Azerbajdzsán zászlaja (azerbajdzsáni: Azərbaycan bayrağı) három egyenlő vízszintes sávból áll: felül kék, középen piros, alul zöld. A piros sáv közepén fehér félhold és egy nyolcágú csillag (a Rub El Hizb egy változata) látható. A zászlót hivatalosan 1991. február 5-én vették ismét használatba; a nemzeti lobogó konkrét árnyalatait és részletes műszaki leírását egy 2004-es törvény rögzíti. A zászlót a szárazföldön polgári, állami és hadi zászlóként, a tengeren polgári, állami és haditengerészeti zászlóként, valamint haditengerészeti lobogóként használják.

Története

A háromsávos lobogó eredetileg az 1918-ban kikiáltott Azerbajdzsáni Demokratikus Köztársaság jelképe volt. A szovjet uralom idején a nemzeti zászlót leváltották, majd a függetlenség visszaszerzését követően a hagyományos mintát 1991-ben ismét állami jelképként fogadták el. A zászló története szorosan kapcsolódik az ország modern nemzeti identitásának kialakulásához, és a függetlenség, egység valamint a történelmi hagyományok megőrzésének szimbóluma.

Jelentés és szimbólumok

  • Kék sáv: a török eredetet és a türk nyelvű népcsoportokhoz való hovatartozást jelképezi.
  • Piros sáv: a haladást, modernizációt és az európai értékekhez való közeledést szimbolizálja.
  • Zöld sáv: a iszlámot és az iszlám vallási-kulturális hagyományokat jelöli.
  • Félhold és csillag: a félhold tradicionális iszlám jelkép, míg a nyolcágú csillag (Rub El Hizb-szerű motívum) a török világ különböző ágainak, illetve a történelmi türk törzseknek a szimbóluma; értelmezéseiben gyakran a nép egységére és a történelmi kontinuitásra utalnak. A csillag nyolc pontja miatt néha a török népek nyolc ágához kapcsolják a jelentést.

Arányok, árnyalatok és változatok

A zászló három sávja egyenlő magasságú. A hivatalos arányokat és a részletes geometriai elrendezést jogszabályok rögzítik; a 2004-es törvény meghatározza a lobogó pontos színeit és az elemek méreteit is. A valóságban a lobogó többféle változata létezik: polgári, állami és katonai változatok, továbbá külön jelvények és zászlók a hadsereg, a haditengerészet és a közigazgatás számára. Léteznek emellett a köztársasági elnökhöz és más állami intézményekhez kötődő – a nemzeti zászlótól eltérő grafikai elemeket tartalmazó – zászlóváltozatok is.

Használat és protokoll

Azerbajdzsánban szigorú szabályok vonatkoznak a zászló használatára és védelmére: tiltott a zászló rongálása, lekicsinylése vagy jogosulatlan átalakítása. A zászlót állami ünnepeken, hivatalos épületeken és nemzetközi eseményeken egyaránt kitűzik; tiltott a nem megfelelő módon történő felhasználás, például reklámokra vagy ruházatra való szabad átvitel szabályozás nélkül. Hivatalos ceremóniákon a zászlót félárbócra engedik, amikor az ország gyászol vagy nemzetközi tragédia történt.

Nemzeti Lobogó Napja

Azerbajdzsánban a zászló fontosságát külön ünnepen is megemlékezik: a Nemzeti Lobogó Napját minden évben november 9-én tartják, amely a zászló történetéhez és az 1918-as kikiáltáshoz kapcsolódó emléknapokhoz kötődik. Ezen a napon országszerte ünnepségeket és zászlókitűzéseket rendeznek.

Azerbajdzsán zászlaja tehát egyszerre történelmi örökség és a modern államiság, egység, vallási-kulturális hagyományok és fejlődés iránti elköteleződés jelképe.