Szabad Szoftver Alapítvány (FSF): GNU-projekt, történet és küldetés
Ismerd meg a Szabad Szoftver Alapítvány (FSF) történetét, a GNU-projektet és küldetését: szabadság, jogi védelem és nyílt forráskódú szemlélet.
A Szabad Szoftver Alapítvány (Free Software Foundation, FSF) egy nonprofit társaság, amelyet Richard Stallman alapított 1985. október 4-én a szabad szoftver mozgalom támogatására, amely mozgalom a számítógépes szoftverek korlátozás nélküli terjesztésének és módosításának egyetemes szabadságát igyekszik előmozdítani. Az FSF-et az Amerikai Egyesült Államok Massachusetts államában alapították.
Az FSF alapításától (amikor elindult) egészen az 1990-es évekig az FSF pénzeszközeit többnyire arra használták, hogy szoftverfejlesztőket alkalmazzanak, akik szabad szoftvereket írnak a GNU projekt számára. Az 1990-es évek közepe óta az FSF alkalmazottai és önkéntesei többnyire a szabad szoftver mozgalom és a szabad szoftver közösség jogi és strukturális kérdéseivel foglalkoznak.
GNU projekt és az FSF kapcsolata
A GNU projektet Richard Stallman indította 1983-ban azzal a céllal, hogy teljesen szabad operációs rendszer jöjjön létre. Az FSF létrejötte ezt a célt támogatta és formális szervezeti hátteret biztosított a fejlesztéseknek, koordinációnak és jogi védelemnek. Sok ismert szabad szoftver — például a GCC fordító, az Emacs szerkesztő, a bash, a coreutils és a glibc — a GNU projekt része vagy használja a GNU eszközkészletet.
Az FSF kidolgozta és népszerűsítette a copyleft elvet, amelynek legismertebb megvalósítása a GNU General Public License (GPL). A GPL célja, hogy a szoftver szabad maradjon: bárki használhatja, másolhatja, módosíthatja és terjesztheti a forrást, feltéve, hogy a módosítások és terjesztések is a GPL feltételei szerint maradnak.
Működés, küldetés és fő tevékenységek
Az FSF küldetése a számítógéphasználók szabadságának védelme és előmozdítása. Ennek érdekében többféle tevékenységet végez:
- Jogi támogatás és licencpolitika: segítséget nyújt licencválasztásban, jogi értelmezésben, és szükség esetén licencérvényesítési ügyekben is fellép.
- Fejlesztés és finanszírozás: támogat projekteket, alkalmazottakat és önkénteseket, akik a GNU és más szabad szoftverek fejlesztésén dolgoznak.
- Közösségi eszközök és adatbázisok: fenntartja többek között a Free Software Directory-t és a fejlesztőknek szánt hostingszolgáltatásokat (pl. Savannah).
- Kampányok és közfeladatok: ismert kampányok, mint a Defective by Design (DRM elleni mozgalom) vagy az End Software Patents felhívások, valamint a Respects Your Freedom (RYF) hardverminősítés elősegítése.
- Oktatás és rendezvények: a LibrePlanet konferencia és egyéb események szervezése, oktatóanyagok készítése a szabad szoftver elveiről.
Fontos fogalmak és irányelvek
- Szabad szoftver definíciója: az FSF által meghatározott négy szabadság (futtatás, tanulmányozás/módosítás, terjesztés, módosított változat közzététele) határozza meg, mit tekintenek „szabad szoftvernek”.
- Copyleft és GPL: a copyleft olyan jogi technika, amely biztosítja, hogy a szabad szoftver szabadságai megmaradjanak minden továbbadott vagy módosított példányban. A GPL a legismertebb copyleft licenc.
- GNU/Linux névhasználat: az FSF hangsúlyozza, hogy a Linux kernellel kombinált rendszereket helyesebb GNU/Linux-nak nevezni, mivel a rendszer nagy részét a GNU projekthez kötődő komponensek adják.
Hatás, kritikák és nemzetközi kapcsolat
Az FSF nagy hatást gyakorolt a szoftverlicencelésre, a szabad szoftver etikai és jogi vitáira, valamint a nyílt forráskódú mozgalom kialakulására. Nemzetközi szervezetek — például az FSF Europe és más helyi közösségek — kiegészítik az FSF munkáját regionális ügyekben. Ugyanakkor léteznek eltérő nézőpontok: egyes csoportok inkább az „open source” gyakorlati megközelítését hangsúlyozzák, míg az FSF elsősorban az etikai és szabadság alapú érvekre fókuszál.
Hogyan lehet részt venni vagy támogatni
Az FSF finanszírozása elsősorban adományokból, tagsági díjakból és támogatói hozzájárulásokból történik. A csatlakozás és támogatás többféleképpen lehetséges:
- tagság vagy rendszeres adomány (pénzügyi támogatás),
- önkéntes munkavégzés projektekben és kampányokban,
- részvétel a LibrePlanet és helyi közösségi eseményeken,
- szabad szoftverek használata, fejlesztése és terjesztése a FSF elveinek megfelelően.
Összefoglalva, az FSF kulcsszereplő a szabad szoftverek jogi, közösségi és oktatási támogatásában, célja a felhasználói szabadságok védelme és a szabad szoftver eszméjének terjesztése világszerte.
GPL érvényesítés
Az FSF a GNU rendszer számos fontos részének, például a GCC-nek a szerzői jogait birtokolja. Mint szerzői jogtulajdonos, jogosult a GNU General Public License (GPL) érvényesítésére, ha a szoftverrel kapcsolatban szerzői jogsértés történik. Míg más szoftverrendszerek szerzői jogtulajdonosai a GPL-t használták licencként, az FSF volt az egyetlen szervezet, amely rendszeresen érvényesítette szerzői jogi érdekeit a GPL alatt licencelt szoftverekkel kapcsolatban, egészen addig, amíg Harald Welte 2004-ben meg nem hozta létre a gpl-violations.org-ot.
2001 végén Bradley M. Kuhn (akkori ügyvezető igazgató) Moglen, David Turner és Peter T. Brown segítségével ezeket az erőfeszítéseket az FSF GPL Compliance Labs nevű laboratóriumává alakította át. 2002-2004 között gyakoriak lettek a nagy visszhangot kiváltó GPL-érvényesítési ügyek, mint például a Linksys és az OpenTV elleni ügyek. Ebben az időszakban az FSF erőfeszítéseinek középpontjában a GPL betartatása és a GPL betartására vonatkozó oktatási kampányok álltak.
SCO per
2003 márciusában az SCO pert indított az IBM ellen, azt állítva (mondván), hogy az IBM hozzájárulása egyes szabad szoftverekhez, beleértve az FSF GNU-ját, sérti az SCO jogait. Bár az FSF soha nem volt fél a perben, 2003. november 5-én beidézték az FSF-et. 2003 és 2004 folyamán az FSF nagy erőfeszítéseket tett a perre adott válaszlépések érdekében, hogy megszüntesse a per negatív hatását a szabad szoftverek elfogadására és népszerűsítésére.
Jelenlegi és folyamatban lévő tevékenységek
A GNU projekt
Az FSF eredeti célja a szabad szoftverek eszméinek népszerűsítése volt. A szervezet ennek példájaként hozta létre a GNU operációs rendszert.
GNU licencek
A GNU General Public License (GPL) a szabad szoftverek népszerű licencének egyike. A jelenlegi verzió (3. verzió) 2007 júniusában jelent meg. Az FSF kiadta a GNU Lesser General Public License (LGPL), a GNU Free Documentation License (GFDL) és a GNU Affero General Public License (AGPL) licenceket is.
GNU Press
Az FSF kiadói részlege, amely "a számítástechnikával kapcsolatos, szabadon terjeszthető licenceket használó, megfizethető árú könyvek kiadásáért felelős".
A szabad szoftverek könyvtára
Ez az ingyenes szoftvercsomagok listája. Minden egyes csomag bejegyzése 47 információt tartalmaz, például a projekt honlapját, a fejlesztőket és a programozási nyelvet.
A szabad szoftver definíciójának fenntartása
Az FSF számos olyan dokumentumot tart fenn, amelyek meghatározzák a szabad szoftver mozgalmat.
Projekt tárhely
Az FSF a Savannah weboldalán szoftverfejlesztési projekteknek ad otthont.
Kampányok
Az FSF számos kampányt támogat a szoftverszabadságot veszélyeztető tényezők ellen, beleértve a szoftverszabadalmakat, a digitális jogkezelést (amelyet az FSF "digitális korlátozások kezelésének" nevez, annak érdekében, hogy hangsúlyozzák, hogy az ilyen technológiák "arra szolgálnak, hogy elvegyék és korlátozzák a jogaidat") és a felhasználói felület szerzői jogait. A Defective by Design az FSF kampánya a DRM ellen. Kampányt indítottak az Ogg+Vorbis népszerűsítésére is, amely az olyan szabadalmaztatott formátumok szabad alternatívája, mint az MP3 és az AAC. Szponzorálnak néhány "kiemelt fontosságúnak" ítélt szabad szoftverprojektet is.
Éves díjak
"Award for the Advancement of Free Software" (Díj a szabad szoftverek fejlesztéséért) és "Free Software Award for Projects of Social Benefit" (Díj a szabad szoftverek társadalmi hasznosságáért).
Kiemelt fontosságú projektek
Az FSF vezet egy listát a "kiemelt fontosságú projektekről", amelyekről az alapítvány azt mondja, hogy "létfontosságú, hogy felhívják a szabad szoftverek közösségének figyelmét". Az FSF szerint ezek a projektek "azért fontosak, mert a számítógép-felhasználókat folyamatosan nem szabad szoftverek használatára csábítják, mert nincs megfelelő szabad helyettesítő szoftver. "
Felismerés
- 1999: Linus Torvalds-díj a nyílt forráskódú számítástechnikáért
- 2005: Prix Ars Electronica Award of Distinction a "Digitális közösségek" kategóriában.
Testvérszervezetek
- Free Software Foundation Europe, 2001-ben alapították
- Free Software Foundation India, 2003-ban alapították
- Free Software Foundation Latin America, 2005-ben alakult
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Szabad Szoftver Alapítvány (FSF)?
V: A Free Software Foundation (FSF) egy nonprofit társaság, amelyet Richard Stallman alapított 1985. október 4-én a szabad szoftver mozgalom támogatására.
K: Mi a célja a Szabad Szoftver Mozgalomnak?
V: A Szabad Szoftver Mozgalom célja a számítógépes szoftverek korlátozás nélküli terjesztésének és módosításának egyetemes szabadságának előmozdítása.
K: Mikor és hol alakult meg az FSF?
V: Az FSF 1985. október 4-én alakult az Amerikai Egyesült Államokban, Massachusetts államban.
K: Hogyan használták fel az FSF pénzeszközeit az alapítástól az 1990-es évekig?
V: Az alapítástól az 1990-es évekig az FSF pénzeszközeit főként arra használták, hogy szoftverfejlesztőket alkalmazzanak, akik szabad szoftvereket írtak a GNU projekt számára.
K: Min dolgoztak az FSF alkalmazottai és önkéntesei leginkább az 1990-es évek közepe óta?
V: Az 1990-es évek közepe óta az FSF alkalmazottai és önkéntesei leginkább a szabad szoftver mozgalom és a szabad szoftver közösség jogi és strukturális kérdéseivel foglalkoztak.
K: Ki alapította az FSF-et?
V: Az FSF-et Richard Stallman alapította.
K: Mi a Szabad Szoftver Alapítvány célja?
V: A Szabad Szoftver Alapítvány célja a szabad szoftver mozgalom támogatása.
Keres