Georges Vézina
Joseph-Georges-Gonzague Vézina (ejtsd: /veˈzinə/), becenevén "A Chicoutimi uborka" (1887. január 21. - 1926. március 27.) kanadai profi jégkorongkapus, aki öt szezont játszott a National Hockey League-ben és hetet a National Hockey Associationben a Montreal Canadiens csapatában. A Canadiensszel kétszer nyerte meg a Stanley-kupát, a legjobb jégkorongcsapatnak járó trófeát, 1916-ban és 1924-ben. Vézina 327 egymást követő alapszakasz- és 39 rájátszásbeli mérkőzésen játszott, mielőtt 1925-ben betegség miatt idő előtt távozott egy mérkőzés közben. Vézinánál tuberkulózist diagnosztizáltak, és 1926. március 27-én meghalt.
Az egyetlen kapus, aki 1910 és 1925 között a Canadiensben játszott, Vézina 1916-ban és 1924-ben segített a csapatnak megnyerni a Stanley Kupát, és még háromszor jutott be a Stanley Kupa döntőjébe. Vézina pályafutása során hétszer engedte a legkevesebb kapott gólt a ligában: négyszer az NHA-ban, háromszor pedig az NHL-ben. 1918-ban Vézina lett az első NHL-kapus, aki shutoutot ért el, és az első, aki gólpasszt adott. Az 1926-27-es NHL-szezon kezdetén a Canadiens a Vezina-trófeát az NHL-nek adományozta, mint annak a kapusnak járó díjat, aki a legkevesebb gólt engedte a szezon során. A díjat 1981 óta az NHL általános igazgatóinak szavazása alapján a legjobb kapus kapja. Vézina szülővárosában, Chicoutimiben a sportcsarnokot Vézina tiszteletére Centre Georges-Vézina-nak nevezték el. Amikor a Hockey Hall of Fame 1945-ben megnyílt, Vézina egyike volt az eredeti tizenkét beiktatott tagnak.
Személyes élet
Georges Vézina nyolc gyermek közül a legfiatalabbként született 1887. január 21-én a québeci Chicoutimiben, a franciaországi St. Nicolas de La Rochelle-ből bevándorolt Jacques Vézina helyi pék és felesége, Clara gyermekeként. Vézina tizennégy éves koráig a Petit Séminaire de Chicoutimi iskolába járt, majd otthagyta az iskolát, hogy apja pékségében segítsen. Fiatal korától kezdve jégkorongozott, és részt vett a vele egykorúakkal folytatott informális utcai hokimeccseken. Vézina ezeken a mérkőzéseken cipőben játszott, és tizenhat évesen használt először korcsolyát, amikor csatlakozott a helyi csapathoz Chicoutimiben. Mivel Chicoutimi Quebec egy távoli részén, Quebec Citytől több mint 200 kilométerre feküdt, a hokiklub nem volt szervezett bajnokságban. A Saguenéens ("Saguenay-iak", azaz a Chicoutimi régióból származó emberek) néven ismert klub a tervezett mérkőzések helyett a tartományt járta, és különböző klubok ellen játszott kötetlen mérkőzéseket.
Vézina 1908. június 3-án Chicoutimiben feleségül vette Marie-Adélaïde-Stella Morint. Vézina halála után a hírek szerint huszonkét gyermeke született. Ez a pletyka akkor indult el, amikor a Canadiens menedzsere, Leo Dandurand azt nyilatkozta az újságoknak, hogy Vézina "nem beszél angolul és huszonkét gyermeke van, köztük három hármas ikrek, és mindannyian kilenc év alatt születtek. " Vézináéknak valójában csak két gyermekük volt, és Georges beszélt valamennyire angolul. 1912-ben született meg első gyermekük, egy Jean-Jules nevű fiú. A második fiú 1916-ban, a Montreal Canadiens első Stanley Kupa-győzelmének estéjén született. Az esemény tiszteletére Georges a gyermeknek a Marcel Stanley nevet adta. Amikor nem hokizott, Vézina egy cserzőműhelyt üzemeltetett Chicoutimiben, és nyugodt életet élt.
Játékos karrier
NHA
1910. február 17-én a Chicoutimi Hockey Club nem hivatalos mérkőzést játszott a Montreal Canadiens, a National Hockey Association profi csapata ellen. Bár gyengébb csapat ellen játszottak, a Canadiens nem szerzett gólt, így elveszítették a mérkőzést. Ez arra késztette Joseph Cattarinichot, a Canadiens kapusát, hogy meggyőzze csapatát, ajánljon próbajátékot Georges Vézinának, aki a Chicoutimi kapusa volt. Vézina először visszautasította az ajánlatot, és Chicoutimiben maradt, amíg a Canadiens később, az év decemberében vissza nem tért. Ezúttal meggyőzték Georges-t és testvérét, Pierre-t, hogy jöjjenek Montrealba. A két Vézina testvér 1910. december 22-én érkezett meg. Míg Pierre nem került be a csapatba, Georges lenyűgözte a Canadiens-t, különösen azzal, hogy a botjával blokkolta a lövéseket. Vézina szezononként 800 C$-ért szerződött, és 1910. december 31-én debütált a profik között az Ottawa Senators ellen. Az 1910-11-es szezonban a Canadiens mind a tizenhat mérkőzésén játszott, és nyolc győzelemmel és nyolc vereséggel zárt, miközben a legkevesebb gólt kapta a ligában.
A következő szezonban Vezina ismét a legkevesebb kapott góllal rendelkezett a bajnokságban, és tíz vereség mellett nyolc győzelmet aratott. Vézina az 1912-13-as szezonban érte el pályafutása első shutoutját: 1913. január 18-án 6-0-ra legyőzte az Ottawát, ezzel kilenc győzelmének egyikét aratta a szezonban. A Canadiens 1913-14-ben először végzett az első helyen az NHA-ban, holtversenyben a Toronto Blueshirtsszel. Vézina ismét a legkevesebb kapott góllal vezette a ligát, miközben tizenhárom győzelmet és hét vereséget könyvelhetett el. Az NHA szabályai szerint az első helyezett csapat játszhatott volna a Stanley-kupa döntőjében, de az első helyért elért holtverseny miatt a Canadiensnek kétmeccses, összesített gólt hozó sorozatot kellett játszania a Toronto ellen. Vézina az első meccsen kizárta a Blueshirtset, a Montreal 2-0-ra nyert, de a második meccsen hat gólt kapott, így a Blueshirts játszhatott a Stanley-kupáért, amit meg is nyert.
Miután az 1914-15-ös szezonban tizennégy mérkőzést veszített és az NHA utolsó helyén végzett, Vézina és a Canadiens az 1915-16-os szezonban tizenhat mérkőzést nyert, és a csapat a liga első helyén végzett. A liga vezetőjeként a Canadiens-t választották ki az 1916-os Stanley Kupa döntőjére, ahol a rivális Pacific Coast Hockey Association bajnoka, a Portland Rosebuds ellen játszottak. A Canadiens három-két mérkőzéssel legyőzte a Rosebuds csapatát a legjobb öt mérkőzésből álló sorozatban, és ezzel a csapat történetében először nyerte meg a Stanley Kupát. Vézina második fia az ötödik mérkőzés éjszakáján született, ami a Canadiens minden egyes tagja által a bajnoki címért kapott 238 dolláros bónusszal párosulva oda vezetett, hogy a sorozatot pályafutása legszebb részének tekintette. A következő szezonban Vézina ismét vezette az NHA-t a legkevesebb kapott góllal, hét év alatt negyedszer tette ezt, és segített a Canadiensnek, hogy ismét bejusson a Stanley-kupa döntőjébe, ahol a Seattle Metropolitans ellen veszített.
NHL
Az NHA-t 1917 novemberében felváltotta a National Hockey League (NHL), amelyhez Vézina és a Canadiens is csatlakozott. 1918. február 18-án ő lett az első kapus az NHL történetében, aki shutoutot ért el a Torontos 9-0-s legyőzésével. 1918. december 28-án ő lett az első kapus, akinek asszisztja volt, méghozzá Newsy Lalonde góljánál, aki Vézina védése után szerezte meg a korongot. Tizenkét győzelemmel zárta a szezont, a legkevesebb ellene kapott gólt engedve. Vézina egyúttal beállította a rekordot is, amelyet Clint Benedict-tel (Ottawa Senators) osztott meg, a legkevesebb shutoutot, amely ahhoz szükséges, hogy a liga élére álljon ebben a kategóriában, egy shutoutot ért el.
1918-19-ben Vézina tíz mérkőzést nyert, és segített a Canadiensnek legyőzni az Ottawa Senatorst az NHL rájátszásában, hogy a Stanley Kupáért játszhasson a PCHA bajnoka, a Seattle Metropolitans ellen. A Seattle-ben rendezett, legjobb ötből öt mérkőzésből álló sorozatban a két csapat döntetlenre állt, amikor azt a spanyolnátha-járvány miatt törölték, ez volt az első alkalom, hogy a Stanley Kupát nem adták át. A lefújást megelőző tíz rájátszásbeli mérkőzésen a Vezina hatot nyert, hármat elveszített és egyet döntetlenre hozott, egy shutouttal. A Vézina a következő két szezonban közel azonos mérleget ért el: 1919-20-ban és 1920-21-ben is tizenhárom győzelemmel és tizenegy vereséggel, valamint négy feletti gólátlaggal. A következő szezonban tizenkét mérkőzést nyert, amikor a Canadiens ismét nem tudta kvalifikálni magát a Stanley-kupára.
Miután 1922-23-ban tizenhárom mérkőzést nyert, Vézina a Canadiens-t az NHL rájátszásába vezette, ahol a két mérkőzésből álló, összesített gólt hozó sorozatban kikaptak az Ottawa Senators-tól, amely megnyerte a Stanley Kupát. A következő szezonban Vézina visszatért a legkevesebb kapott gólt mutató liga élére. A meccsenkénti 1,97-es gólátlaga volt az első alkalom, hogy egy kapus kevesebb mint két kapott gólt kapott meccsenként. Az 1923-24-es szezonban újabb tizenhárom győzelemmel a Canadiens bejutott az NHL rájátszásába, ahol ismét az Ottawa Senators ellenfele lett. Ezúttal a Canadiens megnyerte a sorozatot, majd legyőzte a PCHA Vancouver Maroonst, mielőtt öt év után először bejutott a Stanley Kupa döntőjébe. A nyugat-kanadai jégkorongliga Calgary Tigers ellen játszott, Vézina és a Canadiens a legjobb háromból két mérkőzésből két győzelmet aratott, mivel Vézina a második mérkőzésen shutoutot jegyzett. A bajnoki cím a Canadiens első bajnoki címe volt az NHL-ben és a második klubként. Az 1924-25-ös, tizenhét győzelemmel zárult szezon után, amelyben Vézina 1,81-es kapott gólátlaggal ismét a liga élére állt, a Canadiens bejutott a Stanley-kupa döntőjébe. A Canadiens csak azután kvalifikálta magát, hogy az alapszakasz bajnokát, a Hamilton Tigers-t felfüggesztették, mert nem volt hajlandó játszani a rájátszásban, hacsak nem fizetnek nekik többet. A Victoria Cougars ellen a Canadiens három az egy ellenében elveszítette a sorozatot.
Az 1925-26-os szezonra a montreali edzőtáborba visszatérve Vézina érezhetően beteg volt, bár erről nem beszélt. A Canadiens első, november 28-i, Pittsburgh Pirates elleni mérkőzésére hat hét alatt 35 kilót fogyott, és 102 Fahrenheit fokos láza volt. Ennek ellenére jégre lépett, és az első harmadot úgy fejezte be, hogy nem kapott gólt. Vézina a szünetben vért kezdett hányni, mielőtt visszatért volna a második harmad kezdetére. Ezután összeesett a kapujában, és elhagyta a mérkőzést, helyét a korábbi amerikai olimpiai válogatott kapus, Alphonse Lacroix vette át.
A mérkőzés másnapján Vézinánál tuberkulózist diagnosztizáltak, és azt tanácsolták, hogy térjen haza. December 3-án utoljára még beugrott a Canadiens öltözőjébe, hogy végső búcsút vegyen csapattársaitól. Dandurand később úgy írta le Vézinát, hogy az öltöző sarkában ült, és "könnyek gördültek le az arcán. A régi védőket és korcsolyákat nézegette, amelyeket Eddie Dufour [a Canadiens edzője] rendezett Georges sarkában. Aztán egy apró szívességet kért - a pulóvert, amelyet a legutóbbi világbajnokságon viselt". Vézina feleségével, Marie-val visszatért szülővárosába, Chicoutimibe, ahol 1926. március 27-én a kora reggeli órákban a l'Hôtel-Dieu-ben meghalt. Bár az egész szezonban csak egy periódust játszott a Canadiensben, a csapat kifizette a teljes 6000 dolláros fizetését, ami azt mutatja, hogy Vézina mennyire fontos volt a csapat számára.
Vézina a Chicoutimi Hockey Club tagjaként
Georges Vézina a Canadiensnél pályafutása elején
Georges Vézina 1919-21 körül. Ő vezette a Canadiens-t az első két Stanley Kupa-bajnoksághoz.
Legacy
Vézina sápadt, keskeny testalkatú, szinte törékenynek tűnő fickó volt, aki azonban figyelemre méltóan jól bánt a botjával. Több lövést szedett ki vele, mint a kesztyűjével. Egyenesen állt a hálóban, és alig mozdult el a lábától; minden lövését egyszerűen álló helyzetben adta le. Mindig toque-ot viselt - egy kis, kötött, karima nélküli sapkát montreali színekben - kék, fehér és piros. Úgy is emlékszem rá, mint a leghűvösebb emberre, akit valaha láttam, teljesen nyugodt volt.
Frank Boucher, a New York Rangers játékosa és edzője Georges Vézina-ról beszél
Az NHA és a korai NHL egyik legjobb kapusa, Vézina öt Stanley-kupa-döntőbe vezette a Canadienst, ahol kétszer nyerték meg a kupát. Pályafutása során hétszer Vézina volt a legalacsonyabb kapott gól elleni átlaggal a ligában, amelyben játszott, további öt alkalommal pedig a második legjobb átlaggal rendelkezett. Attól kezdve, hogy 1910-ben csatlakozott a Canadienshez, egészen addig, amíg 1925-ben vissza kellett vonulnia, Vézina soha nem hagyott ki mérkőzést, és nem engedte, hogy más helyettesítse őt, 328 alapszakasz-meccsen és további 39 rájátszásbeli mérkőzésen játszott zsinórban. Bár pályafutása nagy részét egy olyan korszakban játszotta, amikor a kapusok nem hagyhatták el a lábukat, hogy hárítsanak (a szabályt 1918-ban változtatták meg), Vézinát a jégkorongtörténelem egyik legnagyobb kapusának tartják; a Montreal Standard gyászjelentésében "az elmúlt két évtized legnagyobb kapusaként" emlegette.
Montrealban nagyon kedvelték, Vézinát gyakran a Canadiens legjobb játékosának tartották a jégen, és tisztelték a csapattársai, akik a csapat vezetőjének tekintették. A jégen mutatott higgadt viselkedése miatt "le Concombre de Chicoutimi" (a "Chicoutimi uborka") néven emlegették, de csendes személyisége miatt "l'Habitant silencieux" (a "csendes Habitant", a Habitant a Canadiens beceneve) néven is ismerték. Gyakran ült egyedül a csapat öltözőjének egyik sarkában, pipázott és újságot olvasott. Amikor Vézina halálhírét bejelentették, az újságok Québec-szerte cikkekkel tisztelegtek a kapus előtt, amelyekben a kapus életéről és pályafutásáról írtak. Több száz katolikus misét tartottak a hívő Vézina tiszteletére, és több mint 1500-an mentek el a Chicoutimi katedrálisba a temetésére.
Vézina másik öröksége a róla elnevezett trófea volt. Az 1926-27-es szezon kezdetén Leo Dandurand, Leo Letourneau és Joseph Cattarinich, a Montreal Canadiens tulajdonosai Vézina tiszteletére az NHL-nek adományozták a Vezina-trófeát. A díjat annak a csapatnak a kapusa kapta volna, amelyik a legkevesebb gólt engedte az alapszakasz során. A trófea első győztese Vézina utódja, George Hainsworth volt a Canadiens kapujában. A következő két szezonban is ő nyerte a trófeát. 1981-ben az NHL megváltoztatta a trófea odaítélésének formátumát, és a trófeát a liga legjobbnak ítélt kapusának adományozta, akit az NHL általános igazgatói választottak ki. A Hockey Hall of Fame-et 1945-ben alapították, és az első tizenkét beiktatott között volt Vézina is. 1998-ban Vézina a 75. helyen szerepelt a The Hockey News 100 legjobb hokisát felsoroló listáján. Az első Chicoutimiből származó profi sportoló tiszteletére a város 1965-ben átnevezte a hokiarénáját Centre Georges-Vézina-nak.
Karrier-statisztikák
Alapszakasz és rájátszás
|
|
| Rendszeres szezon |
| Rájátszás | ||||||||||||||||
| Szezon | Csapat | Liga | GP | W | L | T | Min | GA | SO | GAA | GP | W | L | T | Min | GA | SO | GAA | ||
| 1909–10 | Chicoutimi Saguenéens | MCHL | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1910–11 | Montreal Canadiens | NHA | 16 | 8 | 8 | 0 | 980 | 62 | 0 | 3.80 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1911–12 | Montreal Canadiens | NHA | 18 | 8 | 10 | 0 | 1109 | 66 | 0 | 3.57 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1912–13 | Montreal Canadiens | NHA | 20 | 9 | 11 | 0 | 1217 | 81 | 1 | 3.99 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1913–14 | Montreal Canadiens | NHA | 20 | 13 | 7 | 0 | 1222 | 64 | 1 | 3.14 | 2 | 1 | 1 | 0 | 120 | 6 | 1 | 3.00 | ||
| 1914–15 | Montreal Canadiens | NHA | 20 | 6 | 14 | 0 | 1257 | 81 | 0 | 3.86 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1915–16 | Montreal Canadiens | NHA | 24 | 16 | 7 | 1 | 1482 | 76 | 0 | 3.08 | 5 | 3 | 2 | 0 | 300 | 13 | 0 | 2.60 | ||
| 1916–17 | Montreal Canadiens | NHL | 20 | 10 | 10 | 0 | 1217 | 80 | 0 | 3.94 | 6 | 2 | 4 | 0 | 360 | 29 | 0 | 4.83 | ||
| Montreal Canadiens | 21 | 12 | 9 | 0 | 1282 | 84 | 1 | 3.93 | 2 | 1 | 1 | 0 | 120 | 10 | 0 | 5.00 | ||||
| 1918–19 | Montreal Canadiens | NHL | 18 | 10 | 8 | 0 | 1117 | 78 | 1 | 4.19 | 10 | 6 | 3 | 1 | 636 | 37 | 1 | 3.49 | ||
| 1919–20 | Montreal Canadiens | NHL | 24 | 13 | 11 | 0 | 1456 | 113 | 0 | 4.66 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1920–21 | Montreal Canadiens | NHL | 24 | 13 | 11 | 0 | 1441 | 99 | 1 | 4.12 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1921–22 | Montreal Canadiens | NHL | 24 | 12 | 11 | 1 | 1469 | 94 | 0 | 3.84 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | ||
| 1922–23 | Montreal Canadiens | NHL | 24 | 13 | 9 | 2 | 1488 | 61 | 2 | 2.46 | 2 | 1 | 1 | 0 | 120 | 3 | 0 | 1.50 | ||
| 1923–24 | Montreal Canadiens | NHL | 24 | 13 | 11 | 0 | 1459 | 48 | 3 | 1.97 | 6 | 6 | 0 | 0 | 360 | 6 | 2 | 1.00 | ||
| 1924–25 | Montreal Canadiens | NHL | 30 | 17 | 11 | 2 | 1860 | 56 | 5 | 1.81 | 6 | 3 | 3 | 0 | 360 | 18 | 1 | 3.00 | ||
| Montreal Canadiens | NHL | 1 | 0 | 0 | 0 | 20 | 0 | 0 | 0.00 | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | - — | |||
| NHA összesen | 138 | 70 | 67 | 1 | 8484 | 510 | 2 | 3.61 | 13 | 6 | 7 | 0 | 780 | 48 | 1 | 3.69 | ||||
| NHL összesítés | 190 | 103 | 81 | 5 | 11592 | 633 | 13 | 3.28 | 26 | 17 | 8 | 1 | 1596 | 74 | 4 | 2.78 | ||||
- Az NHA statisztikák a Stanley Kupa nyomában című kiadványból származnak.
- Az NHL statisztikák az NHL.com-tól származnak.
Kérdések és válaszok
K: Mi Joseph-Georges-Gonzague Vézina teljes neve?
V: Joseph-Georges-Gonzague Vézina.
K: Mikor nyerte meg Vézina a Stanley Kupát?
V: Vézina kétszer nyerte meg a Stanley Kupát a Montreal Canadiens csapatával, 1916-ban és 1924-ben.
K: Hány egymást követő alapszakasz-mérkőzésen játszott Vézina?
V: Vézina 327 egymást követő alapszakasz-mérkőzésen játszott.
K: Milyen betegséget diagnosztizáltak Vézinánál?
V: Vézinánál tuberkulózist diagnosztizáltak.
K: Hányszor engedte a legkevesebb gólt a pályafutása során?
V: Hétszer engedte a legkevesebb kapott gólt pályafutása során - négyszer az NHA-ban, háromszor pedig az NHL-ben.
K: Milyen díjjal tisztelegnek Vezina öröksége előtt? V: A Vezina-trófeát annak a kapusnak ítélik oda, aki a legkevesebb gólt engedi egy NHL-szezon során.
K: Hol van Georges-Vezina szülővárosa? V: Georges-Vezinas szülővárosa Chicoutimi, Quebec, Kanada.
