Judith Quiney (megkeresztelve 1585. február 2. – 1662. február 9.) William Shakespeare és Anne Hathaway kisebbik lánya, ikertestvére Hamnetnek, és Susanna Hall fiatalabb nővére. Élete megannyi személyes tragédiát és családi nehézséget tartalmazott; férjét, Thomas Quineyt 1616 körül elítélte az egyházi bíróság bizonyos vétségek miatt, Judith pedig élete során túlélte mind gyermekeit, mind férjét.

Meghalt: 1662. február 9.

Házastárs: Thomas Quiney

Testvérek: Susanna Hall, Hamnet Shakespeare

Született (megkeresztelve): 1585. február 2.

Gyermekek: (részben korán elhunyt) – Shakespeare Quiney (1616–1617), Richard (1618–1639), Thomas (1620–1639)

Szülők: William Shakespeare, Anne Hathaway

Élete és házassága

Judith Stratfordban élte le egész életét, és minden jel szerint nem kapott kiterjedt formális oktatást, ahogy sok korabeli nőtől elvárás volt. Ikertestvérével, Hamnettel együtt 1585-ben született; Hamnet 1596-ban, 11 évesen meghalt, ami mélyen megrendítette a családot. Idősebb nővére, Susanna Hall sikeres házasságot kötött egy elismert orvossal, és ebben a viszonyításban Judith élete kevésbé tekinthető társadalmi szempontból „sikeresnek”.

1616. február 10-én Judith feleségül ment egy helyi férfihoz, Thomas Quiney-hez. A házasság körülményei botrányosak voltak: a frigy egyházi engedély nélkül, a tiltott időszakban történt, és később kiderült, hogy Thomasnak korábban volt egy viszonya egy bizonyos Margaret Wheelerrel, aki állítólag terhes volt tőle; Margaret és újszülöttje azonban meghaltak. Thomas Quineyt egyházi bíróság elé állították, amely nyilvános megrovásra és pénzbüntetésre ítélte; a büntetés részeként — a korabeli gyakorlat szerint — három vasárnapon át kellett a templom közönsége előtt bűnbánó öltözetben megjelennie.

William Shakespeare 1616 elején, a házasság előtt kereste fel ügyvédjét végrendelete elkészítése céljából. A végrendelet eredeti változatában a Quiney családra tett utalásokat később áthúzták: a hagyatékban Judith külön összeget és más juttatásokat kapott. A végrendelet értelmében Judithnak 100 fontot és egy házikót hagyott, továbbá további 150 font járt volna neki (vagy gyermekeinek), ha három év múlva még élnek; emellett megemlített egy, a hagyatékban szereplő, „széles, ezüstből készült, aranyozott” tárgyat is. A nagyobb vagyont és a New Place nevű házat azonban főként Susanna örökölte, aki Shakespeare kiterjedtebb vagyonának fő kedvezményezettje lett.

Család, gyermekeinek sorsa

Judith és Thomas házasságából több gyermeke született, de sajnos a családot számos veszteség érte. 1616 novemberében született fiukat, akit apja után „Shakespeare”-nek kereszteltek, de a gyermek mindössze hat hónapos korában, 1617 májusában elhunyt. Később, 1618-ban és 1620-ban két további fiú született, Richard és Thomas, akik túlélve a gyermekkort fiatalon haltak meg: mindketten 1639-ben, hetek leforgása alatt hunytak el, valószínűleg a korabeli pestisjárvány következtében. Így Judith végül minden gyermekénél gyászoló anyává vált.

Foglalkozás, lakhely és temetkezés

Thomas Quiney borász és dohánykereskedőként tevékenykedett, és később városi tisztségeket is viselt; források említik, hogy 1621–1622-ben a város kamarása volt. A ház, ahol Judith és Thomas éltek, a város központjában, a High Street és a Bridge Street kereszteződésénél állt; régebben „The Cage” néven ismerték. Az épületnek a város életében több funkciója volt (például börtön és üzlet), a 20. században turistainformációs pontként és később boltként használták; napjainkban a helyszín üzletként működik.

Ellentétben Susannával és családjával, akik a templom belső részében kaptak sírhelyet, Judithot és Thomas Quineyt a templomkertben temették el; a sír pontos helye mára ismeretlen. Judith 1662. február 9-én halt meg 77 éves korában; férje pontos halálozási dátuma bizonytalan, források 1662–1663 körüli évet említenek.

Örökség és megítélés

Judith Quiney alakja gyakran a Shakespeare-család kevésbé fényes, személyes tragédiákkal terhelt oldalát képviseli: elvesztett gyermekek, a házasságát kísérő közéleti és egyházi botrányok, valamint a testvéri összehasonlítások Susannával. Mivel élete nem kapcsolódott nagy politikai vagy kulturális szerephez, és túlélte mind fiait, személyes emléke kevésbé maradt fenn dokumentumokban és emlékezetben, mint apjáé vagy nővéréé. Ugyanakkor élettörténete rávilágít a 17. századi angol vidéki nők helyzetére, a családi kötelékek és a társadalmi normák éles korlátaira.