George Armitage Miller
George Armitrage Miller (1920. február 3. - 2012. július 22.) a kognitív pszichológia egyik alapítója volt a 20. században. A gondolkodást, a nyelvet és az emlékezetet tanulmányozta.
Miller rájött, hogy ha megkérjük az embereket, hogy emlékezzenek egy szó- vagy számlistára, a legtöbb ember csak öt és kilenc szóra vagy számra emlékszik. The magic number seven, plus or minus two című tanulmányában ezt az emberi rövid távú memória korlátjával magyarázta.
Az egykor behaviorista Miller a kognitív pszichológia irányába mozdult el. Miller 1991-ben megkapta a Nemzeti Tudományos Érdemérmet. Miller forradalmasította a pszichológia világát azzal, hogy megmutatta, hogy az emberi elme egyes aspektusai laboratóriumi körülmények között is megfigyelhetők és tesztelhetők.
Korai életút
Miller a nyugat-virginiai Charlestonban született. 1940-ben szerzett alapdiplomát az Alabamai Egyetemen, ahol angol és beszéd szakon végzett. Miller 1946-ban a Harvard Egyetemen pszichológiából doktorált. Élete során a Princeton, a Harvard és a Rockefeller Egyetem professzoraként tanított. A New Jersey állambeli Plainsboróban halt meg 92 éves korában.
Chunking
A Miller által bevezetett első koncepciót chunkingnak nevezik. A chunking egy olyan módszer, amelyet arra fejlesztettek ki, hogy segítsen az embereknek bizonyos számú szóra vagy számra emlékezni. Köztudott, hogy mind a rövid távú, mind a hosszú távú memóriát segíti. Amikor különböző kísérletekben emlékezeti feladatok elvégzésére kérte az alanyokat, azt vette észre, hogy a legtöbb alany a lista témájától függetlenül körülbelül hét egységet idézett fel egy listából. Miller szerint a rövid távú memória csak 5-9 információegységet (plusz-mínusz kettő) képes tárolni, és ez is egy módja a rövid távú memória kapacitásának növelésének. Egy darabka utalhat számjegyekre, szavakra, arcokra vagy bármilyen értelmes egységre. A chunking az, amikor egy személy több szót csoportosít, hogy segítse a memóriafeladatok elvégzését. Ez a technika segíthet az embereknek bizonyos szócsoportok felidézésében. Az emlékezés sokkal könnyebb, ha a chunking technikát alkalmazzák. A chunkingra példa lehet, ha egy hosszú számsorozatra próbálunk emlékezni. Például a 2 4 5 6 1 4 2 7 0 számokat úgy lehet megjegyezni, hogy ezeket a számokat kisebb értelmes egységekre bontjuk, például 245 614 270-re.
A mágikus hetes szám
A "The magic number seven, plus or minus two: some limits on our capacity for processing information" című írás eredetileg a The Psychology Review című folyóiratban jelent meg. Ez a dolgozat máig Miller leghíresebb és legidézettebb munkája a pszichológia történetében. Azt vázolja fel, hogy egy átlagos emberi memória hány elemet, számot vagy tárgyat képes tárolni. Miller így fogalmaz a dolgozatában: "Ez a szám különböző álruhákat ölt magára, néha kicsit nagyobb, néha kicsit kisebb a szokásosnál, de soha nem változik annyira, hogy felismerhetetlenné váljon" (Miller 1956). Memóriafeladatok sorozatát végezte el, amelyek alapján úgy vélte, hogy a 7 a szám. A dolgozat mélyrehatóan kifejti, hogy az emlékezeti terjedelem egy bonyolult forrás, és hogy sok információt képes tárolni.
Wordnet
Miller az 1980-as évek közepén kezdett el dolgozni a Wordneten. Ez az angol főnevek, igék, melléknevek és határozószavak nagy adatbázisa, amelyek egy adott fogalmat vagy ötletet képviselő kognitív szinonimák csoportjaiba vannak rendezve. Hasonlít egy tezauruszra, mivel a szavakat jelentésük alapján csoportosítja. Miller a Wordnetet eszközként akarta használni a pszicholingvisztikai elméletek tesztelésére, amelyek arra vonatkoznak, hogy az emberek hogyan használják és értik a szavakat.
Publikációk
- Miller G.A. 1956. A mágikus hetes szám, plusz vagy mínusz kettő: Az információfeldolgozási képességünk néhány korlátja. Psychological Review 63 (2): 81-97.
- Miller G.A; Galanter E. & Pribram K.H. 1960. Tervek és a viselkedés szerkezete. Adams Bannister Cox.
Intézmények
- Princeton Egyetem
- Harvard Egyetem
Díjak
- Az Amerikai Pszichológiai Társaság Kiváló Tudományos Hozzájárulás díja, 1963
- Az Amerikai Beszéd- és Hallásszövetség Kiváló Szolgálatáért díj, 1976
- A New York-i Tudományos Akadémia magatartástudományi díja, 1982
- Az Amerikai Pszichológiai Alapítvány aranyérme, 1990
- Nemzeti Tudományos Érdemérem a Fehér Házból, 1991
- Louis E. Levy-emlékérem a Franklin Intézetből, 1991
- A Fyssen Alapítvány nemzetközi díja, 1992
- John P. McGovern-díj az Amerikai Tudományfejlesztési Társaságtól, 2000
- Az Amerikai Pszichológiai Társaság kiemelkedő életműdíja a pszichológiához való hozzájárulásért, 2003.
- Antonio Zampolli-díj az Európai Nyelvkutató Társaságtól, 2006
Kérdések és válaszok
K: Ki az a George A. Miller?
V: George A. Miller a 20. századi kognitív pszichológia egyik alapítója volt, aki a gondolkodást, a nyelvet és az emlékezetet tanulmányozta.
K: Mit talált Miller az emberi memóriáról?
V: Miller azt találta, hogy ha megkérjük az embereket, hogy emlékezzenek egy szavakból vagy számokból álló listára, a legtöbb ember csak öt és kilenc szóra vagy számra képes emlékezni.
K: Mit fejtett ki Miller "A mágikus hetes szám, plusz vagy mínusz kettő" című tanulmánya?
V: Miller tanulmánya az emberi rövid távú memória korlátait magyarázta meg azzal, hogy az emberek csak öt és kilenc szóra vagy számra képesek emlékezni.
K: Mit vizsgált Miller a tanulmányai során?
V: Miller a gondolkodás, a nyelv és a memória területeit vizsgálta tanulmányaiban.
K: Mit kapott George A. Miller 1991-ben?
V: 1991-ben George A. Miller megkapta a National Medal of Science kitüntetést.
K: Melyik területen váltott Miller a behaviorizmusról a pszichológiára?
V: Miller a behaviorizmustól a kognitív pszichológia felé mozdult el.
K: Hogyan forradalmasította Miller a pszichológia világát?
V: Miller forradalmasította a pszichológia világát azzal, hogy megmutatta, hogy az emberi elme egyes aspektusai laboratóriumi körülmények között is megfigyelhetők és tesztelhetők.
