Láadan: Suzette Haden Elgin feminista konstruált nyelve

Fedezd fel a Láadan konstruált feminista nyelvet (Suzette Haden Elgin): nők önkifejezése, precíz érzelem- és igazságjelölők, sci-fi szerep az Anyanyelv-sorozatban.

Szerző: Leandro Alegsa

A láadan egy feminista konstruált nyelv. Alkotója Suzette Haden Elgin. Úgy vélte, hogy a nyugati nyelvek jobban alkalmasak arra, hogy elmondják, mit gondolnak a férfiak, mint arra, hogy mit gondolnak a nők. Azért alkotta meg a nyelvet, hogy a nők könnyebben elmondhassák, amit gondolnak. A láadan nyelvben például sok szó és utótag van arra, hogy elmondjuk, mit gondolunk arról, amit mondunk. Vannak benne szavak arra is, hogy elmondjuk, tudjuk-e, hogy amit mondunk, igaz-e, és ha igen, hogyan.

Alkotó és keletkezés

A láadant Suzette Haden Elgin (1936–2015), amerikai nyelvész és író hozta létre. Az elgondolás mögött az állt, hogy a nyelvek szerkezete befolyásolja a gondolkodást és a kifejezőkészséget; Elgin azt feltételezte, hogy a fennálló nyelvek bizonyos érzelmeket, biztosítékokat vagy finom megkülönböztetéseket nehezebben fejeznek ki, ezért egy olyan nyelvet alkotott, amely ezeket a lehetőségeket kifejezetten támogatja. A láadan bemutatása szélesebb közönség előtt a sci-fi irodalom révén történt, leginkább az sci-fi könyvsorozat, az Anyanyelv ciklusában.

Miért „feminista” nyelv?

A „feminista” jelző elsősorban a nyelv céljára utal: Elgin a láadant eszközként kezelte, amellyel a nők pontosabban és árnyaltabban ki tudják fejezni tapasztalataikat, érzelmeiket és viszonyulásukat a világhoz. Nem csupán politikai üzenet volt ez, hanem kísérlet arra, hogy a nyelvi formák segítsék a kommunikáció változását és a nők helyzetének láthatóbbá tételét a patriarchális társadalomban. A láadan tehát úgy próbál többletet adni, hogy lexikailag és morfológiailag kifejezi azokat a megkülönböztetéseket, amelyeket az Elgin szerint a hagyományos nyelvek nem hangsúlyoznak.

Nyelvtani és tipológiai jellemzők

A láadanra jellemző, hogy tudatosan megjeleníti a beszélő hozzáállását és a kijelentés hitelességi forrását (az ún. evidencialitást). Emellett a nyelvben vannak olyan elemek, amelyek megkülönböztetik, hogy a beszélő mennyire biztos valamiben, hogy érzelmileg hogyan viszonyul a mondanivalóhoz, illetve hogy a megszólalás milyen kommunikációs célt szolgál. A szerkezet általában egyszerűbb fonológiai szabályokkal és jól tagolt morfológiával dolgozik, így a jelentés a szavakhoz és ragokhoz kapcsolódóan jól lokalizálható.

Irodalmi szerep és terjesztés

A láadan legismertebb megjelenése az Anyanyelv ciklusban volt, ahol a történet szerint egy nőcsoport hozza létre a nyelvet a férfiak által dominált társadalom elleni küzdelem eszközeként. Ezzel a regények olvasóközönsége előtt is feltűnt a nyelv, és a konstruált nyelvek (conlang) közösségében is érdeklődést váltott ki. Elgin később kiadott nyelvtani ismertetőket és szószedetet is a láadanról, hogy a kíváncsi olvasók és nyelvrokonok megismerhessék a részleteit.

Fogadtatás és kritika

A láadant különböző módon fogadták. Egyes feministák és nyelvészek üdvözölték a nyelv azon törekvését, hogy feltárja és nyelvi eszközökkel kezelje a nemek közti különbségek kommunikációs vonatkozásait. Mások kritizálták a kiinduló feltevést — nevezetesen azt, hogy létezne egy egységes „női” gondolkodásmód, amelyet nyelvi eszközökkel lehetne egzakt módon közvetíteni —, illetve vitatták, hogy egy mesterséges nyelv mennyire tud valódi társadalmi változást előidézni. Összességében a láadan fontos gondolatkísérletként és példaértékű alkotásként maradt meg a szakirodalomban és a conlang közösségben.

Hatás és utóélet

Bár a láadan soha nem vált széles körben beszélt nyelvvé, hatása túlmutat a regényes kereteken: hozzájárult ahhoz a diskurzushoz, amely a nyelv, a nem és a társadalom kapcsolatát vizsgálja. A konstruált nyelvek iránt érdeklődő olvasók, nyelvészek és aktivisták között továbbra is vitaindító és inspiráló forrás marad.



Sounds

Hangok

A láadán egy tonális nyelv. Egyes szótagokat magasabb hangon vagy hangon mondunk, mint másokat. Két hangnem létezik:

  • lo - /lō/ vagy /lò/, rövid, lapos vagy mély hang. Az ékezet nélküli magánhangzókat (a, e, i, o, u) ezen a hangon mondjuk.
  • ló - rövid, magas hang. Az ékezetes magánhangzókat (á, é, í, ó, ú) ebben a hangnemben mondjuk.

Maga a láadan egy három szótagú szó, LA-a-dan, ahol az első szótagot magas hangon mondják.

Magánhangzók

A láadan öt magánhangzóval rendelkezik:

  • a - mint az angol calm (/ɑ/).
  • e - mint az angol bell (/ɛ/).
  • i - mint az angol bit (/ɪ/).
  • o - mint az angol home (/o/).
  • u - mint az angol boon (/u/).

Mássalhangzók

A láadan nyelvben nincsenek p, t, k, g és s mássalhangzók. A b, d, sh, m, n, l, r, w, y és h mássalhangzók ugyanazok, mint az angolban. Van még:

  • th - mindig úgy, mint az angol think, soha nem úgy, mint then (/θ/).
  • zh - mint az angol pleasure (/ʒ/).
  • lh - nincs ilyen angol hang. Ahhoz, hogy kimondjuk, a beszélő először a nyelvét a szájpadlásra helyezi, a fogak közelébe. Ezután levegőt fúj a nyelve köré. Ez úgy hangzik, mint egy sziszegés (/ɬ/).



Szabályok

A legtöbb láadáni mondat három rövid szót tartalmaz, amelyeket partikuláknak neveznek:

  • egy szó, amely megmondja, hogy milyen típusú mondatról van szó. Ezek olyanok, mint a pontok, kérdőjelek és felkiáltójelek, de kimondva. Ezek a következők:

Bíi: azt mondja, hogy a mondat egy állítás.

Báa: azt mondja, hogy a mondat egy kérdés.

: azt mondja, hogy a mondat parancs. Ezeket általában kisgyermekeken kívül másnak nem adják ki.

Bóo: azt mondja, hogy a mondat egy kérés. Ezek sokkal gyakoribbak, mint a parancsok.

: azt mondja, hogy a mondat egy ígéret.

Bée: azt mondja, hogy a mondat figyelmeztetés.

  • egy szó, amely megmondja, hogy mikor történik a mondat. Ezek a következők:

ril: azt mondja, hogy a mondat most történik (jelen idő).

eril: azt mondja, hogy a mondat korábban történt (múlt idő).

aril: azt mondja, hogy a mondat később fog megtörténni (jövő idő).

wil: azt mondja, hogy a mondat megtörténhet vagy meg kell történnie (optatív).

  • egy szó, amely megmondja, hogy a beszélő tudja-e, hogy a mondat igaz-e, és miért. Ezek a következők:

wa: azt mondja, hogy a beszélő tudja, hogy a mondat igaz, mert saját érzékszerveivel jött rá.

wi: azt mondja, hogy a mondat nyilvánvaló.

mi: azt mondja, hogy a mondat álmában történt.

wáa: azt mondja, hogy valaki, akiben a beszélő megbízik, elmondta neki, hogy mi van a mondatban.

waá: azt mondja, hogy valaki, akiben a beszélő nem bízik, elmondta neki a mondatban foglaltakat.

wo: azt mondja, hogy a beszélő képzelte vagy kitalálta.

wóo: azt mondja, hogy a beszélő nem tudja, hogy a mondat egyáltalán igaz-e.

A láadanban az igék állnak az első helyen. Az igék ugyanazok a szavak, mint a melléknevek. Nincsenek olyan cikkek, mint az an vagy a. Az ige tárgya a -(e)th utótaggal rendelkezik. Általában az alany után következik. A me- előtag azt jelenti, hogy az ige alanya többes számban van. A ra szó ugyanazt jelenti, mint az angol not.

Új szavak alkotása

Az új láadáni szavak úgy jönnek létre, hogy a régi szavakhoz elő- és utótagokat adnak hozzá. A szó egyes részei változatlanok maradnak, amikor más részekkel kombinálódnak. Emiatt agglutináló nyelvnek nevezik. Az affixumok (előtagok és utótagok) érzések és attitűdök kifejezésére használhatók. Sok nyelv ezeket csak hanglejtéssel, testbeszéddel vagy körmondatokkal tudja megmutatni.

Affix

jelentése

példa

(-)lh(-)

undor vagy ellenszenv

hahodimi: "zavarodott, de boldog"; hahodimilh: "zavarodottan és undorodva"

du-

hogy megpróbálja

bíi eril dusháad le wa: "I tried to come"

dúu-

hogy megpróbáljuk, de nem sikerül

bíi eril dúusháad le wa: "Megpróbáltam, de nem sikerült eljönnöm"

ná-

folyamatos

bíi eril dúunásháad le wa: "Próbáltam és nem sikerült eljönnöm"

-(e)tha

természeténél fogva tulajdonos

lalal betha: "az anyatej"

-(e)tho

törvény vagy szokás szerint tulajdonos

ebahid letho: "a férjem"

-(e)thi

véletlen tulajdonos

losh nethi: "a pénzed (amit szerencsejátékkal nyertél)"

-(e)a

tulajdonos ismeretlen okból

ana worulethe: "a macskák eledele"

-id

férfi (egyébként nő vagy bármely nemű személy)

thul: "anya/szülő"; thulid: "apa"

Főnevek

A láadáni névmások több részből állnak. Az l betűt az én és a mi betűkre használjuk. Az n betű a te betű. A b betű a he, she, it és they.

Az e magánhangzó általában ezek után a betűk után következik. a helyettük jöhet a, hogy megmutassa, hogy valakit szeretnek. Ha az illetőt gyűlölik, akkor az lhe- állhat a szó elé.

A -zh utótag többes számba teszi a névmást, de kevesebb, mint négy. Az -n többes számot és négynél nagyobbat tesz. Tehát a lazh azt jelenti, hogy "mi, akik kevesen vagyunk és szeretünk". A lheben azt jelenti, hogy "ők, akik sokan vannak és akiket gyűlölök".





Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3