Németországon belüli kapcsolatok szövetségi minisztériuma
A Németországon belüli kapcsolatok szövetségi minisztériuma (németül: Bundesministium für innerdeutsche Beziehungen) a Német Szövetségi Köztársaság egyik szövetségi minisztériuma volt. A keletnémet kormánnyal való kapcsolatokért volt felelős. Ennek oka az volt, hogy a nyugatnémet kormány szerint csak egy Németország létezhet. Ez azt jelentette, hogy nem használhatták a Külügyminisztériumot, mert nem ismerhették el, hogy Kelet-Németország egy idegen ország.
A minisztériumot 1949-ben hozták létre az össznémet ügyek szövetségi minisztériuma (németül: Bundesministerium für Gesamtdeutsche Fragen) néven. Ez a minisztérium volt felelős a Lengyelországhoz került, az Odera-Neisse-vonaltól keletre fekvő német területekkel kapcsolatos ügyekért is. A minisztériumot 1969-ben átnevezték, amikor Willy Brandt aláírta a Lengyelországgal kötött szerződést, amely szerint Lengyelország nyugati határa az Odera és a Neisse folyók mentén húzódik. Ez Willy Brandt Ostpolitikáról alkotott elképzeléseinek része volt. Abban az időben Lengyelország kommunista kormány alatt állt. Nem engedhették, hogy Nyugat-Németország aláírjon egy szerződést Kelet-Németország határairól, ezért a szerződésben az áll, hogy "Lengyelország nyugati határa", és nem "Németország és Lengyelország közötti határ".
A minisztériumot 1991-ben, körülbelül egy évvel a német újraegyesítés után szüntették meg, miután segített az egy országgá válásban. Minden "Németországon belüli ügy" ma már a Belügyminisztérium feladata. A belügyminiszter most már az új szövetségi tartományok biztosa is, hogy megmutassa, hogy még mindig van némi munka az összes tartomány egyenlővé tételén.
A "Szövetségi Sas"
Miniszterek
Miniszter | Termstart | Határidő: | Party |
Jakob Kaiser | 1949 | 1957 | CDU |
Ernst Lemmer | 1957 | 1962 | CDU |
Rainer Barzel | 1962 | 1963 | CDU |
1963 | 1966 | ||
Johann Baptist Gradl | 1966 | CDU | |
Herbert Wehner | 1966 | 1969 | SPD |
Egon Franke | 1969 | 1982 | SPD |
Rainer Barzel | 1982 | 1983 | CDU |
Heinrich Windelen | 1983 | 1987 | CDU |
Dorothee Wilms | 1987 | 1991 | CDU |
Publikációk
- BMgF (Hrsg.): SBZ von A-Z, Deutscher Bundes-Verlag, Bonn, 1. bis 10. Aufl., 1953 bis 1966, kb. 500 Seiten.
- BMgF (Hrsg.): Sowjetische Auffassungen zur Deutschlandfrage 1945 - 1954. Dargestellt nach amtlichen Dokumenten, Deutscher Bundes-Verlag, Bonn, 1954.
- BMgF (Hrsg.): Wer ist wer in der SBZ? Ein biographisches Handbuch, Verlag für Internationalen Kulturaustausch, Berlin, 1958.
- BMgF (Hrsg.): Die Situation der Jugend im kommunistischen Herrschaftssystem der SBZ Deutschlands in Bonner Berichte aus Mittel- und Ostdeutschland, Bonn - Berlin, 1960.
- BMgF (Hrsg.): Die Bemühungen der Bundesrepublik um Wiederherstellung der Einheit Deutschlands durch gesamtdeutsche Wahlen. Dokumente und Akten. I. Teil, Oktober 1949 - Oktober 1953, Deutscher Bundes-Verlag, Bonn, 1958.
Kérdések és válaszok
Kérdés.V: A Szövetségi Belügyminisztérium volt felelős a keletnémet kormánnyal való kapcsolattartásért.
K: Miért nem használhatta a nyugatnémet kormány a külügyminisztériumot Kelet-Németországgal való kapcsolattartásra?
V: A nyugatnémet kormány nem használhatta a Külügyminisztériumot Kelet-Németországgal szemben, mert nem ismerhette el, hogy Kelet-Németország idegen ország.
K: Mit tett Willy Brandt 1969-ben az Ostpolitikában?
V: 1969-ben Willy Brandt az Ostpolitikáról szóló elképzeléseinek részeként megállapodást írt alá Lengyelországgal arról, hogy Lengyelország nyugati határa az Odera és a Neisse folyók mentén húzódik.
K: Miért csak "Lengyelország nyugati határára" vonatkozott ez a megállapodás, és miért nem "a Németország és Lengyelország közötti határra"?
V: Ez a szerződés csak "Lengyelország nyugati határára" vonatkozott, nem pedig a "német-lengyel határra", mivel Lengyelország akkoriban kommunista kormány alatt állt, és Nyugat-Németország nem engedélyezhette egy kelet-német határra vonatkozó szerződés aláírását.
K: Mikor szüntették meg a minisztériumot?
V: A minisztériumot 1991-ben, körülbelül egy évvel a német egyesülés után megszüntették.
K: Mi felel most Németország belügyeiért?
V: Minden német belügyi ügy a Belügyminisztérium hatáskörébe tartozik.
Kérdés: Hogyan mutatja meg a belügyminiszter, hogy még mindig van mit tenni az egyenlőség megteremtéséért az összes tartományban?
V: A belügyminiszter most már az új tartományok biztosa is, ami azt mutatja, hogy még mindig van mit tenni az egyenlőség megvalósításáért minden tartományban.