Mirza Ghalib — urdu és perzsa költő, a ghazal mestere
Mirza Ghalib — a ghazal mestere: az urdu és perzsa költészet legendás alakja, művei mély érzelmekkel és örök hatással az irodalomra.
Dabeer-ul-Mulk, Najm-ud-daulah Mirza Asadullah Beg Khan (urdu: غاؔلب; hindi: ग़ालिब) született Mirza Asadullah Baig Khan (urdu: مرزا اسد اللہ بیگ خان; hindi: मिर्ज़ा असदुल्लाह् बेग ख़ान), írói nevén Ghalib (urdu: غالب, ġhālib jelentése "uralkodó") és Asad (urdu: اسد, Asad jelentése "oroszlán") (1796. december 27. - 1869. február 15.), az indiai szubkontinens nagy klasszikus urdu és perzsa költője volt. Leginkább számos ghazalt írt élete során, amelyeket azóta is sokféleképpen értelmeznek és énekelnek a különböző emberek. Az urdu nyelv legnépszerűbb és legnagyobb hatású költőjeként tartják számon.
Élete röviden
Mirza Ghalib a 18–19. század fordulóján élt és alkotott; családja török–mongol eredetű volt, és élete nagy részét a Delhi környékén töltötte. Fiatalon házasodott, később sok személyes veszteség érte (gyermekei közül többen meghaltak), anyagi gondokkal küzdött, és az 1857-es indiai felkelés (a „Szipoj-lázadás”) idején különösen nehéz körülmények között élt. Élete vége felé anyagi támogatásra szorult, ám bölcsessége és verseinek mélysége miatt halála után az irodalmi világ hamarosan a legnagyobbakként kezdte számon tartani.
Költői stílus és témák
Ghalib költészete egyszerre mélyen személyes és filozofikus. A legfontosabb jellemzők:
- Ghazal mester: a ghazal formát újraértelmezte — rövid, önálló párokból (sher) álló költemények, amelyek gyakran szerelemről, bánatról, vágyakozásról és az emberi lét kérdéseiről szólnak.
- Nyelvi gazdagság: perzsa és urdu elemek gazdag keverékét használta; verseiben gyakoriak a finom nyelvi játékok, kettős jelentések és szimbolika.
- Ironikus és filozofikus hang: gyakran jelenik meg benne a sors, az emberi gyarlóság, Isten és a létezés kérdéseinek ironikus, szemlélődő megközelítése.
- Újfajta próza: levelei és prózai szövegei miatt is jelentős — a modern urdu próza megújítójaként is emlegetik.
Művei és írásai
Ghalib legismertebb gyűjteményei a perzsa és az urdu ghazalok: Diwan-e-Ghalib (urdu) és többi perzsa versei. Nagyon fontosak még levelei, amelyek irodalmi értékkel bíró prózai alkotások és betekintést adnak kortárs társadalmi viszonyokba, személyes gondolkodásába és nyelvi leleményébe. Művei az elmúlt másfél évszázadban számos kiadást és kommentárt megértek.
Hatás és örökség
Ghalib hatása az urdu irodalomra és a dél-ázsiai kultúrára meghatározó. Néhány fontos pont:
- Széles körben éneklik ghazalait, filmekben és zenei felvételeken is gyakran felbukkannak.
- Verseit és mondatait gyakran idézik társadalmi, irodalmi és filozófiai beszélgetésekben.
- Nemzetközi szinten is több nyelvre lefordították; angol, hindi és más nyelveken számos fordítás és tanulmány foglalkozik művészetével.
- Delhi-ben, ahol élt és meghalt, sírja ma is zarándokhely és irodalmi emlékhely.
Nyelv, metafora és közérthetőség
Ghalib versei gyakran látszólag komoly, tömör képeket használnak, amelyek egyszerre megérthetők érzelmi szinten és mély értelmezést igényelnek intellektuálisan. Perzsa képzettársítások és kínzó kérdések (az élet értelme, Isten, szerelem) adják verseinek gerincét. Mindez tette őt a ghazal formájának egyik legnagyobb mesterévé.
Híres idézetek és példák
Néhány, Ghalibhoz köthető gondolatot gyakran idéznek (a fordítások tömörített, szemléltető formában):
- "Hazaron khwahishen aisi ke har khwahish pe dam nikle..." — a vágyak sokaságáról és az emberi hiábavalóságról szóló kép.
- "Dil hi to hai na sang-o-khisht, dard se bhar na aaye kyun..." — a szív mint érző lény, amelyet a fájdalom emberivé tesz.
Ezek a sorok jól tükrözik Ghalib kettős természetét: egyszerre érzelmi és gondolkodó, személyes és univerzális.
Olvasási javaslatok és források
Ghalib műveit ajánlott eredeti nyelven (urdu, perzsa) olvasni, ha van rá lehetőség; jó fordítások és kommentárok azonban segítenek az értelmezésben. Levelei (kutub és Khutoot) különleges helyet foglalnak el az urdu irodalomban, gyakran tananyagként is szerepelnek irodalmi tanulmányokban.
Összegzés
Mirza Ghalib a dél-ázsiai irodalom egyik legnagyobb alakja: ghazalainak, prózájának és személyes hangjának köszönhetően ma is meghatározó szerző. Művészete több rétegű — egyszerre érezhető benne a személyes fájdalom, a finom irónia és a filozófiai elmélkedés — ezért verseit újra és újra felfedezik, értelmezik és átadják a következő nemzedékeknek.
Korai életút
1796-ban született Akbarabadban (a mai Agra). Apja Abdullah Beg Khan és nagybátyja Nasrullah Beg Khan született a főiskolai barátaival.
a hadseregben. Mirza Ghalib mindössze 5 éves korában árvaságra jutott. Nagybátyjánál élt 4 évig, amikor nagybátyja is meghalt.Agrában kezdte el mondani a szertartást. Feleségül vette Ilahi Baksh 'Maaroof' Nawab lányát, és ezért Delhibe költözött. Delhiben teljes koncentrációját a költészetnek szentelte. Hamarosan elsajátította a perzsa nyelvet. Hogy senki ne nevezze be-ustadnak ( tanító nélkül), kitalált egy történetet, miszerint egy iráni tanár, Abdul Samad két évig a házában lakott, hogy fárszira tanítsa. Ghalib mindig is büszke volt fárszi költészetére, de inkább urdu prózájáról és verseiről ismert.
Későbbi életút
Mindig is pénz nélkül élte az életét. 1857 után a királyi durbar támogatásai megszűntek. A brit kormánytól kapott nyugdíját is leállították, mert azzal gyanúsították, hogy a lázadókat támogatja. Még Kalkuttába is elutazott, hogy újraindítsa a nyugdíjat, de hiába. Elment a rampuri nawabhoz, aki 200 rúpiát ígért neki, ha Rampurban él, és 100 rúpiát, ha máshol él. A nyugdíját 3 évvel ezután újraindították, de az összes pénzt régi adósságok kifizetésére használták fel. Ghalib 1869-ben halt meg.
Letters
Nemcsak az urdu költészet, hanem a próza is Mirza Ghalibnak köszönhető. Az ő levelei adták az alapját a könnyű és népszerű urdu nyelvnek. Ghalib előtt az urdu nyelvű levélírás rendkívül díszes volt. Leveleit "beszélővé" tette azáltal, hogy a szavakat és mondatokat úgy használta, mintha az olvasóhoz beszélne. Szerinte "sau kos say ba-zabaan-e-qalam baateiN kiya karo aur hijr meiN visaal kay ma-zay liya karo" [ száz mérföldről beszélgessetek a toll nyelvével és élvezzétek a találkozás örömét még akkor is, ha külön vagytok]. A levelei nagyon kötetlenek voltak, néha csak az illető nevét írta, és ezzel kezdte a levelet. Ő maga nagyon humoros volt, és a levelét is nagyon érdekessé tette. Azt írta: "MaiN koshish karta hooN keH koi aisi baat likhooN jo pa-Rhay kHoosh ho jaaye" [Szeretném megírni azokat a sorokat, hogy aki ezeket olvassa, élvezze] Amikor az egyik barátjának harmadik felesége meghalt, azt írta.... "Allah allah aik woH log haiN jo teen teen dafaH iss qaid say chhooT chu-kaiN haiN aur aik hum haiN keH aik ag-lay pachas baras say jo phaNsi ka phaNda ga-lay meiN paRha hai to naH phaNda hi TuT-ta hai naH dum hi nikalta hai" [Allah Allah, vannak közöttünk olyanok, akik háromszor szabadultak ki a börtönből, és nekem már 50 éve ez a kötél van a nyakamban, és sem ez a kötél nem szakad el, sem az életemet nem veszi el]. Egyes tudósok szerint Ghalibnak már csak a levelei alapján is ugyanolyan helye lenne az urdu irodalomban.
Költészet
Az urdu ghazalokban a szerelem és a szépség mellett Ghalib az élet minden aspektusát is belevette. Neki köszönhetően az urdu ghazal vászna nagyon kiterjedt.
Mivel Ghalib nagyon sokat foglalkozott perzsául, a korábbi shers nehéz szavakat használt, és a képzelet szárnyalása olyan volt, hogy... "yaa to aap sam-jhay yaa kHuda sam-jhay" ["vagy te (Ghalib) érted, vagy az Isten érti"].
Ghalib nem volt filozófus, de megkérdőjelezte a körülötte lévő dolgokat. jub keH tujh bin nahiN koi maujood phir yeH hungaamaH ai kHuda kya hai [ amikor nincs senki rajtad kívül; akkor ó Istenem, miért van ez a zűrzavar]
Az írásaiban is találunk huncutságot, minden dolgon és mindenkin gúnyt űz, beleértve saját magát is. jiss meiN laakhoN baras ki hooreiN hoN aisi jannat ka kya ka-ray koi [amikor a nők millió évesek lesznek, mit fogok csinálni azzal a paradicsommal].
De Ghalib sher nem csak azonnali hatást gyakorol a szívre, hanem elgondolkodtat is. aah ko chahiye aik umr asar ho-nay tak kaun jeeta hai teri zulf kay sar ho-nay tak.
hum nay mana keH tagHaful naH karo-gay lekin kHaak ho jaaayeN-gay tum ko kHabar ho-nay tak.
daame hur mauj meiN hai hulqa-e-sad kaam nihaNg dekheiN kya guz-ray hai qat-ray peH guhar ho-nay tak.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Dabeer-ul-Mulk?
V: Dabeer-ul-Mulk Najm-ud-daulah Mirza Asadullah Beg Khan, az indiai szubkontinens nagy klasszikus urdu és perzsa költője volt.
K: Mi Ghalib írói neve?
V: Ghalib Dabeer-ul-Mulk írói álneve, ami urdu nyelven "uralkodót" jelent.
Q: Milyen más nevei voltak még?
V: Az Aszad nevet is használta, ami urdu nyelven oroszlánt jelent.
K: Mikor született Dabeer-ul-Mulk?
V: Dabeer-ul-Mulk 1796. december 27-én született.
Q: Mikor halt meg?
V: 1869. február 15-én halt meg.
K: Milyen típusú verseket írt?
V: Élete során számos ghazalt írt, amelyeket azóta sokféleképpen értelmeztek és énekeltek különböző emberek.
K: Befolyásos költőnek tartják?
A Igen, őt tartják az urdu nyelv legnépszerűbb és legnagyobb hatású költőjének.
Keres