Kerékpáros órarekord: történet, szabályok (UCI vs IHVA) és világrekordok

Kerékpáros órarekord: részletes történet, UCI vs IHVA szabályok, technológiai fejlődés és világrekordok (Merckx, Sosenka, Whittingham) gyors áttekintése.

A kerékpáros órarekord a kerékpárral egy óra alatt megtett leghosszabb távolság rekordja. Az első feljegyzett órarekord 1876-ban született, amikor F. L. Dodds 26,508 kilométert tett meg egy penny-farthing kerékpárral. Azóta sokan próbálkoztak azzal, hogy ők legyenek a leggyorsabbak. A rekordot megdönteni próbáló emberek hozzájárultak a kerékpártervezés megváltoztatásához.

1972-ben Eddy Merckx belga kerékpáros 49,431 kilométeres rekordot állított fel. Ez tizenkét évig volt a rekord. Azóta a technológia sokkal aerodinamikusabb kerékpártervezéseket tett lehetővé. A Union Cycliste Internationale (UCI), a kerékpársportot irányító csoport olyan szabályokat hozott, hogy a kerékpárosok Merckx kerékpárjához hasonló kerékpárokkal közlekedjenek. Ehelyett már létezik egy másik rekord, az International Human Powered Vehicle Association (IHVA) órarekordja, amely más konstrukcióknak szól. A hagyományos kerékpárok órarekordját UCI-rekordnak nevezik.

Ondřej Sosenka tartja az UCI órarekordját 49,700 kilométerrel. Sam Whittingham tartja az IHVA órarekordját 86,752 kilométerrel.

Miért van kétféle rekord?

A két rekordforma azért alakult ki, mert a kerékpártechnológia és -konstrukciók jelentősen eltérnek egymástól. A UCI-rekord célja, hogy összehasonlítható feltételeket biztosítson a versenyzők számára: a szabályok korlátozzák a vázgeometriát, a testhelyzetet és az aerodinamikai kiegészítőket, így a rekordok nagy részét hagyományos, „felül ülős” versenykerékpár-stílusban érik el. Az IHVA (korábban IHPVA néven is ismert nemzetközi szervezet) ezzel szemben a legnagyobb emberi erővel hajtott jármű kategóriát képviseli, amely lehetővé teszi a fekvő (recumbent) pozíciót, burkolatokat (fairing), illetve nem szokványos vázakat és kerék-konfigurációkat — ezek sokkal jobb aerodinamikát és így nagyobb távolságot eredményeznek.

Fő szabálykülönbségek (összefoglalva)

• Váz és testhelyzet: UCI: hagyományos, felül ülős váz, meghatározott geometriai és felszerelési korlátok. IHVA: recumbent és különleges vázak megengedettek.
• Aerodinamika és burkolatok: UCI: nincs burkolat, korlátozott aerodinamikai kiegészítők. IHVA: teljes burkolat és egyedi aerodinamikai megoldások engedélyezettek.
• Helyszín és hitelesítés: Mindkét kategóriában a mérést pontos időmérés és hitelesítés mellett végzik; tipikusan zárt körpályán (például fedett velodromon) vagy az adott szervezet által elfogadott pályán.
• Külön kategóriák: Mindkét szervezet tart nőknek és férfiaknak szóló rekordokat, illetve néha életkor szerinti kategóriákat is.

Mérési és teljesítményi tényezők

Az órarekord sikerét több tényező befolyásolja:

• Aerodinamika: a legnagyobb hatással a sebességre; a kisebb légellenállás jelentősen növeli a megtett távolságot.
• Mechanikai hatékonyság: hajtásrendszer, gördülési ellenállás, kerék- és gumiválasztás.
• Fizikai felkészültség és taktika: energia-gazdálkodás, tempó (pacing), légzéstechnika és mentális állóképesség.
• Környezeti feltételek: fedett velodromon a levegő sűrűsége, hőmérséklet és altitúdó is hat; magasabb terepakadálymentes pályákon alacsonyabb a légellenállás, de kevesebb az oxigén.

Történelmi és kiemelkedő kísérletek

Az órarekordok története tele van kísérleti megoldásokkal és technológiai előrelépésekkel. A 20. század második felében a különböző pozíciók és kiegészítők (pl. triatlon-/időfutam-kormányok, speciális vázak) megjelenése sok vitát váltott ki arról, hogy milyen eszközökkel tartson rekordot a sportág legfelsőbb szervezete. Emiatt alakult ki a kettős rendszer: UCI a hagyományos, versenyszerű feltételekhez, IHVA pedig az innovatív, sebességorientált konstrukciókhoz.

Miért érdekes ez a közönség számára?

Az órarekord egyszerre fizikai teljesítmény- és műszaki fejlesztési próbatétel: megmutatja, mire képes egy kiváló versenyző és mennyit számít a technológia. A rekordkísérletek inspirálják a bicikli-fejlesztést, és a nyilvánosság számára is látványos példái annak, hogyan lehet emberi teljesítményt és mérnöki kreativitást kombinálni.

Összefoglalás

Az órarekord két fő iránya — a UCI által felügyelt hagyományos kerékpárok és az IHVA által elismert, fejlett hajtású járművek — külön utakon mutatják be a sebességre törekvést. A jelenlegi kiemelkedő eredmények: Ondřej Sosenka UCI-rekordja 49,700 km, és Sam Whittingham IHVA-rekordja 86,752 km; ezek jól illusztrálják a konstrukciók közti különbségeket és a technológia szerepét az órarekordok világában.

Kérdések és válaszok

K: Mennyi a kerékpárosok órarekordja?

K: Mikor volt az első feljegyzett órarekord?

K: Ki állított fel 1972-ben órarekordot, és mekkora távolságot tekert?

K: Hogyan vezetett az órarekord a kerékpárok tervezésében bekövetkezett változásokhoz?

K: Mi az Union Cycliste Internationale (UCI)?

K: Mi az a Nemzetközi Emberhajtású Járművek Szövetségének (IHVA) órarekordja?

K: Ki tartja az UCI és az IHVA órarekordját, és milyen távokat tekertek?

Keresés betűvel