Ingerophrynus: délkelet-ázsiai varangynemzetség 11 fajjal
Ingerophrynus — délkelet-ázsiai varangynemzetség 11 fajjal: elterjedés, fajismertetők és az 2007-ben leírt Ingerophrynus gollum érdekességei.
Az Ingerophrynus a varangyfélék (Bufonidae) egyik délkelet-ázsiai nemzetsége, amelyet jelenleg tizenegy faj alkot. A nemzetség tíz faja korábban a Bufo nemzetségbe volt sorolva, de molekuláris és morfológiai vizsgálatok alapján külön nemzetségbe helyezték őket. 2007-ben a csoport egy új, különleges nevű fajjal bővült: a nemzetségbe felvették Ingerophrynus gollum-ot, amely nevét J. R. R. Tolkien mitikus alakja, Gollam (Gollum) után kapta. Ezek a varangyfajok elsősorban dél-kínai és délkelet-ázsiai területeken fordulnak elő, és számos szigeten is megtalálhatók.
Elterjedés és élőhely
Az Ingerophrynus-fajok elterjedése igen kiterjedt: megtalálhatók Dél-Jünnanban és Indokínában, a Thaiföld félszigetén és Malajziában, továbbá számos indonéz és maláj szigeten — Szumátrától Borneóig, Borneón, Jáván, Nias-szigeten és Sulawesin. Élőhelyeik változatosak: a fajok közül sok a trópusi esőerdők talaján, erdei kisvízfolyások mentén vagy mocsaras területeken él, de előfordulnak szuburbánus és mezőgazdasági területeken is.
Külső jellemzők
Az Ingerophrynus-nemzetség fajai általában rövid, tömzsi testfelépítésű varangyok, érdes, szemölcsös bőrrel és jól fejlett parotoid mirigyekkel a fejük mögött. Méretük fajonként változik; színük általában barnás vagy zöldes-barnás, gyakran mintázattal, ami segít a rejtőzködésben. Testfelépítésük, bőrképződményeik és koponya morfológiájuk alapján különülnek el más bufonidáktól.
Viselkedés és táplálkozás
Az Ingerophrynus-fajok általában éjszakai életmódot folytatnak, nappal rejtőzködnek a talajrétegben, avarban vagy kövek alatt. Táplálékuk főként rovarokból és más ízeltlábúakból áll; kisebb gerinceseket ritkábban fogyasztanak. Sok faj talajlakó, de előfordul, hogy a rokon fajok kisebb távolságokra képesek mászni, hogy zsákmányt, pihenőhelyet vagy párt találjanak.
Szaporodás
A varangyok szaporodási időszaka a helyi csapadék- és hőviszonyoktól függ. A Ingerophrynus fajoknál is jellemző az ivaros szaporodás külső megtermékenyítéssel: a nőstények petesorokat raknak le vízben, a petékből ebihal (tadpole) fejlődik, majd átalakulás után lesz belőlük kifejlett varangy. Szaporodóhelyeik változhatnak: állóvizek, lassú folyású patakok és erdei pocsolyák is alkalmasak lehetnek a peték fejlődésére.
Rendszertan és elnevezés
A nemzetség kialakulása részben molekuláris filogenetikai munkák eredménye: a korábbi, nagyobb Bufo nemzetségből több vonalat különítettek el, ami tisztább rendszertani elhelyezést tett lehetővé. A Ingerophrynus név valószínűleg a neves herpetológusról, Robert F. Inger-ről kapta (az elnevezés gyakori módja a tudományos neveknél, hogy személyeket tüntetnek fel tiszteletből), bár a pontos névadói indoklás az eredeti leírásban található meg.
Veszélyeztetettség és védelem
Sok Ingerophrynus faj helyi elterjedtsége korlátozott, különösen a szigetvégű, endemikus fajoké, így érezhetőek rajtuk a természetes élőhelyek pusztulásának, erdőirtásnak és az élőhelyek feldarabolódásának hatásai. Emellett fenyegetést jelenthet a vízszennyezés, az invazív fajok megjelenése és — bár Délkelet-Ázsiában eddig kevésbé súlyos probléma, mint más térségekben — a gombás betegségek (például a Batrachochytrium-dávidhatás) lehetősége is. A fajok megőrzése érdekében fontos az élőhelyek védelme, monitorozásuk és további taxonómiai, ökológiai kutatások támogatása.
Összefoglalva: az Ingerophrynus nemzetség érdekes példája annak, hogyan alakította át a modern rendszertan a hagyományos csoportosításokat, miközben a délkelet-ázsiai erdők és szigetek egyedi varangyfajainak megóvása további kutatást és védelemre irányuló intézkedéseket igényel.
Fajok
| Binomiális név és szerző | Közös név |
| Ingerophrynus biporcatus (Gravenhorst, 1829) | címeres varangy |
| Ingerophrynus celebensis (Günther, 1859) | Sulawesiai varangy |
| Ingerophrynus claviger (Peters, 1863) | Benkulen varangy |
| Ingerophrynus divergens (Peters, 1871) | Maláj törpe varangy |
| Ingerophrynus galeatus (Günther, 1864) | Csontos fejű varangy |
| Ingerophrynus gollum Grismer, 2007 | |
| Ingerophrynus kumquat (Das és Lim, 2001) | |
| Ingerophrynus macrotis (Boulenger, 1887) | Nagyfülű varangy |
| Ingerophrynus parvus (Boulenger, 1887) | Kis malakkai varangy |
| Ingerophrynus philippinicus (Boulenger, 1887) | Fülöp-szigeteki varangy |
| Ingerophrynus quadriporcatus (Boulenger, 1887) | Malakkai varangy |
Kérdések és válaszok
K: Hány faj tartozik az Ingerophrynus nemzetségbe?
V: Az Ingerophrynus nemzetségben tizenegy faj van.
K: Mi volt a nemzetség tíz fajának korábbi besorolása?
V: A nemzetség tíz faját korábban a Bufo nemzetség fajainak tartották.
K: Mikor került az Ingerophrynus gollum faj az Ingerophrynus nemzetségbe?
V: 2007-ben az Ingerophrynus gollum fajjal bővült az Ingerophrynus nemzetség.
K: Kiről nevezték el az Ingerophrynus gollum fajt?
V: Az Ingerophrynus gollum faj a J. R. R. Tolkien által megalkotott Gollam karakterről kapta a nevét.
K: Milyen országokban élnek ezek a fajok?
V: Ezek a fajok Dél-Jünnanban és Indokínában, Thaiföld félszigetén és Malájföldön, Szumátrán, Borneón, Jáván, Nias szigetén és Sulawesiben élnek.
K: Az Ingerophrynus nemzetségbe tartozó fajok a kígyók egy fajtája?
V: Nem, az Ingerophrynus nemzetségbe tartozó fajok a valódi varangyok egyik fajtája.
K: Hogyan jellemezhető az Ingerophrynus nemzetség?
V: Az Ingerophrynus nemzetség jellemezhető azzal, hogy tizenegy valódi varangyfaj él Délkelet-Ázsia több országában.
Keres