Egyszerű többségi szavazás
Az előválasztás egy olyan választási rendszer, amelyet egyes országok a kormányaik vagy a parlamentjeik tagjainak megválasztására használnak. Az első szavazásra épülő rendszerben az országot választókerületekre osztják. Ezekben a választókerületekben jelöltként ismert emberek, akik általában egy-egy politikai pártot képviselnek, indulnak az ország parlamentjébe való bejutásért. Az egyes választókerületekben az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja az emberektől, megnyeri a versenyt a parlamenti mandátum megszerzéséért. A pluralitás az ilyen választási rendszer másik neve. Szemben áll a többségi rendszerrel, ahol a győztes jelöltnek több szavazatot kell szereznie, mint az összes többi jelöltnek együttvéve.
Ha egy párt a mandátumok több mint 50%-át megszerzi, többségi kormányt alakíthat. Ha egyetlen párt sem nyeri el a mandátumok több mint 50%-át, akkor vagy a legtöbb mandátummal rendelkező párt alakíthat kisebbségi kormányt, vagy koalíciós kormány alakulhat két vagy több olyan politikai pártból, amelyek együttesen a mandátumok több mint 50%-át birtokolják.
Az előválasztást alkalmazó országok közé tartozik az Egyesült Királyság, Kanada, India és részben az Egyesült Államok.
Megfontolások
Az Egyesült Államokban és néhány más országban a képviselőválasztás legelterjedtebb módszere a többségi szavazás, amelyet gyakran "pluralitásos szavazásnak" is neveznek. A szavazók egy jelöltre szavaznak, és a legtöbb szavazatot kapott jelölt nyer.
A politikai pártok gyakran használnak előválasztást annak érdekében, hogy elkerüljék a párt szavazatainak megosztását az általános választásokon. Ha például a szavazók 60%-a republikánus, 40%-a pedig demokrata, de két republikánus indul ugyanarra a tisztségre, és mindketten a szavazatok 30%-át kapják, akkor a demokrata 40%-kal győz, mivel ez a legtöbb szavazat, még akkor is, ha a szavazók 60%-a a legkevésbé a demokratát preferálja.
Ha az általános választásokon kettőnél több jelölt szerepel a szavazólapon, a választók gyakran kompromisszumot kötnek, és arra az elfogadható jelöltre szavaznak, akiről úgy gondolják, hogy van esélye a győzelemre.
A pluralista szavazás ellenzői azzal érvelnek, hogy a médiának túl nagy hatalma van, mivel ők mondják meg az embereknek, hogy a két jelölt közül melyiknek van esélye, és hogy a harmadik jelöltre való szavazás valójában a két erős jelölt közül a rosszabbikra való szavazást jelenti. Elméletileg lehetséges, hogy a két "éllovas" jelölt nem centrista és nem képviseli az embereket.
A többségi szavazás támogatói azzal érvelnek, hogy nagyon egyszerű, és hogy a választókat kompromisszumos szavazás révén arra kényszeríti, hogy centrista jelöltet válasszanak. A problémák elkerülése érdekében egyes választásokon a szavazatok minimális százalékát, vagy a többséget követelik meg a "második forduló" útján.
Példa
| Jelölt | Szavazatok |
| A. jelölt: | 25 |
| B. jelölt: | 22 |
| C: | 21 |
| D. jelölt: | 18 |
| E: | 14 |
Az első helyen történő szavazás rendszerében az "A" jelölt azért nyer, mert több szavazatot kapott, mint bárki más.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a first-past-the-post?
V: Ez egy olyan szavazási rendszer, amelyet egyes országok használnak a kormányaik vagy a parlamentjeik tagjainak megválasztására.
K: Hogyan oszlik meg egy ország a first-past-the-post rendszerben?
V: Az országot választókerületekre osztják.
K: Ki indul a választásokon a first-past-the-post rendszerben?
V: Az ország parlamenti választásán jelöltként ismert emberek indulnak, akik általában egy-egy politikai pártot képviselnek.
K: Hogyan határozzák meg a győztest az egyes választókerületekben a sorrendben történő előválasztási rendszerben?
V: Az a jelölt, aki a legtöbb szavazatot kapja az emberektől, megnyeri a versenyt a parlamenti mandátumért.
K: Mit jelent a többségi választójog a first-past-the-post rendszerrel összefüggésben?
V: A pluralitás egy másik elnevezése annak a választási rendszernek, amelyben az a jelölt nyer, aki a legtöbb szavazatot kapja egy választókerületben, függetlenül attól, hogy összességében több szavazatot kap-e.
K: Mi történik, ha egy párt a mandátumok több mint 50%-át megszerzi?
V: Többségi kormányt alakíthatnak.
K: Mi történik, ha egyetlen párt sem nyeri el a mandátumok több mint 50%-át az első szavazatszámlálásos rendszerben?
V: Vagy a legtöbb mandátummal rendelkező párt alakíthat kisebbségi kormányt, vagy koalíciós kormányt alakíthat két vagy több olyan politikai párt, amelyek együttesen a mandátumok több mint 50%-át birtokolják.
