A német szövetségi minisztérium az össznémet ügyekért (1949–1991)
A német szövetségi minisztérium (1949–1991) története, szerepe az Ostpolitikban és az újraegyesítésben — az össznémet ügyek intézménye, amely formálta a két Németország viszonyát.
A Németországon belüli kapcsolatok szövetségi minisztériuma (németül: Bundesministerium für innerdeutsche Beziehungen) a Német Szövetségi Köztársaság egyik szövetségi minisztériuma volt, amelynek fő feladata a keletnémet kormánnyal és a kettéosztott Németország belső ügyivel kapcsolatos kérdések kezelése volt. A minisztérium léte a nyugatnémet álláspontból fakadt: a kormány hivatalosan egyetlen, egységes Németországot ismert el, ezért nem használhatták a Külügyminisztériumot a keleti rész kezelésére, hiszen azzal elismerték volna Kelet-Németország mint idegen állam státuszát.
Történet és névváltozások
A minisztériumot 1949-ben hozták létre eredeti néven: Bundesministerium für Gesamtdeutsche Fragen. Kezdetben nemcsak a két német állam közötti kapcsolatokkal foglalkozott, hanem a háborút követően a Lengyelországhoz került, az Odera–Neisse-vonaltól keletre fekvő egykori német területekkel és az ott élő kitelepítettekkel kapcsolatos ügyekkel is.
1969 körül a minisztérium neve és feladatkörének hangsúlyai változtak, részben azért, mert Willy Brandt kormányra kerülése és az általa meghirdetett Ostpolitik nyomán Nyugat-Németország közeledést keresett Kelet-Európa kommunista vezetésével. Ennek része volt a Lengyelországgal való megegyezés elfogadása, amely az Odera–Neisse vonal szerepét mint Lengyelország nyugati határát rögzítette. A névváltoztatás és a külpolitikai nyitás azt tükrözte, hogy a minisztérium tevékenysége alkalmazkodott a kétoldalú kapcsolatok megváltozott jellegéhez, miközben a hivatalos nyilatkozatok megőrizték a német egység elvét.
Feladatok és tevékenységek
A minisztérium feladatai közé tartoztak többek között:
- a kelet–nyugati német kapcsolatok adminisztratív és politikai koordinálása;
- a családi kapcsolatok, átmeneti határátlépések és humanitárius ügyek elősegítése a két Németország között;
- a kitelepítettek és menekültek ügyeinek kezelése, valamint a keleti területekhez kapcsolódó jogi és kártalanítási kérdések követése;
- a belső kommunikáció és információs politika összehangolása olyan kérdésekben, amelyek érintették az össznémet ügyeket.
Mivel a nyugatnémet kormány nem tekintette Kelet-Németországot független államnak, a minisztérium speciális eszközöket és protokollokat dolgozott ki a kapcsolattartásra, anélkül, hogy hivatalos külkapcsolatnak minősült volna.
Megszűnés és utóélet
A német újraegyesítés (1990) után a minisztérium szerepe fokozatosan elavult. A hivatal működését 1991-ben megszüntették, körülbelül egy évvel az egyesítés után, miután részt vett az egyesülési folyamat előkészítésében és végrehajtásában. A korábbi "Németországon belüli ügyek" nagy része ma már a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik. A belügyminiszter mellett ma létezik egy az új szövetségi tartományok biztosa (Bundesbeauftragter für die neuen Bundesländer), akinek feladata az új tartományok felzárkóztatásának, infrastrukturális és adminisztratív integrációjának támogatása, jelezve, hogy az egyesítés után is maradtak elvégzendő feladatok.
A minisztérium története jól mutatja, hogyan alkalmazkodott a nyugatnémet politika a hidegháborús viszonyokhoz, és miként változtak a belső és külső kapcsolatok a politikai fordulatok – különösen az Ostpolitik és az újraegyesítés – hatására.
A "Szövetségi Sas"
Miniszterek
| Miniszter | Termstart | Határidő: | Party |
| Jakob Kaiser | 1949 | 1957 | CDU |
| Ernst Lemmer | 1957 | 1962 | CDU |
| Rainer Barzel | 1962 | 1963 | CDU |
| 1963 | 1966 | ||
| Johann Baptist Gradl | 1966 | CDU | |
| Herbert Wehner | 1966 | 1969 | SPD |
| Egon Franke | 1969 | 1982 | SPD |
| Rainer Barzel | 1982 | 1983 | CDU |
| Heinrich Windelen | 1983 | 1987 | CDU |
| Dorothee Wilms | 1987 | 1991 | CDU |
Publikációk
- BMgF (Hrsg.): SBZ von A-Z, Deutscher Bundes-Verlag, Bonn, 1. bis 10. Aufl., 1953 bis 1966, kb. 500 Seiten.
- BMgF (Hrsg.): Sowjetische Auffassungen zur Deutschlandfrage 1945 - 1954. Dargestellt nach amtlichen Dokumenten, Deutscher Bundes-Verlag, Bonn, 1954.
- BMgF (Hrsg.): Wer ist wer in der SBZ? Ein biographisches Handbuch, Verlag für Internationalen Kulturaustausch, Berlin, 1958.
- BMgF (Hrsg.): Die Situation der Jugend im kommunistischen Herrschaftssystem der SBZ Deutschlands in Bonner Berichte aus Mittel- und Ostdeutschland, Bonn - Berlin, 1960.
- BMgF (Hrsg.): Die Bemühungen der Bundesrepublik um Wiederherstellung der Einheit Deutschlands durch gesamtdeutsche Wahlen. Dokumente und Akten. I. Teil, Oktober 1949 - Oktober 1953, Deutscher Bundes-Verlag, Bonn, 1958.
Kérdések és válaszok
Kérdés.V: A Szövetségi Belügyminisztérium volt felelős a keletnémet kormánnyal való kapcsolattartásért.
K: Miért nem használhatta a nyugatnémet kormány a külügyminisztériumot Kelet-Németországgal való kapcsolattartásra?
V: A nyugatnémet kormány nem használhatta a Külügyminisztériumot Kelet-Németországgal szemben, mert nem ismerhette el, hogy Kelet-Németország idegen ország.
K: Mit tett Willy Brandt 1969-ben az Ostpolitikában?
V: 1969-ben Willy Brandt az Ostpolitikáról szóló elképzeléseinek részeként megállapodást írt alá Lengyelországgal arról, hogy Lengyelország nyugati határa az Odera és a Neisse folyók mentén húzódik.
K: Miért csak "Lengyelország nyugati határára" vonatkozott ez a megállapodás, és miért nem "a Németország és Lengyelország közötti határra"?
V: Ez a szerződés csak "Lengyelország nyugati határára" vonatkozott, nem pedig a "német-lengyel határra", mivel Lengyelország akkoriban kommunista kormány alatt állt, és Nyugat-Németország nem engedélyezhette egy kelet-német határra vonatkozó szerződés aláírását.
K: Mikor szüntették meg a minisztériumot?
V: A minisztériumot 1991-ben, körülbelül egy évvel a német egyesülés után megszüntették.
K: Mi felel most Németország belügyeiért?
V: Minden német belügyi ügy a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
Kérdés: Hogyan mutatja meg a belügyminiszter, hogy még mindig van mit tenni az egyenlőség megteremtéséért az összes tartományban?
V: A belügyminiszter most már az új tartományok biztosa is, ami azt mutatja, hogy még mindig van mit tenni az egyenlőség megvalósításáért minden tartományban.
Keres