Rántás egy tárgy gyorsulásának időbeli változása. Matematikailag a rántás az gyorsulás deriváltja az idő szerint, azaz

  • j = da/dt = d³x/dt³ (ahol x a kitérés, a a gyorsulás, j a rántás, angolul "jerk").

A rántás vektormennyiség: van iránya és nagysága. Beszélhetünk a rántás skalárértékéről (nagyságáról), de a mechanikai hatások vizsgálatakor fontos a vektoriális jelleg is, mert a hatások irányfüggőek (vektor).

A rántás mértékegysége: méter per másodperc köbön (m/s³). Az eredeti szövegben szereplő képi megjelenítést meghagytuk:

{\displaystyle m/s^{3}}

Angol elnevezések: a rántást leggyakrabban jerk-nek nevezik; előfordul még a jolt vagy surge elnevezés is. A rántás fizikai hatásához kapcsolódó fogalom a yank (magyarul időnként "jenk" vagy egyszerűen a yank), amely a tömeg és a rántás szorzataként értelmezhető:

  • Yank: Y = m · j
  • Egysége: kg·m/s³, ami ugyanaz, mint N/s (mivel N = kg·m/s²).

A fizikai értelemben a yank a erő idő szerinti deriváltjának felel meg (dF/dt). Ezért ha az erő gyorsan változik, a fellépő yank okozhat további dinamikai hatásokat (pl. rezgéseket vagy szerkezeti terheléseket). Az relativisztikus tartományban az erőt gyakran a lendület deriváltjaként (F = dp/dt) írjuk le; ilyen esetekben a yank a lendület vagy a négyerő időbeli változásának további deriváltjához kapcsolódik. (A részletes relativisztikus kezelésnél a négydimenziós mennyiségek használata szükséges.)

Gyakorlati megfontolások és alkalmazások:

  • Járművek és járművezetés: a hirtelen rántások kényelmetlenséget és esetleg balesetet okozhatnak. A járműdinamikában a rántást és a yank-et figyelembe veszik a komfort és a biztonság javítására.
  • Robotika és mozgatástervezés: mozgásprofilok tervezésekor gyakran korlátozzák a rántást (és annak változását), hogy sima, kíméletes mozgást kapjanak, csökkentve a mechanikai igénybevételt és a terhelést a hajtásokon.
  • Mérnöki szerkezetek és rezgésvizsgálat: impulzusok, ütések hatásának vizsgálatakor a gyorsan változó terhelések (magas rántás) extra követelményeket támaszthatnak anyagokkal és csatlakozásokkal szemben.
  • Ergonómia és emberi érzékelés: az ember által észlelt „rántás” és kellemetlenség összefügg a rántás mértékével és annak időbeli jellegével; ezért a tervezésnél figyelembe veszik az érzékenységet.
  • Méréstechnika: a rántást közvetlenül ritkán mérik — általában gyorsulásmérőt használnak, és abból numerikusan számolják a deriváltat. A numerikus deriválás zajos lehet, ezért jellemzően jel-szűrésre vagy kiemelt mérési mintavételre van szükség.

Mérési és számítási megjegyzések:

  • A gyorsulás deriválása erősíti a magas frekvenciás zajt; ezért a rántás megbízható számításához simítási eljárások (pl. alacsonyáteresztő szűrés, spline-interpoláció vagy differenciálás simított jeleken) szükségesek.
  • Digitális adatoknál véges differenciák használata (pl. középső differencia) adhat közelítést, de a felbontás és a mintavételi frekvencia meghatározza a pontosságot.

Összefoglalva: a rántás a gyorsulás időbeli változásának mértéke (j = da/dt), vektormennyiség, mértékegysége m/s³. A rántás és a hozzá kapcsolódó yank fontos szerepet játszik a dinamikai elemzésekben, a mozgások simításában és a szerkezeti illetve emberi terhelések vizsgálatában.