Jégóriás
A jégóriás egy hatalmas bolygó, amely főként a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemekből, például oxigénből, szénből, nitrogénből és kénből áll. A Naprendszerben két jégóriás, az Uránusz és a Neptunusz ismert.
Az asztrofizikában és a bolygókutatásban a "jég" kifejezés olyan illékony kémiai vegyületekre utal, amelyek fagyáspontja körülbelül 100 K (-280 °F; -173 °C) felett van, mint például a víz, az ammónia vagy a metán, amelyek fagyáspontja 273, 195 és 91 K (31,7, -108,7 és -295,9 °F; -0,1, -78,1 és -182,2 °C).
Az 1990-es években rájöttek, hogy az Uránusz és a Neptunusz az óriásbolygók egy külön osztályát képezi, amely elkülönül a többi óriásbolygótól, a Jupitertől és a Szaturnusztól. Jégóriásokként váltak ismertté. Alkotó vegyületeik szilárd anyagok voltak, amikor a bolygók keletkezésük során összetapadtak. Ma az Uránuszon és a Neptunuszon található vízből kevés van jég formájában. Ehelyett a víz szuperkritikus folyadék a bennük uralkodó hőmérsékleten és nyomáson.
A jégóriások tömege csak mintegy 20% hidrogénből és héliumból áll, szemben a Naprendszer gázóriásaival, a Jupiterrel és a Szaturnusszal, amelyek tömege egyaránt több mint 90%-ban hidrogénből és héliumból áll.
A Neptunusz egy jégóriás.
Kérdések és válaszok
K: Mik azok a jégóriások?
V: A jégóriások olyan hatalmas bolygók, amelyek főként a hidrogénnél és a héliumnál nehezebb elemekből, például oxigénből, szénből, nitrogénből és kénből állnak.
K: Hány jégóriás van a Naprendszerben?
V: Két jégóriás ismert a Naprendszerben - az Uránusz és a Neptunusz.
K: Mi a "jég" fogalma az asztrofizikában és a bolygókutatásban?
V: Az asztrofizikában és a bolygókutatásban a "jég" kifejezés olyan illékony kémiai vegyületekre utal, amelyek fagyáspontja 100 K (-280 °F; -173 °C) felett van, mint például a víz, az ammónia vagy a metán.
K: Hogyan viszonyul a jégóriások összetétele a gázóriásokéhoz?
V: A jégóriások tömege csak körülbelül 20 % hidrogénből és héliumból áll, míg a gázóriások, mint például a Jupiter és a Szaturnusz tömege egyaránt több mint 90 % hidrogénből és héliumból áll.
K: Mikor fedezték fel, hogy az Uránusz és a Neptunusz a többi óriásbolygótól különálló osztályba tartozik?
V: Az Uránuszról és a Neptunuszról az 1990-es években derült ki, hogy a többi óriásbolygótól, például a Jupitertől és a Szaturnusztól eltérő, különálló óriásbolygó-osztályt alkotnak.
K: Milyen formában található ma a legtöbb víz az Uránuszon és a Neptunuszon?
V: Az Uránuszon és a Neptunuszon a legtöbb víz ma szuperkritikus folyadékként található meg a belsejükben uralkodó hőmérsékleten és nyomáson, nem pedig jeges formába fagyva.
