Fukushima Daini atomerőmű (福島第二原子力発電所, Fukushima Dai-Ni Genshiryoku Hatsudensho) egy atomerőmű a japán Fukushima prefektúra Futaba körzetében, a Naraha és a Tomioka városok területén található. Az erőművet a Tokyo Electric Power Company (TEPCO) üzemelteti. Az erőműben négy, forróvizes (Boiling Water Reactor, BWR) atomreaktor található. Mind a négy reaktor automatikusan leállt a 2011-es tohokui földrengés és szökőár hatására. Az erőművet gyakran Fukushima II. vagy Fukushima Daini néven említik; a „Daini” japánul „2-es számú”-t jelent.
Tulajdonságok és műszaki háttér
Az erőmű négy BWR típusú reaktora a korszerű forróvizes technológiát alkalmazza. Az 1-es és a 3-as blokk építésében a Toshiba, míg a 2-es és 4-es blokk építésében a Hitachi vett részt. A Fukushima Daini létesítmény elhelyezkedése és műszaki kialakítása nagyban hasonlít a közeli, de súlyosabban károsodott Fukushima Daiichi erőműhöz; mindkettő BWR-ekből áll, azonban a Daini egységek a 2011-es esemény során viszonylag stabilabb állapotot tudtak fenntartani.
2011-es földrengés és szökőár – események és reakció
- A 2011. március 11-én bekövetkezett 9,0-es erősségű tohokui földrengésre a Daini erőmű valamennyi reaktora automatikusan leállt (scram).
- A rengés következtében az erőmű egy részében megszűnt az off-site (külső) villamos ellátás, és a telep egyes rendszereit a szökőár és a rengés okozta károk érintették. A Daiichi erőműhöz képest a Daini esetében az üzemeltetők és a biztonsági rendszerek – többek között a tartalék dízelgenerátorok és hűtőrendszerek – működése nagyobb mértékben fenntartható volt, így súlyos fúziós esemény (core melt) nem történt.
- Az erőműben a hűtési műveleteket és a reaktorállapotok stabilizálását követően 2011. március 15-re mind a négy blokk elérte a hideg leállás állapotát. (A „hideg leállás” azt jelenti, hogy a reaktor belső hűtőközegének hőmérséklete és nyomása olyan szinten van, hogy az üzemanyag-hőtermelésből származó veszély minimális, és a hűtés fenntartható.)
A szökőárból származó víz és következményei
A szökőár jelentős mennyiségű tengervizet öntött az erőmű területére. 2011 júniusában a TEPCO még mintegy 7000 tonna szökőárból származó tengervizet mért az erőmű területén. A társaság eredetileg azt tervezte, hogy ezt a vizet visszaengedi az óceánba, de a minták vizsgálata során körülbelül 3000 tonna vízben találtak radioaktív szennyeződést, ezért a japán halászati ügynökség nem engedélyezte a visszaengedést, illetve a visszajuttatással kapcsolatos terveket társadalmi és környezetvédelmi aggályok is övezték.
Közigazgatási lépések és utóhatások
A nukleáris eseménnyel kapcsolatos rendkívüli intézkedéseket és a lakosságvédelmet illetően Japán kormánya és a helyi hatóságok többféle intézkedést hoztak, beleértve kitelepítéseket és zónahatárokat a környező településekre. A TEPCO és a japán hatóságok folyamatos sugárzásméréseket, környezeti monitoringot és műszaki beavatkozásokat végeztek az évek során.
2011. december 26-án a japán miniszterelnök bejelentette, hogy a Fukushima Daini erőműben bekövetkezett nukleáris vészhelyzet hivatalosan véget ért. Fontos megjegyezni, hogy ez nem jelentette azonnali újraindítást: az erőmű egységei azóta is leállított állapotban maradtak, és a hosszú távú leszerelés, valamint a környezeti kár felszámolásának tervei és munkái folyamatosan zajlanak.
Összegzés
A Fukushima Daini atomerőműnél a 2011-es események ellenére nem következett be azonos mértékű nukleáris katasztrófa, mint a közeli Fukushima Daiichi-nél: a Daini egységek leálltak és stabilizálódni tudtak, elkerülve a fűtőelem-fúziót. Ugyanakkor a telephelyet és környezetét érintő szennyezés, a szökőár okozta károk és a hosszú távú biztonsági, környezeti és társadalmi következmények miatt az erőmű helyzete évekig jelentett kezelendő feladatot. A leszerelés és a környezet helyreállítása továbbra is hosszú távú, összetett munka.