Messier 100 (NGC 4321) — grand design spirálgalaxis a Szűz-halmazban

Messier 100 (NGC 4321) — grand design spirálgalaxis a Szűz‑halmazban: ragyogó, ~55 millió fényévre lévő, 160 000 fényév átmérőjű spirál, gazdag történelmi és csillagászati érdekességekkel.

Szerző: Leandro Alegsa

A Messier 100 (más néven NGC 4321) egy tipikus "grand design" spirálgalaxis: két jól kivehető, szimmetrikus spirálkar alkotja szerkezetét. A Coma Berenices csillagkép déli részén látható, és a Szűz‑halmaz (Virgo Cluster) egyik fényes tagja. A Messier 100 az egyik legfényesebb galaxis a halmazban, mintegy 55 millió fényévre található, és átmérője körülbelül 160 000 fényév.

Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben. Később bekerült Messier ködök és csillaghalmazok katalógusába, miután Charles Messier egy hónappal később saját megfigyeléseket végzett. A galaxis egyike volt az elsőként felfedezett spiráloknak, és 1850-ben Rosse grófja a 14 spirálköd közé sorolta.

Szerkezet és osztályozás

A Messier 100 morfológiailag általában SAB(s)bc vagy SA(s)bc besorolást kapja, azaz gyenge pálcika (bar) jelei látszódnak, de a két fő spirálkar uralja a képet. Jellemzők:

  • Cirkumnukleáris csillagkeletkezés: a galaxis központi régiójában sűrű, fiatal csillagcsoportokból álló gyűrű található, amely erős csillagkeletkezést jelez.
  • Por- és csillagfelhők: Hubble‑felvételeken jól láthatóak az egyes csillagkeletkezési régiók és sötét porsávok, amelyek kiemelik a spirálkarok részletességét.
  • Grand‑design karakter: a két nagy, szimmetrikus kar valószínűleg sűrűséghullámok (density waves) következménye, de külső hatások is alakíthatják őket.

Kapcsolatok és hatások

A galaxisnak két szatellitgalaxisa van, az NGC 4323 - amelyet egy fényes anyagból álló híd köt össze az M100-zal - és az NGC 4328. Ezekkel a kísérőkkel való gravitációs kölcsönhatás hozzájárulhatott a spirálkarok és a központi csillagkeletkezés felerősödéséhez: az átvonuló anyag és a kis galaxisokból érkező zavarok serkentik a gázösszegyűjtődést és a csillagkeletkezést.

Tudományos jelentőség és megfigyelések

A Messier 100 fontos célpont a spirálszerkezet és a csillagkeletkezés vizsgálatában. Néhány megjegyezés:

  • Szupernóvák: a galaxisban többször is észleltek szupernóva‑eseményeket; közülük a legismertebb a jól tanulmányozott SN 1979C, amely sokat segített a robbanások fizikai folyamatainak megértésében.
  • Távolság és méret: a nagyjából 55 millió fényéves távolság és a kiterjedt, ~160 000 fényéves átmérő egyaránt azt mutatja, hogy az M100 egy nagy, tömeges spirálgalaxis, amely sok milliárd csillagnak ad otthont.
  • Űrtávcsöves felvételek: a Hubble Űrtávcső és más modern műszerek részletes képeket szolgáltattak a központi régióról és a spirálkarokban található csillaghalmazokról, lehetővé téve a csillagkeletkezési időskálák és a porviszonyok pontosabb meghatározását.

Megfigyelési tippek

Az M100 viszonylag fényes galaxis (látszólagos fényessége nagyjából 9–10 magnitúdó), így kisebb amatőr távcsövekkel is megfigyelhető: a spirálkarok részletei nagyobb, fénygyűjtő képességű műszerekkel és hosszabb expozíciókkal válnak igazán látványossá. A galaxis az északi féltekén tavasszal a legjobb megfigyelési időszakban látható.

Összefoglalva, a Messier 100 (NGC 4321) egy klasszikus, grand‑design spirálgalaxis: látványos spirálkarjai, aktív központi régiója és kölcsönható kísérői miatt fontos célpont mind amatőr, mind professzionális csillagászok számára.

Messier 100, az Európai Déli Obszervatórium általZoom
Messier 100, az Európai Déli Obszervatórium által

A Hubble Advanced Camera for Surveys nagy felbontású csatornájával készült felvétel a Messier 100 magjáról.Zoom
A Hubble Advanced Camera for Surveys nagy felbontású csatornájával készült felvétel a Messier 100 magjáról.

Csillagkeletkezés

A Messier 100 egy 1 kilo-parsec sugarú csillagkitöréses galaxisnak tekinthető, ahol a csillagkeletkezés legalább 500 millió éve zajlik különálló kitörésekben. A csillagkeletkezés egy gyűrűben koncentrálódik - valójában két szorosan tekeredő spirálkar, amelyek egy kis magsávhoz kapcsolódnak.

A Szűz-halmaz spirálgalaxisainál megszokott módon a galaxiskorong többi részében mind a csillagkeletkezés, mind a semleges hidrogén mennyisége csökken, amit a Szűz-halmazban zajló kölcsönhatások okoznak.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Messier 100?


V: A Messier 100 egy spirálgalaxis-típus, más néven NGC 4321, amely a Coma Berenices csillagkép déli részén található.

K: Milyen messze van a Messier 100?


V: A Messier 100 körülbelül 55 millió fényévre található.

K: Mekkora a Messier 100?


V: A Messier 100 átmérője 160 000 fényév, ezzel az egyik legnagyobb galaxis a Virgo-halmazban.

K: Ki fedezte fel a Messier 100-at?


V: A Messier 100-at először Pierre Méchain fedezte fel 1781-ben.

K: Mikor került be a Messier 100 a Messier-katalógusba?


V: A Messier 100 körülbelül egy hónappal Charles Messier felfedezése után került be a Messier-ködök és csillaghalmazok katalógusába.

K: Mi a jelentősége az NGC 4323 és az NGC 4328 csillagképeknek?


V: Az NGC 4323 és az NGC 4328 a Messier 100 két szatellitgalaxisa, az NGC 4323-at egy fényes anyagból álló híd köti össze.

K: Ki sorolta fel a Messier 100-at a 14 spirálköd egyikeként?


V: A Messier 100-at 1850-ben Rosse grófja sorolta fel a 14 spirálköd egyikeként.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3