Fossza

A fossza (Cryptoprocta ferox) egy macskaszerű, húsevő emlős, amely Madagaszkáron honos. Az Eupleridae, a ragadozó állatok családjának tagja, amely a mongúzfélék (Herpestidae) családjával áll szoros rokonságban.

Besorolása vitatott, mivel úgy néz ki, mint egy macska. Más tulajdonságai azonban arra utalnak, hogy közeli rokonságban áll a viverridákkal (a legtöbb cibet és rokonaik). Besorolása befolyásolta a gondolkodást arról, hogy hányszor gyarmatosították Madagaszkárt emlős ragadozók. Genetikai vizsgálatok most azt mutatják, hogy a fossza és az összes többi madagaszkári ragadozó szoros rokonságban áll egymással: egy kládot alkotnak, az Eupleridae családot. A ragadozó állatokról ma már úgy gondolják, hogy egykor, körülbelül 18-20 millió évvel ezelőtt telepedtek meg a szigeten.

A fossza a legnagyobb emlős ragadozó Madagaszkár szigetén, és egy kis puma méretéhez hasonlítják. A kifejlett állatok fej-testhossza 70-80 cm, súlyuk 5,5 és 8,6 kg között van. A hímek nagyobbak, mint a nőstények. Félig behúzható karmai és hajlékony bokái vannak, amelyek lehetővé teszik, hogy fejjel előre másszon fel és le a fákon, és fáról fára tudnak ugrani.

A faj széles körben elterjedt, bár a populáció sűrűsége általában alacsony. Csak erdős élőhelyeken fordul elő, és nappal és éjszaka is vadászik. Táplálékának több mint 50%-át makik teszik ki, a sziget endemikus főemlősei. Tenrek, rágcsálók, gyíkok, madarak és más állatok is zsákmányul szolgálnak. A párzás általában fákon, vízszintes ágakon történik, és több órán át is eltarthat. Az alom egytől hat kölyökig terjed, amelyek vakon és fogatlanul (altricial) születnek. A kölykök 4,5 hónapos koruk után elválasztódnak, és egy év múlva önállóak. Az ivarérettség három-négy éves kor körül következik be, a fogságban várható élettartam 20 év. A Nemzetközi Természetvédelmi Unió a "sebezhető" kategóriába sorolja a fosszát. A madagaszkáriak általában félnek tőle, és gyakran tabukkal védik. A fajra leselkedő legnagyobb veszélyt az élőhelyek pusztulása jelenti.

Kérdések és válaszok

K: Mi az a fossa?


V: A fossa (Cryptoprocta ferox) egy macskaszerű, húsevő emlős, amely Madagaszkáron endemikus. Az Eupleridae családba tartozik, amely a mongúzfélék (Herpestidae) családjával áll szoros rokonságban.

K: Hogyan befolyásolja a besorolása a gondolkodást arról, hogy hányszor gyarmatosították Madagaszkárt az emlős ragadozók?


V: Az osztályozása befolyásolta azt a gondolatot, hogy az emlős ragadozók hányszor gyarmatosították Madagaszkárt. Genetikai vizsgálatok most azt mutatják, hogy a fossza és az összes többi madagaszkári ragadozó szoros rokonságban áll egymással, ami arra utal, hogy egyetlen klád vagy család - az Eupleridae - részei. Ez arra utal, hogy a ragadozó állatok valószínűleg egyszer, körülbelül 18-20 millió évvel ezelőtt gyarmatosították a szigetet.

K: Mekkora és milyen súlyúak a kifejlett fosszák?


V: A kifejlett állatok fej-testhossza 70-80 cm, súlyuk pedig 5,5 és 8,6 kg között van. A hímek általában nagyobbak, mint a nőstények.

K: Milyen fizikai tulajdonságaik teszik lehetővé, hogy fára másszanak?


V: A fossa félig behúzható karmokkal és hajlékony bokákkal rendelkezik, amelyek lehetővé teszik számára, hogy fejjel előre másszon fel és le a fákon, valamint fáról fára ugorjon.

K: Milyen típusú élőhelyen élnek?


V: A fosszák csak erdős élőhelyeken fordulnak elő, és nappal vagy éjszaka vadásznak zsákmányukra.


K: Milyen állatok alkotják a táplálékukat?


V: Táplálékuk több mint 50%-át makik teszik ki, de a fosszák zsákmányul ejtenek tízlábúakat, rágcsálókat, gyíkokat, madarakat és más állatokat is.

K: Mennyi idő múlva válnak önállóvá a csecsemők?


V: A csecsemők 4,5 hónapos koruk után elválasztják őket, és egyéves koruk után válnak önállóvá, amikor három-négyéves korukban elérik az ivarérettséget.

AlegsaOnline.com - 2020 / 2023 - License CC3