Helicobacter pylori: a gyomorfekélyt okozó baktérium, tünetek és kezelés

Helicobacter pylori: tudjon meg mindent a gyomorfekély okairól, tüneteiről, diagnózisáról és hatékony antibiotikumos kezeléséről — megelőzés és hasznos tippek.

A Helicobacter pylori (H. pylori) egy spirális alakú baktérium, amely a gyomornyálkahártyán vagy azon él. A baktérium fontos szerepet játszik a gyomor- és nyombélfekélyek kialakulásában: a nyombélfekélyek többségéért, valamint a gyomorfekélyek jelentős részéért felelős. A fekélyek a gyomor vagy a nyombél (a vékonybél első része) bélfalán keletkező sebek. 1982 előtt, amikor ezt a baktériumot felfedezték, az orvosok többsége úgy gondolta, hogy a legtöbb fekélyt a fűszeres ételek, a sav, a stressz és az életmód okozza. Mára világossá vált, hogy sok fekély hátterében H. pylori-fertőzés áll, és a helyes antibiotikumos kezeléssel a legtöbb eset gyógyítható.

A Helicobacter pylorit először ausztrál tudósok, Barry J. Marshall és J. Robin Warren írták le; munkájukért 2005-ben elnyerték a fiziológiai vagy orvosi Nobel-díjat.

Tünetek

Sokan, akik fertőzöttek H. pylori-val, tünetmentesek maradnak. Ha tünetek jelentkeznek, azok a következők lehetnek:

• időnként visszatérő, égető jellegű gyomorfájdalom (különösen evés után vagy üres gyomorban),
• gyomorégés, böfögés, teltségérzet vagy puffadás,
• étvágycsökkenés és fogyás,
• hányinger, ritkán hányás,
• vérzés jelei (véres vagy sötét széklet, hányásban vér) — ez azonnali orvosi ellátást igényel.

Fertőzés módja és kockázati tényezők

A fertőzés valószínű útjai az orális-orális (pl. nyál útján) és a fekális-orális (szennyezett élelmiszer vagy víz) terjedés. Gyakori, hogy a fertőzés gyerekkorban történik. A fertőzöttség gyakorisága világszerte változik: alacsonyabb a fejlett országokban és magasabb a kevésbé fejlett, zsúfolt környezetekben. Kockázatnövelő tényezők: alacsony társadalmi-gazdasági státusz, zsúfolt lakáskörülmények, nem megfelelő higiénia.

Diagnózis

A fertőzést különböző módszerekkel lehet kimutatni:

• Urea kilégzési teszt (13C vagy 14C): érzékeny és specifikus nem invazív vizsgálat, gyakran az eradikáció igazolására is használják.
• Széklet antigén teszt: nem invazív, jó érzékenységű módszer a jelenlegi fertőzés kimutatására és kezelést követő ellenőrzésre.
• Endoszkópia és gyomorból vett biopszia: szövettani vizsgálat, gyors ureáz gyorsteszt, tenyésztés vagy molekuláris vizsgálat (antibiotikum-érzékenység meghatározására is alkalmas) — súlyos tünetek, vérzés vagy daganatgyanú esetén indokolt.
• Szerológia (antitestek vizsgálata): jelezheti a korábbi vagy jelenlegi fertőzést, de a gyógyítást követően hónapokig pozitív maradhat, ezért nem alkalmas a kezelést követő ellenőrzésre.

Kezelés

A kezelés célja a baktérium kiirtása (eradikáció), a panaszok megszüntetése és a szövődmények megelőzése. A terápia általában kombinált antibiotikumos kezelés és savcsökkentő gyógyszer (protonpumpagátló, PPI) együttes alkalmazásából áll. Jellemző kezelési sémák:

• Standard hármas terápia: PPI + klaritromicin + amoxicillin vagy metronidazol, általában 14 napig. Hatékonysága csökkent a klaritromicin-rezisztencia növekedésével.
• Bizmutos négyes terápia: PPI + bizmut + tetraciklin + metronidazol, 10–14 napig; hatékony alternatíva rezisztencia vagy korábbi terápia sikertelensége esetén.
• Konkomittáló (konkomitáns) terápia: PPI + amoxicillin + klaritromicin + metronidazol — szintén gyakran használt, különböző helyi ajánlások szerint.

Antibiotikum-rezisztencia esetén a kezelés személyre szabottan, tenyésztés vagy molekuláris érzékenységi vizsgálat alapján módosítandó. A kezelés sikerességét javasolt igazolni: urea kilégzési teszttel vagy széklet antigén teszttel a terápia befejezése után legalább 4 héttel (PPIszedszámától és vizsgálati módszertől függően javasolt a PPI abbahagyása 2 hétig, antibiotikumokat és bizmust pedig 4 hétig a teszt előtt, hogy álnegatív eredmény elkerülhető legyen).

Szövődmények

Kezeletlen fertőzés esetén előfordulhatnak:

• gyomor- vagy nyombélfekély kialakulása,
• fekélyből adódó vérzés vagy perforáció (életveszélyes),
• krónikus gyomorhurut, atrophiás gastritis és ennek ritkább következményeként megnövekedett gyomorrák kockázata,
• ritkán MALT lymphoma (nyirokszöveti daganat), mely bizonyos esetekben a H. pylori eradikációjától javulhat.

Megelőzés és életmód

• Gyakori kézmosás, biztonságos élelmiszer- és vízellátás csökkenti a fertőzés kockázatát.
• Kerülendő a fertőzött személyek evőeszközeinek, poharainak megosztása, különösen gyerekek között.
• Dohányzásról való leszokás és a túlzott alkoholfogyasztás mérséklése javítja a gyógyulási esélyeket és csökkenti a fekélyképződés kockázatát.
• Vakcinák elleni védelem jelenleg nincs széles körben rendelkezésre álló H. pylori elleni védőoltás.

Fontos tudnivalók és tanácsok

• Sokan tünetmentesek — a vizsgálat és kezelés célja elsősorban a tünetek kezelése és a hosszú távú szövődmények megelőzése.
• Ha fekélyre vagy gyomorrákra utaló tünetek (pl. tartós fogyás, nyelési nehézség, véres széklet) jelentkeznek, azonnal forduljon orvoshoz.
• Amennyiben már volt sikertelen eradikációs kezelés, fontos a rezisztencia vizsgálata és szakorvosi felülvizsgálat a következő terápiás lépésekhez.
• Probiotikumok alkalmazása egyes esetekben csökkentheti az antibiotikum-kezelés mellékhatásait (hasmenést), de önmagukban nem helyettesítik az eradikációs terápiát.

Összefoglalva: a Helicobacter pylori gyakori baktérium, amely jelentős szerepet játszik a gyomor- és nyombélfekélyek kialakulásában. A fertőzés pontos diagnózisától és a helyes antibiotikumos kombinációtól függően a gyógyulás általában elérhető; fontos a kezelést követő ellenőrzés és az orvosi utasítások pontos betartása.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a Helicobacter pylori?

K: Mi okozza a fekélyek több mint 90 százalékát?

K: 1982 előtt az orvosok mit tartottak a legtöbb fekély okának?

K: Hogyan gyógyítható ma már a legtöbb fekély?

K: Kik voltak azok a tudósok, akik felfedezték a H. pylorit, és milyen díjat nyertek munkájukért?

K: Mi az a nyombél?

K: Milyen tünetei vannak a H. pylori-fertőzésnek?

Keresés betűvel