Mi az a részvénytársaság? Definíció, jogi státusz és részvényesi jogok
Részvénytársaság: átlátható definíció, jogi státusz, alapítás menete és részvényesi jogok gyakorlati magyarázata — minden, amit a tulajdonosi jogokról tudni kell.
A részvénytársaság olyan vállalkozás, amelynek tulajdonosai az úgynevezett részvényesek. Minden részvényes a részvények (tulajdoni lapok) számának arányában rendelkezik a társaság részvényeivel. Egyes részvényesek nagyobb arányban birtokolhatják a társaság részvényeit, mint mások. A részvényesek a részvényeiket átruházhatják másokra anélkül, hogy ez bármilyen hatással lenne a vállalat fennmaradására.
Az alapítás egy jogi eljárás, amely a részvényesektől különálló jogi személyiséget és korlátozott felelősséget biztosít a társaságnak. Ez azt jelenti, hogy a részvényesek csak a társaság tartozásaiért felelnek a társaságba fektetett pénzük értékéig. A részvénytársaságokat tehát általában részvénytársaságoknak vagy korlátolt felelősségű társaságoknak nevezik.
Mi a részvénytársaság fő jellemzője?
Részvénytársaság alatt általában olyan gazdálkodó szervezetet értünk, amelynek tőkéje részvényekre van bontva, és a részvényeket tulajdonosok (részvényesek) birtokolják. A legfontosabb jellemzők:
- Külön jogi személyiség: a társaság saját jogokkal és kötelezettségekkel rendelkezik, elkülönül a részvényesektől.
- Korlátozott felelősség: a részvényesek felelőssége általában a befektetett tőkére korlátozódik.
- Részvények: a tulajdonosi jogok részvényenként mérhetők és átruházhatók (a törvény és az alapszabály korlátozhatja a forgalomképességet).
- Állandóság: a társaság fennmarad a részvényesek személyétől függetlenül, így a tulajdonosok változása nem érinti a társaság jogi létét.
Típusok és jegyzett tőke
A legtöbb jogrendszer megkülönböztet zártkörű (nem nyilvános) és nyilvánosan működő részvénytársaságot. A különbség főként a részvények nyilvános forgalmazhatóságában és a törvényi követelmények szigorúságában van. A részvénytársaságoknak jegyzett tőkéjük van, amely a társaság alapításakor vagy tőkebevonáskor alakul ki; ez a tőke szolgál biztosítékul a hitelezők felé.
Társasági szervek és működés
Gyakori szervek:
- Közgyűlés (részvényesek gyűlése): a legfőbb döntéshozó fórum, ahol a részvényesek gyakorolják alapvető jogukat (pl. beszámoló elfogadása, osztalék megállapítása, döntés vezető tisztségviselőkről).
- Igazgatóság / ügyvezetés: a társaság operatív irányításáért felelős szerv vagy személy(ek).
- Felügyelőbizottság / könyvvizsgáló: a felügyeletet és ellenőrzést látja el, biztosítva a részvényesek érdekeinek védelmét.
Részvényesi jogok
A részvényesek alapvető jogai tipikusan a következők:
- Szavazati jog: a közgyűlésen történő döntésekben való részvétel és szavazás; a szavazatok száma általában a birtokolt részvények arányát követi.
- Osztalékhoz való jog: a nyereségből való részesedés, ha a közgyűlés osztalékfizetést határoz meg.
- Tájékoztatáshoz és betekintéshez való jog: a részvényesek jogosultak a társaság gazdálkodásáról szóló információkhoz (pl. beszámolók) hozzáférni.
- Elővételi jog: új részvények kibocsátásakor a meglévő részvényesek általában elővételi joggal rendelkeznek, hogy megőrizzék részesedésük arányát.
- Jog a jogorvoslatra: a kisebbségi részvényeseknek jogi lehetőségeik lehetnek az ügyvezetés vagy döntések megtámadására, ha azok a társaság vagy a részvényesek kárára történnek.
Átruházhatóság és korlátozások
Bár a részvények alapvetően átruházhatók, az alapszabály vagy a jogszabályok korlátozhatják ezt (különösen zártkörű társaságoknál). Előfordulhatnak átengedési feltételek, jóváhagyási kötelezettségek vagy elsőbbségi jogok, amelyek megakadályozzák a részvények szabad forgalmát.
Felelősség, felszámolás és adózás
Mint már említettük, a részvényesek felelőssége korlátozott. Ha a társaság csődbe megy vagy felszámolás alá kerül, a részvényesek általában a befektetésüket veszíthetik el, de személyes vagyonukkal nem tartoznak a társaság kötelezettségeiért. A részvénytársaságok adózása és a felszámolás szabályai országonként eltérnek; a működésüket gyakran speciális szabályok és felügyelet kíséri.
Összefoglalás
A részvénytársaság hatékony forma nagyobb tőke bevonására és a tulajdonosi szerep könnyebb megosztására. Előnye a külön jogi személyiség és a korlátozott felelősség, míg hátránya lehet a szabályozottság és az adminisztratív terhek. A részvényesi jogok — mint a szavazás, osztalék és tájékoztatáshoz való jog — biztosítják, hogy a tulajdonosok befolyást gyakorolhassanak a társaság működésére.
Történelem
A legkorábbi részvénytársaság megtalálása definíció kérdése. 1250 körül Franciaországban, Toulouse-ban a Société des Moulins du Bazacle (Bazacle Malomipari Társaság) 96 részvényével kereskedtek, amelyek értéke a társaság malmainak jövedelmezőségétől függött. Valószínűleg ez volt az első ilyen jellegű társaság a történelemben.
A sokkal híresebb, gazdagabb és hatalmasabb angol (később brit) Kelet-indiai Társaság 1600. december 31-én I. Erzsébet angol királyi oklevelet kapott. A királyi charta 15 évre szóló monopóliumot adott az újonnan létrehozott Tiszteletreméltó Kelet-indiai Társaságnak a kelet-indiai kereskedelemre. A Társaság kereskedelmi kereskedelmi vállalkozásból Indiát uraló vállalkozássá alakult át.
1602-ben a Holland Kelet-indiai Társaság részvényeket bocsátott ki, amelyekkel az amszterdami tőzsdén lehetett kereskedni. Ez a találmány elősegítette, hogy a részvénytársaságok tőkét vonzzanak a befektetőktől, mivel most már könnyen kereskedhettek a részvényeikkel. 1612-ben ez lett az első "részvénytársaság" az interkontinentális kereskedelemben "zárolt" tőkével és korlátozott felelősséggel.
Arany dupla mohur, 30 rúpia
Közeli tulajdonban lévő vs. nyilvánosan forgalmazott vállalatok
A "részvénytársaság" szóval leggyakrabban említett vállalattípus a nyilvánosan működő részvénytársaság. Az ilyen típusú társaságok részvényeivel nyilvános tőzsdén kereskednek. Például az Egyesült Államokban a részvényekkel a New York-i tőzsdén vagy a Nasdaq-on kereskednek. Itt a vállalatok részvényeit a nagyközönség vásárolja és adja el. A világ legnagyobb vállalkozásainak többsége nyilvánosan kereskedett vállalat. A vállalatok többségét azonban szoros tulajdonban lévő, magántulajdonban lévő vagy közeli vállalatoknak mondják. Ez azt jelenti, hogy nincs kész piac a részvények kereskedelmére. Sok ilyen vállalatot üzletemberek vagy vállalatok egy kis csoportja birtokol és irányít. Ezek is lehetnek olyan hatalmasak, mint a legnagyobb állami vállalatok.
A zártkörűen működő részvénytársaságoknak vannak bizonyos előnyei a nyilvánosan működő részvénytársaságokkal szemben. Egy kis, közeli tulajdonban lévő vállalat gyakran sokkal gyorsabban tud döntéseket hozni, mint egy nyilvánosan jegyzett vállalat, mivel általában kevesebb szavazati joggal rendelkező részvényes van, vagy a részvényeseknek közös érdekeik vannak. Egy nyilvánosan forgalmazott vállalat ki van szolgáltatva a piacnak. A tőke be- és kiáramolhat a vállalat teljesítménye és a versenytársak teljesítménye alapján. A nyilvánosan forgalmazott vállalatoknak előnyei is vannak a közeli tulajdonban lévő társaikkal szemben. A nyilvánosan forgalmazott vállalatok gyakran több működő tőkével rendelkeznek. Az adósságot is átruházhatják az összes részvényesre. Ez azt jelenti, hogy a nyilvánosan forgalmazott társaságok részvényesei sokkal kisebb mértékben veszik ki a részüket a hozamból, mint a közeli tulajdonban lévő társaságok részvényesei. A tőzsdén jegyzett vállalatok azonban pontosan ezt az előnyt szenvedik el. Egy közeli tulajdonban lévő vállalat gyakran elviselheti a nyereséget érő csapást, amelynek hosszú távú hatása nem vagy alig van. A nyilvánosan forgalmazott vállalatot azonban gyakran rendkívüli vizsgálatnak vetik alá, ha a részvénytulajdonosok számára nem nyilvánvaló a nyereség és a növekedés. Ha a nyereség csökken, a részvénytulajdonosok eladhatják, ami tovább károsítja a vállalatot. Gyakran ez a csapás elég ahhoz, hogy egy kis részvénytársaság csődbe menjen.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a részvénytársaság?
V: A részvénytársaság olyan vállalkozás, amely olyan emberek tulajdonában van, akiket részvényeseknek neveznek.
K: Ki a részvénytársaság részvényeinek tulajdonosa?
V: A részvénytársaságban a részvényesek birtokolják a társaság részvényeit.
K: Hogyan működik a részvénytulajdonlás egy részvénytársaságban?
V: Minden részvényes a részvények (tulajdoni lapok) számának arányában rendelkezik a társaság részvényeivel.
K: Egyes részvényesek nagyobb arányban birtokolhatják a társaság részvényeit, mint mások?
V: Igen, egyes részvényesek nagyobb arányban birtokolhatják a társaság részvényeit, mint mások.
K: A részvényesek átruházhatják-e részvényeiket másokra anélkül, hogy ez bármilyen hatással lenne a társaság fennmaradására?
V: Igen, a részvényesek átruházhatják részvényeiket másokra anélkül, hogy ez bármilyen hatással lenne a társaság fennmaradására.
K: Mi az a jogi folyamat, amely a részvényesektől elkülönült jogi személyiséget és korlátozott felelősséget biztosít a társaságnak?
V: A bejegyzés az a jogi folyamat, amely a társaságnak a részvényesektől elkülönült jogi személyiséget és korlátozott felelősséget biztosít.
K: Mit jelent a korlátozott felelősség a részvénytársaság részvényesei számára?
V: A korlátozott felelősség azt jelenti, hogy a részvényesek a társaság tartozásaiért csak a társaságba fektetett pénzük értékéig felelnek.
Keres