Ermitázs-macskák: Szentpétervár híres múzeumi macskái
Ismerd meg az Ermitázs-macskákat: Szentpétervár múzeumi őrzői — több évszázados történet, mindennapi gondozás, élet a pincében, konyha és kis kórház az állatokért.
Az Ermitázs macskák az oroszországi Szentpéterváron található Ermitázs Múzeumban élő macskák csoportja. A múzeumban a macskákról a hírmédia számára titkárság működik. Három ember gondoskodik a napi szükségleteikről.
A macskák a múzeum pincéjében élnek. Nyáron a folyóparton és a téren is járnak. A macskák több mint 200 éve, a cárok oroszországi uralma óta őrzik a múzeumot. Korábban szabadon kószáltak a múzeum összes galériájában.
2010-ben Maria Haltunen ("Khaltunin" oroszul), a múzeum macskaprogramjának vezetője elmondta, hogy a múzeum területén 60 macska él. A múzeum munkatársai azzal viccelődtek, hogy hivatalosan csak 50 macskának kellene lennie a múzeumban.
2013 májusára a számuk 74 macskára nőtt, mindkét nemből, mondta Haltunen. (Mindegyiket "rendbe hozták", így nem lehet cicájuk). Van konyha az ételük elkészítéséhez ("mindnek más-más a kedvence"), és még egy kis kórház is.
A macskák ellátását adományokból, jótékonysági adományokból és egy macskaeledel-gyártó cég szponzorálásából fedezik.
Miért vannak macskák az Ermitázsban?
A macskák elsődleges feladata a múzeum rágcsálóktól való védelme: a történelmi épületben és a raktárakban értékes műtárgyak találhatók, amelyeket kártevők tönkretehetnek. Az Ermitázs macskái ezért évszázadok óta fontos, praktikus „munkatársai” az intézménynek, ugyanakkor mára kulturális jelenséggé is váltak.
Gondozás és egészségügy
- Napi ellátás: A három fő gondozó a macskák etetéséért, tisztán tartásáért és megfigyeléséért felel. A múzeum saját konyhája biztosítja az egyedi étrendet (minden macska más-más tápot kedvel).
- Állatorvosi ellátás: A helyben található kis kórház és külső állatorvosok biztosítják az oltásokat, parazitaellenes kezelést és sürgősségi ellátást. A macskák többségét ivartalanították („rendbe hozták”), így a populáció szabályozott.
- Egészségmegőrzés: A gondozók figyelik a macskák viselkedését és étvágyát, és elkülönítik a beteg állatokat a gyors gyógykezelés érdekében.
Kapcsolat a látogatókkal és a médiával
A macskák népszerűek a turisták és a fotósok körében: sokan szeretnék megfigyelni vagy lefotózni őket a múzeumi séta során. A múzeum szabályai szerint a látogatók nem etethetik és nem zavarhatják a macskákat, hogy az állatok nyugalma és biztonsága biztosított legyen. A hírmédia többször beszámolt róluk, és a macskák a múzeum arculatának ismert elemeivé váltak.
Támogatás és jellegzetességek
- Támogatás módjai: A macskák ellátását adományok, jótékonysági akciók és szponzorációk fedezik. Emellett vannak olyan baráti körök és nonprofit szervezetek, amelyek felhívásokkal és adománygyűjtéssel segítik a gondozást.
- Évszázados hagyomány: A macskák jelenléte az Ermitázsban nem csupán praktikus: történelmi és turisztikai vonzerőt is jelent, és hozzájárul a múzeum egyedi hangulatához.
Gyakran ismételt szabályok a látogatóknak
- Kérjük, ne etesse a macskákat.
- Ne próbáljon meg ölben cipelni vagy zaklatni egy macskát.
- Figyelje a múzeum munkatársainak utasításait: ha egy macska a galériában van, az gyakran rövid és általában ártalmatlan látványosság.
Összefoglalva, az Ermitázs macskái a múzeum gyakorlati védelmezői és szeretett jelképei: gondozásuk professzionális, részben közadakozásból és szponzorációból finanszírozott, ma már pedig kulturális örökségként is számon tartják őket.
Az Ermitázs egyik macskája
Történelem
A macskák a 18. század óta vannak a múzeumban, amely egykor palota volt. Erzsébet orosz cárnő 1774-ben utasítást adott arra, hogy a macskák a palotába költözzenek, hogy megfékezzék az egérpopulációt. James Rodgers, a BBC munkatársa elmondta, hogy a macskák valószínűleg Kazánból érkeztek, amely város arról ismert, hogy a macskák jól tudnak egeret fogni. A macskák Szentpéterváron maradtak, kivéve a második világháború idején, amikor a meglévő macskapopulációt elpusztították. A háború után egy új macskacsoportot hoztak be, mert a patkánypopuláció megnőtt.
Az 1990-es években Haltunen egy olyan programba kezdett, amely aktívan gondoskodik a macskákról. Ezt megelőzően rossz körülmények között éltek.
A múzeum 2007-től kezdve örökbefogadja az otthont kereső macskákat. A macskák a turisták számára vonzerőt jelentenek.
2011-ben a múzeum "Macskafesztivált" indított, amely a macskapopuláció ünneplése. A "Catfest" macskafestő versenyeket és játékokat kínál a gyerekeknek.
Kérdések és válaszok
K: Hol élnek a remetemacskák?
V: Az Ermitázs macskák az oroszországi Szentpéterváron található Ermitázs Múzeum pincéjében élnek.
K: Mióta őrzik a macskák a múzeumot?
V: A macskák több mint 200 éve őrzik a múzeumot, a cárok oroszországi uralma óta.
K: Ki gondoskodik az Ermitázs macskáiról?
V: Három ember gondoskodik az Ermitázs macskáinak napi szükségleteiről.
K: Hány macska volt a múzeum területén 2010-ben?
V: 2010-ben Maria Haltunen, a múzeum macskaprogramjának vezetője szerint 60 macska volt a múzeum területén.
K: Hány macska volt a múzeum területén 2013 májusában?
V: Haltunen szerint 2013 májusában 74 macskára nőtt a számuk, mindkét nemből.
K: Hogyan etetik a macskákat?
V: Vannak konyhák az ételük elkészítésére, mivel mindegyiküknek más-más a kedvence.
K: Ki fizeti a macskák gondozását?
V: Adományokból, jótékonysági adományokból és egy macskaeledel-gyártó cég szponzorálásából fizetik az Ermitázs macskáinak gondozását.
Keres