Eugenio Beltrami
Eugenio Beltrami (1835. november 16. - 1900. február 18.) olasz matematikus volt, aki a nem-euklideszi geometriával, az elektromossággal és a mágnesességgel kapcsolatos munkáiról vált nevezetessé.
A lombardiai Cremonában született, amely akkor az Osztrák Birodalom része volt, ma pedig Olaszországhoz tartozik. Beltrami először 1853-ban kezdett matematikát tanulni a paviai egyetemen, de 1856-ban anyagi nehézségek miatt kénytelen volt abbahagyni tanulmányait. A bolognai egyetem professzorává nevezték ki 1862-ben, abban az évben, amikor első tanulmányát publikálta. Beltrami később Pisa, Róma és Pavia egyetemein tanított. Rómában halt meg 1900-ban.
Beltrami 1868-ban (Esszé a nem-euklideszi geometria értelmezéséről című munkájában) adta meg a hiperbolikus geometria első modelljét. Beltrami modelljében a hiperbolikus geometria vonalait a pszeudoszférán lévő geodéziák ábrázolják. Így Beltrami szolgáltatta az első bizonyítékot arra, hogy az euklideszi párhuzamos posztulátum nem vezethető le az euklideszi geometria többi axiómájából.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Eugenio Beltrami?
V: Eugenio Beltrami olasz matematikus volt, aki a nem-euklideszi geometriával, az elektromossággal és a mágnesességgel kapcsolatos munkáiról ismert.
Q: Hol született Beltrami?
V: Beltrami a lombardiai Cremonában született, amely akkor az Osztrák Birodalom része volt, ma pedig Olaszországhoz tartozik.
K: Hol tanult Beltrami matematikát?
V: Beltrami 1853-ban kezdett matematikát tanulni a paviai egyetemen.
K: Miért kellett Beltraminak abbahagynia tanulmányait a paviai egyetemen?
V: Beltraminak 1856-ban anyagi nehézségek miatt kellett abbahagynia tanulmányait a Páviai Egyetemen.
K: Mikor nevezték ki Beltramit professzorrá?
V: Beltramit 1862-ben nevezték ki professzornak a bolognai egyetemre, abban az évben, amikor első tanulmányát publikálta.
K: Hol tanított még Beltrami?
V: Beltrami tanított a pisai, római és paviai egyetemeken is.
K: Mi Beltrami hiperbolikus geometria modellje?
V: Beltrami modelljében a hiperbolikus geometria vonalait a pszeudoszférán lévő geodéziák ábrázolják. Ez szolgáltatta az első bizonyítékot arra, hogy Euklidész párhuzamos posztulátuma nem vezethető le az euklideszi geometria többi axiómájából.
