Kalapácsvetés – atlétikai dobószám: definíció, technika, szabályok
Kalapácsvetés: részletes definíció, technika és szabályok — tanuld meg a helyes lendítést, fordulatokat és elengedést a maximális dobásteljesítményért.
A kalapácsvetés egy atlétikai dobóverseny. A cél egy drótra és fogantyúra erősített nehéz fémgolyó eldobása. A kalapácsvetés elnevezés a régebbi skót sportversenyekből származik, de a mai sportág formája és szabályai a 19–20. század folyamán alakultak ki.
Mi a kalapács és milyen a felszerelés?
A kalapács egy fémgolyóból (a "fej"), egy huzalból és egy fogantyúból áll. A versenyben használt súly és méret nemek szerint eltér:
- férfiak: 7,26 kg (16 lb),
- nők: 4,00 kg.
A kalapács teljes hossza (huzal + fogantyú) szabvány szerint nem haladhatja meg a megengedett maximumot (versenyszabályokban rögzített érték). A versenyző cipője általában sima talpú, jó tapadást és forgást biztosító dobócipő.
Technika — hogyan dobják a kalapácsot?
A kalapácsvetés technikája több jól elkülöníthető fázisból áll:
- Kiinduló helyzet és fogás: a dobó a fogantyút két kézzel fogja, a karok rugalmasak, a kalapácsot kezdetben a fej fölött tartja.
- Előkészítő lendítések: rövid előlendítésekkel és egyensúly-ellenőrzéssel indul a mozgás.
- Forgások (turnök): a versenyző a körben fordulva, általában egytől négy fordulatig gyorsul, miközben a kalapács körpályát ír le. A lábak, csípő és törzs koordinált munkája adja a szükséges centrifugális erőt.
- Elengedés: a dobás pillanatában a dobó kinyújtott karral, kontrollált testhelyzettel elengedi a kalapácsot. A sikeres dobásnál a elengedés szöge és a labda sebessége kulcsfontosságú.
A jó technika lényege a test középpontjának megtartása, a térdfeszítés és a csípő erőátvitele a forgás során, valamint a pontos időzítés az elengedésnél. A gyakorlott versenyzők tudatosan növelik a sebességet fordulónként.
Főbb szabályok és versenyrend
- A dobó a 2,135 m átmérőjű dobókörön belül kezd és végzi a fordulatokat (ez a kör mérete a szabályok szerint). A dobást a kör elülső részéről engedik el, a versenyzőnek a dobás után a kör hátulján kell kilépnie.
- A dobás érvénytelen (foul), ha a kalapács a jelzett szektoron kívül esik, a versenyző a dobókört elhagyja a hátsó rész helyett elöl, vagy bármelyik testtáj a kör érintőperemét érinti a dobás során.
- A dobásszektor szöge szabály szerint 34,92° (a szektoron belül kell lennie a landolásnak).
- Időkorlát: a versenyzőnek általában egy perc áll rendelkezésére a felszólítástól számítva a dobás végrehajtására (versenyszabályoktól függően változhat).
- Versenyformátum: selejtezőben általában 3 dobás jár mindenkinek; a döntőbe jutott versenyzők gyakran további 3 dobást kapnak (az első körök után a legjobb 8-12 induló kap kiegészítő dobásokat, a verseny szabályaitól függően).
Biztonság és pálya
A kalapácsvetés veszélyes lehet a nézőkre és a pályabírókra nézve, ezért kötelező a védőháló vagy kalapácsketrec használata. A ketrec megakadályozza, hogy az irányt tévesztett kalapács elérje a környezetet. A versenypálya megfelelő távolsági jelöléseit és a szektor pontos bejelölését szigorúan ellenőrzik.
Történelem és versenyek
A kalapácsvetés gyökerei a hagyományos skót erőpróbákra vezethetők vissza. A modern atlétikai versenyszám része a nemzetközi versenyrendszernek: a férfiaknál a kalapácsvetés az olimpiai programban már a korai 20. században szerepelt (1900 környékén került be), a nők számára olimpiai számként később, a 21. század elején vált elérhetővé (a nők olimpiai versenye 2000-ben debütált). A világcsúcsok is a sport történelmi mérföldkövei: a férfi világrekordot Yuri Sedykh tartja 86,74 m-rel (1986), a női világrekordot Anita Włodarczyk 82,98 m-rel (2016).
Edzés és sérülésmegelőzés
Hatékony edzés során a technikai elemek (lábmunka, törzserő, koordináció) és az erő-állóképesség egyaránt fejlesztendő. Gyakori az erőedzés (súlyzókkal, felhúzás, guggolás), robbanékonyság-fejlesztés és speciális dobógyakorlatok. A helyes bemelegítés, a core izmok erősítése és a nyújtás segít a sérülések megelőzésében (váll-, derék- és térdproblémák gyakoriak rossz technika esetén).
Gyakorlati tippek kezdőknek
- Kezdd alapokkal: ismerkedj meg a fogással, a rövid lendítésekkel és a dobókörön belüli egyensúllyal.
- Dolgozz a lábmunka és a testsúly-átvitel stabilitásán, mielőtt bonyolultabb fordulatokat próbálnál.
- Mindig használj védőketrecet vagy felügyeletet — a kalapács nagy távolságra repülhet.
- Kérj szakszerű technikai oktatást egy tapasztalt edzőtől, és figyelj a fokozatosságra az erőfejlesztésnél.
A kalapácsvetés kombinálja az erőt, a technikát és a precizitást, ezért vonzó és technikailag összetett dobószám az atlétikában. A sikerhez türelem, rendszeres gyakorlás és jó biztonsági körülmények szükségesek.

Kalapácsvetés illusztráció, Kolumbia.
Média lejátszása
Kapcsolódó oldalak
Kérdések és válaszok
K: Mi az a kalapácsvetés?
V: A kalapácsvetés egy atlétikai dobóverseny, ahol a versenyzők egy dróthoz és fogantyúhoz rögzített nehéz fémgolyót dobnak, és a maximális távolság elérésére törekednek.
K: Miért hívják kalapácsvetésnek?
V: A kalapácsvetés elnevezés a régebbi skót sportversenyekből származik.
K: Milyen technikával kell dobni a kalapácsot?
V: A kalapácsdobáshoz a versenyzők a fejük fölött lendítik a kalapácsot, hogy beállítsák a körkörös mozgást, majd erőt alkalmaznak és felveszik a sebességet, egy-négy fordulatot teljesítve a körben. A versenyen a legtöbb dobó háromszor vagy négyszer fordul, hogy minden egyes fordulóval fokozatosan növelje a sebességet.
K: Melyek a legfontosabb tényezők a kalapácsvetésben a hosszú dobás szempontjából?
V: A kalapácsvetésben a hosszú dobás legfontosabb tényezői az elengedés szöge és a labda sebessége.
K: Hogyan engedik el a labdát kalapácsvetésben?
V: A dobó a kör elejéről engedi el a labdát.
K: Mikor vezették be a kalapácsvetést az olimpiai játékokon?
V: A kalapácsvetés volt az egyik első olimpiai játék, amelyet játszottak.
K: A kalapácsvetés nemspecifikus?
V: Nem, bármelyik nem vehet részt a versenyszámban.
Keres