnánk fel, akkor az, hogy a munkás nem végez munkát, produktívan nem lenne hatékony.
K: Mi az allokációs hatékonyság?
V: Az allokációs hatékonyság a termelési hatékonyság egy speciális fajtája, amelyben a megfelelő mennyiségű árut állítanak elő a társadalom számára a legjobb módon.
Keres