Nagy Vonzó (Great Attractor): meghatározás, tömeg és kozmikus hatás
Fedezze fel a Nagy Vonzó (Great Attractor) titkát: óriási tömeg, galaxisok mozgása és kozmikus hatásai — tömör magyarázat és legfrissebb eredmények.
A Nagy Vonzó (GA) egy hatalmas gravitációs túlsűrűség az űrben, amely egyrészt a Tejútrendszerünk és a környező galaxiscsoportok mozgására jelentős hatást gyakorol, másrészt a lokális galaxisáramlások irányát befolyásolja. A GA fogalma arra az észlelt anomáliára utal, hogy bizonyos galaxisok sebességei eltérnek az Univerzum általános tágulásából adódó várttól; ez a különbség a tömeg okozta gravitációs vonzás hatására vezethető vissza. p60
Hol található és mit jelent pontosan?
A Nagy Vonzó nem egyetlen, jól körülhatárolható objektum, hanem inkább egy nagy térség az égbolt azon irányában (a Centaurus–Hydra környékén), ahol több nagy galaxishalmaz és sűrű galaxisfelhő együttes gravitációja hozza létre a megfigyelt vonzóhatást. Az egyik központi komponensnek gyakran a Norma-halmazt (Abell 3627) tekintik, de a teljes hatás valószínűleg több tömeggóc összeadódásából adódik, és részben a távolabbi Shapley-szuperhalmaz felé mutató áramlások is hozzájárulhatnak.
Tömeg és skála
A GA össztömege jelentős: korábbi becslések szerint nagyságrendileg a Tejútrendszer tömegének tízezreivel vagy még többel egyenértékű. Általánosabban kifejezve, a Nagy Vonzó tömegét gyakran naptömegekben adják meg, és a becslések tipikusan ~10^15–10^16 naptömeg nagyságrendűek (a pontos érték azonban nagy bizonytalansággal terhelt, mert a tömegeloszlás részletei és a láthatatlan sötét anyag hozzájárulása nehezen mérhetőek).
Megfigyelési módszerek
- Galaxisek vöröseltolódásának észlelése: a galaxisok távolságbecslése és a sebességükből származó eltérések (peculiáris sebességek) alapján térképezik a lokális áramlásokat.
- X‑sugaras felmérések: halmazok forró gázának röntgenemissziója alapján felderíthetők a nagy tömegű halmazok (pl. ROSAT és más műholdak adatai).
- Galaxis-sűrűség és infra- vagy rádiófelmérések a Tejútrendszer síkja által takart, úgynevezett „Zone of Avoidance” területeken is próbálnak hasznos adatot gyűjteni.
- Jelenleg is folynak kísérletek és elemzések, amelyek kombinálják a vöröseltolódásokat, a röntgenadatokat és a lendületalapú modellezést a pontosabb kép kialakítására.
Kozmikus hatás: mozgások és vöröseltolódás
A Nagy Vonzó hatása elsősorban abban nyilvánul meg, hogy a galaxisok sebességeiben a tiszta Hubble‑tágulástól eltérő komponensek jelennek meg. Ezeket a sebességkülönbségeket peculiáris sebességeknek nevezik. A GA hatására a környező galaxisok mozgása a tágulással együtt vagy azzal szemben mutathat különböző irányokban:
- sok esetben a vöröseltolódás értéke eltér a kizárólagos Univerzum‑tágulásból várttól;
- a megfigyelések szerint ez a változás tipikusan nagyjából +700 km/s és −700 km/s között mozog attól függően, hogy egy adott galaxis a Nagy Vonzó felé vagy attól távolodva mozog-e — ezek a számok a peculiáris sebességek nagyságrendjét tükrözik.
Fontos megérteni, hogy a megfigyelt vöröseltolódás két összetevő összege: az egyik az Univerzum tágulásából eredő recessziós sebesség, a másik pedig az egyedi, lokális gravitációs hatásokból származó peculiáris sebesség. A Nagy Vonzó jelenléte az utóbbi komponensre gyakorol jelentős hatást.
Mi a jelenlegi nézet a Nagy Vonzóról?
A modern vizsgálatok szerint a Nagy Vonzó nem kizárólag egyetlen, önmagában álló óriási tömeg, hanem a lokális univerzum egy összetett tömegeloszlása, amelyben több halmaz és szuperhalmaz együttes gravitációs hatása alakítja a galaxisáramlásokat. A 2010-es és 2014-es kutatások (például a Laniakea nevű lokális szuperhalmaz definíciója) rámutattak, hogy a Lokális Csoport és vele a Tejútrendszer is egy nagyobb gravitációs medencébe (basin of attraction) tartozik, amelynek központi irányai a Nagy Vonzó környékére esnek, ugyanakkor a távolabbi Shapley‑sűrűség is hozzájárul a megfigyelt mozgásokhoz.
Miért fontos a tanulmányozása?
A Nagy Vonzó vizsgálata segít megérteni:
- a lokális galaxisáramlások eredetét és dynamikáját,
- a sötét anyag eloszlását a közeli Univerzumban,
Összefoglalva: a Nagy Vonzó egy komplex, nagyléptékű gravitációs túlsűrűség, amely több galaxishalmaz együttes tömegvonzásából áll, és amely jelentősen befolyásolja a Tejútrendszer és a környező galaxisok mozgását. A pontos tömeg és a részletes szerkezet meghatározása azonban továbbra is aktív kutatás tárgya, részben a Tejútrendszer síkja által okozott megfigyelési takarás és a nagy távolságokból eredő bizonytalanságok miatt.
A teljes közeli infravörös égbolt panorámaképe - a Nagy Vonzó helyét a hosszú kék nyíl mutatja a jobb alsó sarokban.
Pozíció
A Nagy Vonzó helyzetét végül 1986-ban dolgozták ki. A távolsága 150-250 millió fényév (47-79 millió parszek) között van. Az ebbe az irányba eső objektumok a kikerülési zónában vannak, ami az éjszakai égboltnak a Tejútrendszer galaxis által eltakart része. Emiatt látható fénnyel nehezen tanulmányozhatók. A röntgenmegfigyelések azonban kimutatták, hogy a térnek ezt a régióját a Norma-halmaz uralja, egy hatalmas galaxishalmaz, nagy, öreg galaxisokkal, amelyek közül sokan összeütköznek szomszédaikkal, és/vagy nagy mennyiségű rádióhullámot sugároznak.
2005-ben a csillagászok röntgensugaras felmérést végeztek az égbolt egy részén, amelyet a Kikerülési Zóna Klaszterei néven ismertek. A felmérés megerősítette a korábbi elméleteket, miszerint a Tejútrendszer galaxisát valójában egy sokkal nagyobb tömegű galaxishalmaz felé húzza a Shapley-szuperhalmaz, a Nagy Vonzón túl található Shapley-szuperhalmaz.
Kapcsolódó oldalak
- Shapley szuperhalmaz
- Nagy Fal
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Nagy Vonzóerő?
V: A Nagy Vonzó egy hatalmas tömeg az űrben, amely a Tejútrendszert és más galaxisokat vonzza magához.
K: Milyen hatással van a Nagy Vonzó a galaxisok mozgására?
V: A Nagy Vonzó hatással van a galaxisok mozgására több százmillió fényévnyi távolságban.
K: Mekkora a Nagy Vonzó tömegének nagysága?
V: A Nagy Vonzó tömege több tízezer Tejútrendszer tömegének felel meg.
K: A Nagy Vonzóban lévő összes galaxis vöröseltolódott?
V: Igen, a Nagy Vonzóban lévő összes galaxis vöröseltolódású.
K: Miért távolodnak el a Nagy Vonzóban lévő galaxisok hozzánk és egymáshoz képest?
V: A Nagy Vonzóban lévő galaxisok hozzánk és egymáshoz képest távolodnak az Univerzum tágulása miatt.
K: A galaxisok vöröseltolódásának változásai a Nagy Vonzó létezését mutatják?
V: Igen, a galaxisok vöröseltolódásának változása a Nagy Vonzó létezését mutatja.
K: Mekkora a galaxisok vöröseltolódásának változása a Nagy Vonzóval kapcsolatban?
V: A galaxisok vöröseltolódásának változása a Nagy Vonzóhoz viszonyítva körülbelül +700 km/s és -700 km/s között mozog, helyzetüktől függően.
Keres