Jiwani (Gwadar, Pakisztán) – kikötő, stratégiai bázis és mangrove élőhely

Jiwani (Gwadar, Pakisztán) – stratégiai kikötő és hadibázis, fejlődő kereskedelmi csomópont és védendő mangrove élőhely, veszélyeztetett teknősök és tengeri biodiverzitás.

Szerző: Leandro Alegsa

Jiwani kikötő az Arab-tenger partján, a Gwadar körzetben, Beludzsisztánban, Pakisztánban található, közel az iráni határhoz. A település lakossága mintegy 25 000 fő. A Jiwani és a tőle keletre, mintegy 80 km-re fekvő Gwadar fejlesztései együttesen növelhetik a térség kereskedelmi és logisztikai jelentőségét.

Földrajzi elhelyezkedés és demográfia

Jiwani az Irán és Pakisztán által megosztott Gwadar-öböl keleti végén fekszik. Földrajzi helyzete miatt fontos csomópontnak számít a délnyugat-ázsiai partvidék tengeri útvonalai szempontjából. A város kis közössége főként a halászatból, helyi kereskedelemből és az ahhoz kapcsolódó szolgáltatásokból él.

Kikötő, gazdaság és infrastruktúra

Jiwani kis kikötővárosként a helyi halászatnak szolgál bázisul, de a térség nemzetközi szerepe is növekvőben van a közeli Gwadar növekvő fejlesztéseivel párhuzamosan. A településen található egy kisebb haditengerészeti bázis, valamint egy repülőtér, amelynek kifutópályája körülbelül 5 500 láb (kb. 1 676 m) hosszú — ez elsősorban helyi és regionális légiforgalom, valamint tengeri felderítés támogatását szolgálja.

Stratégiai jelentőség

Jiwani stratégiai szerepe abból adódik, hogy közel fekszik a Perzsa-öböl felé tartó és onnan érkező hajózási útvonalakhoz, ezért katonai és logisztikai szempontból is fontos a térségben. Ez magyarázza a haditengerészeti jelenlétet és a repülőtér fenntartását: mindketten hozzájárulnak a parti őrizethez, a tengeri megfigyeléshez és a regionális biztonsági feladatok ellátásához.

Természet és védett élőhelyek

A Gwadar-öböl körüli partszakasz és a határ menti területek kiterjedt mangroveerdőket foglalnak magukban. Ezek a mangrove-ligetek kulcsfontosságúak: szaporodási és nevelőhelyet biztosítanak számos tengeri és parti faj számára, csökkentik a partmenti eróziót, és szerepet játszanak a szénmegkötésben.

Az övezet fontos élőhelye a különféle vadon élő állatoknak, köztük a veszélyeztetett Olive Ridley és a zöld teknősöknek, amelyek a partok homokos szakaszain tojást raknak. A tengeri fajok sokfélesége miatt a terület biológiai sokfélesége kiemelkedő a régióban.

Fenyegetések és környezetvédelmi kihívások

A környezetet több tényező is veszélyezteti:

  • tervezett halászati koncessziók és fokozott halászat, amely túlhalászathoz vezethet;
  • tengeri fúrási jogok és olaj-/gázkutatás, amelyek kockázatot jelentenek a tengerburok és a parti ökoszisztémák számára, beleértve az olajszennyezés lehetőségét;
  • kikötőfejlesztés és infrastruktúra-bővítések, amelyek élőhelyeket pusztíthatnak el vagy fragmentálhatnak;
  • szennyezés, egyre növekvő hajóforgalom és a klímaváltozásból adódó tengerszint-emelkedés, amely különösen veszélyezteti a part menti élőhelyeket és a fészkelőhelyeket.

E fenyegetések miatt a térség megőrzése és fenntartható kezelése kiemelten fontos a helyi közösségek és a nemzetközi természetvédelmi szervezetek számára.

Védelem és fenntartható megoldások

A mangrove-élőhelyek és a teknősök védelméhez szükséges intézkedések közé tartoznak:

  • szigorúbb környezetvédelmi szabályozás a tengeri fúrásokra és a kikötőfejlesztésekre;
  • fenntartható halászati gyakorlatok és koncessziók olyan feltételekkel, amelyek megakadályozzák a túlhalászatot;
  • kutatási és monitoring programok a biodiverzitás állapotának követésére, különös tekintettel a fészkelő teknős-populációkra;
  • helyi közösségek bevonása a védelmi programokba, munkahelyek teremtése a természetvédelmi és ökoturisztikai fejlesztések révén;
  • part menti rehabilitációs munkák a mangrove-erdők helyreállítására és a partvédelmi intézkedések erősítésére.

Jövőbeli kilátások

Jiwani jövője nagymértékben azon múlik, hogyan sikerül egyensúlyt találni a gazdasági fejlesztés (kikötők, kereskedelem, energiaipari beruházások) és a környezeti értékek megőrzése között. Ha a fejlesztések fenntartható módon történnek, a település jelentős kereskedelmi és logisztikai szereplővé válhat a régióban, miközben megőrzi fontos természeti értékeit. Ezzel szemben a megfelelő védelem és tervezés hiányában a biodiverzitás és a helyi közösségek élete sérülhet.

A térség jövőjét illetően a nemzetközi együttműködés, a tudományos alapú tervezés és a helyi közösségek részvétele kulcsfontosságú a Jiwani környezeti és gazdasági potenciáljának kiegyensúlyozott kihasználásához.

Kérdések és válaszok

K: Hol található Jiwani kikötője?


V: Jiwani kikötő a pakisztáni Beludzsisztán Gwadar körzetében található, az Arab-tenger mentén, az iráni határ közelében.

K: Hány ember él Jiwani kikötőben?


V: A Jiwani kikötőben körülbelül 25 000 ember él.

K: Mi a Jiwani kikötő várható jövője?


V: A Jiwani kikötő várhatóan a közeli Gwadar kikötő fejlődésével összhangban jelentős kereskedelmi központtá válik.

K: Milyen jelentőséggel bír a Jiwani kikötő a régióban?


V: A jiwani kikötő stratégiai jelentőséggel bír a régióban, mivel a Perzsa-öbölbe tartó és onnan induló hajózási útvonalak mellett fekszik.

K: Milyen potenciális veszélyek fenyegetik a Jiwani kikötő környékén élő vadvilágot?


V: A halászati koncessziók és a tengeri fúrási jogok odaítélésére vonatkozó tervek potenciális veszélyt jelentenek a Jiwani kikötő környékén élő vadvilágra.

K: Milyen vadon élő állatok és növények különösen fontosak a Jiwani kikötő környékén?


V: A Jiwani kikötő körüli terület a nemzetközi határon átnyúló mangroveerdőt foglal magában, és fontos élőhelye a legkülönbözőbb vadon élő állatoknak, különösen a veszélyeztetett Olive Ridley és zöld teknősöknek.

K: Milyen az infrastruktúra a Jiwani kikötőben?


V: A Jiwani kikötő egy kis haditengerészeti bázissal és egy repülőtérrel rendelkezik, amely egy 5500 láb hosszú kifutópályával rendelkezik.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3