Great Dividing Range (Keleti-fennsík) – Ausztrália 3500 km hosszú hegylánca
Fedezd fel a Great Dividing Range-t: Ausztrália 3500 km hosszú Keleti-fennsíkja — változatos tájak, mély szurdokok, klímahatások és lenyűgöző természet a keleti part mentén.
A Great Dividing Range, vagyis a Keleti-fennsík Ausztrália legnagyobb hegyvonulata. A világ ötödik leghosszabb szárazföldi hegyvonulata: a hegylánc mintegy 3500 kilométeren húzódik végig Ausztrália keleti partvidékén. Északon a Queensland északkeleti csücskénél lévő Dauan-szigetről indul, és dél felé haladva Victoria állam területén nyugat felé fordulva a nyugat-viktoriánus Grampiansnál (Gariwerd) ér véget. A hegység szélessége helyenként körülbelül 160 km és több mint 300 km között változik; nem egyetlen folyamatos gerinc, hanem egymáshoz kapcsolódó vonulatok, fennsíkok és medencék rendszere.
Földrajzi jellemzők és legmagasabb pontok
A Keleti-fennsík nem magas hegyvonulat a világ legmagasabb láncaihoz képest: az átlagmagasság alacsonyabb, és a legidősebb, erodált kőzetekből áll. A legmagasabb pont a Snowy Mountains (Ausztrál Alpok) területén található Mount Kosciuszko, amely 2 228 méter magas. A hegységhez tartoznak ismert részek, mint a Blue Mountains, a Snowy Mountains, a Victorian Alps és a Grampians.
Geológia és kialakulás
A Keleti-fennsík kialakulása összetett, több geológiai korszak eseményeinek eredménye: ősi kőzetek, hosszú tartamú erózió, valamint későbbi tektonikus mozgások és vulkanizmus formálták mai képét. A hegység nagy része erodált, plató jellegű, helyenként kiemelkedő meredek szurdokokkal és gerincekkel.
Éghajlat és vízrajz
A hegység jelentős hatással van Ausztrália éghajlatára: a keleti szelek a tenger felől érkező nedvességet a hegyeknek ütközve felviszik, ami orografikus csapadékképződést okoz. Ennek következtében a keleti lejtők és a parti sáv viszonylag nedvesebb, míg a hegyvonulat nyugati oldalán (esőárnyékban) szárazabb, fél-sivatagos területek alakultak ki, amelyek átmenetet képeznek a kontinentális belső rész felé. Számos jelentős folyó ered a Keleti-fennsíkból, köztük a Murray–Darling vízrendszer különböző mellékfolyói, továbbá a Brisbane, Hawkesbury és Hunter folyók forrásterületei, amelyek alapvetőek a mezőgazdasághoz és a települések vízellátásához.
Élővilág
A hegység változatos ökoszisztémáknak ad otthont: trópusi és szubtrópusi esőerdők Észak-Queenslandben, széleslevelű és eukaliptusz-erdők New South Wales és Victoria területein, valamint alpesi és hegyi rétegek a legmagasabb vidékeken. A területen élnek ikonikus ausztrál állatok, például koalák, kenguruk és különféle erszényesek, valamint ritka madár- és növényfajok, amelyek sok helyen endemikusak. A hegyvidéki élőhelyek számos védett és sérülékeny faj számára nyújtanak menedéket.
Emberi használat, kultúra és védett területek
A Keleti-fennsík hagyományos őslakos területek sok közössége számára szent, és az itt élő bennszülött népeknek évszázadok óta fontos kultúrájuk és tájföldrajzi ismeretük van a környezetről. Az európai gyarmatosítás óta a hegyek környékén mezőgazdaság, erdőkitermelés és városfejlődés is megjelent; a part menti nagyvárosok — például Brisbane és Sydney — közel húzódnak a hegylánchoz, így az itteni vízkészletek és környezeti szolgáltatások országos jelentőségűek.
Számos nemzeti park és védett terület található a vonulat mentén: a Kosciuszko Nemzeti Park, a Blue Mountains Nemzeti Park, a Grampians Nemzeti Park (Gariwerd) és más területek, amelyek a biodiverzitás megőrzését, a rekreációt és a turizmust szolgálják. A Snowy Mountains Scheme nevű nagy víz- és energiafejlesztési projekt itt épült, amely fontos szerepet játszik az öntözésben és a villamosenergia-termelésben.
Turizmus és szabadidő
A Keleti-fennsík népszerű turisztikai célpont: túrázás, hegymászás, síelés (a Snowy Mountains téli üdülőhelyei), vadon élő állatok megfigyelése és kulturális látogatások vonzzák a látogatókat. Több népszerű túraútvonal és helyi ösvény is ismert, valamint történelmi és kulturális látnivalók az őslakos és a gyarmati múltból.
Összességében a Great Dividing Range – a Keleti-fennsík – kulcsfontosságú földrajzi és ökológiai eleme Ausztráliának: formálja az éghajlatot, meghatározza a vízrajzi viszonyokat, gazdag élővilágnak ad otthont és fontos szerepet játszik az ország gazdasági és kulturális életében.
Leírás
A Nagy Osztályközéphegység nem egyetlen hegyvonulat. Hegyvonulatok, fennsíkok, hegyvidéki területek és hegyláncok komplexuma. Egyes helyeken a föld szinte sík, csak nagyon alacsony dombokkal. A fennsíkok magassága 300 m és 1600 m között mozog.
A Great Dividing Range mészkőből, homokkőből, kvarcitból, palából és metamorf dolomitból áll. Alakjukat törés- és hajtásfolyamatok alakították ki.
A hegység gerince a határ a folyók vízgyűjtő medencéi között; azok között, amelyek keletre a Csendes-óceánba vagy délre a Bass-szorosba ömlenek; és azok között, amelyek nyugatra és délre a Murray-Darling folyókba ömlenek. Északon a hegység nyugati oldalán lévő folyók a Carpentaria-öböl felé folynak.
A "hegység" magasabb és zordabb részei nem mindig a hegység gerincének részei. A "Great Dividing Range" kifejezést használják mind a vízválasztó gerincére, mind pedig az Ausztrália keleti partja és a középső síkságok és alföldek közötti összes hegyre és dombra. A Great Dividing Range egyes helyeken akár 400 km (249 mi) széles is lehet. A legtöbb hegyvonulatnak és egyéb jellegzetességnek saját neve van.
A Nagy Szakadék uralja Kelet-Ausztrália szárazföldjét.
Great Dividing Range tábla a Kings Highway-en Braidwood és Bungendore között, Új-Dél-Wales, Új-Dél-Wales
Történelem
A Great Dividing Range a karbon időszakban, mintegy 300 millió évvel ezelőtt alakult ki, amikor a Pangea szuperkontinens kialakulóban volt. A hegység azóta erodálódott, és ma sokkal alacsonyabb, mint az olyan újabb keletű hegyvonulatok, mint az Alpok és a Himalája. Legmagasabb pontja a 2228 m magas Kosciuszko-hegy.
Parkok és védett területek
Az elterjedési terület nagy része nemzeti parkokban és más védett területeken fekszik. A legtöbb nemzeti parkot az alábbiakban soroljuk fel. Ezen kívül még számos állami erdő is található.
|
|
|
A Great Dividing Range, ahogyan a Mount Hotham közelében, Victoria államban látható
Kilátás a Feathertop csúcsáról, északkeleti irányban, a Fainters és a Niggerhead hegyet mutatja.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a nagy választóvonal?
V: A Great Dividing Range Ausztrália legnagyobb hegyvonulata.
K: Milyen hosszú a Great Dividing Range?
V: A hegyvonulat hossza 3500 kilométer.
K: Hol kezdődik és hol végződik a Great Dividing Range?
V: Északon a Queensland északkeleti csücskénél lévő Dauan-szigetről indul. Victoria államban a hegység nyugatra fordul, és a nyugat-viktoriánus Grampians-hegységnél ér véget.
K: Mekkora a Great Dividing Range szélessége?
V: A hegység szélessége körülbelül 160 km és több mint 300 km között változik.
K: Hogyan befolyásolta a Great Dividing Range Ausztrália éghajlatát?
V: A keskeny tengerparti terület és a keleti hegyek közötti magasságkülönbség hatással van Ausztrália éghajlatára, mivel sok esőt okoz, mivel a felhők átvonulnak felettük.
K: Vannak magas emelkedők a Great Dividing Range-ben?
V: Igen, sok olyan szurdok van, ahol magas az emelkedés.
K: A Great Dividing Range a világ szárazföldi hegyláncai között milyen helyet foglal el hosszát tekintve?
V: A Great Dividing Range a világ ötödik leghosszabb szárazföldi hegyvonulata.
Keres