Ernest Shackleton
Sir Ernest Henry Shackleton, CVO, OBE FRGS (1874. február 15. - 1922. január 5.) sarkkutató volt.
Shackleton három brit expedíciót vezetett az Antarktiszra. Ő volt az "antarktiszi felfedezések hőskorának" egyik fő alakja. Shackletonék eredetileg Yorkshire-ből származtak, de Shackleton az írországi Kildaremegyében született. Shackleton és angol-ír családja tízéves korában a London külvárosában található Sydenhambe költözött.
Első tapasztalata a sarkvidékeken Robert Falcon Scott kapitány 1901-04-es Discovery-expedíciójának harmadik tisztjeként volt, ahonnan egészségügyi okokból hamarosan hazaküldték. Elszántan, hogy jobban fog teljesíteni, 1907-ben visszatért az Antarktiszra a Nimród-expedíció vezetőjeként. Három társával 1909 januárjában déli menetelésre indult. Eljutottak a legtávolabbi déli szélességre, amelyet eddig bárki elért, a déli szélesség 88° 23' S-re, 97 földrajzi mérföldre (112 mérföld, 180 km) a Déli-sarktól. Ez volt a felfedezések addigi történetében messze a legközelebb a pólushoz. E teljesítményéért Shackletont hazatérésekor VII. Edward lovaggá ütötte.
Shackleton fiatalemberként
Antarktisz
Shackleton először Robert Scott kapitány 1901-1904-es expedícióján ment az Antarktiszra, de betegsége miatt hazaküldték. 1907-ben visszament az Antarktiszra, és 1909 januárjában tagja volt annak a csoportnak, amelyik délebbre ment, mint bárki más valaha is járt, és 190 kilométerre megközelítette a Déli-sarkot. 1912-ben Roald Amundsen norvég felfedező lett az első olyan csoport vezetője, amelyik elérte a Déli-sarkot. Shackleton új célt tűzött ki maga elé, át akarta gyalogolni az Antarktiszt az egyik oldalról a másikra, középen a Déli-sarkot átszelve.
Katasztrófa történt, amikor hajója, az Endurance a jégbe szorult. 281 napot töltöttek a fedélzeten, várva, hogy a jég újra felszakadjon, de a hajó lassan darabokra tört. Shackleton és emberei sok mérföldnyi havon és jégen keresztül vonszolták mentőcsónakjaikat, hogy elérjék a tengert. A mentőcsónakokkal kihajóztak, és végül elérték az Elefánt-szigetet. 1916 áprilisában Shackleton és négy társa több száz mérföldet hajózott Dél-Georgia felé, hogy segítséget kérjenek az ottani bálnavadász állomáson. Ez 1300 kilométeres út volt, és 16 napig tartott. Sajnos a hajó, amelyen utazott, a sziget rossz oldalán kötött ki, és a hegyes középső részen kellett átmászniuk, hogy elérjék a bálnavadászállomást. Egy mentőcsapat 1916 augusztusában mindenkit kimentett az Elefánt-szigetről.
1921-ben Shackleton visszatért az Antarktiszra azzal a szándékkal, hogy tudományos tevékenységet folytasson. Mielőtt az expedíció megkezdhette volna ezt a munkát, Shackleton 1922. január 5-én szívrohamban meghalt, miközben hajója, a Quest Dél-Georgiában horgonyzott. Felesége kérésére ott temették el.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Sir Ernest Henry Shackleton?
V: Sir Ernest Henry Shackleton sarkkutató volt, aki három brit expedíciót vezetett az Antarktiszra, és az "antarktiszi felfedezések hőskorának" egyik fő alakja volt.
K: Hol született Shackleton?
V: Shackleton az írországi Kildare megyében született.
K: Hová költözött tízéves korában?
V: Tízéves korában Shackleton és angol-ír családja a London külvárosában található Sydenhambe költözött.
K: Milyen expedícióban vett részt Shackleton, mielőtt saját expedícióját vezette volna?
V: Mielőtt saját expedícióját vezette volna, Shackleton 1901-1904 között harmadik tisztként részt vett Robert Falcon Scott kapitány Discovery Expedíciójában.
K: Milyen teljesítményéért kapta meg a lovaggá ütést?
V: Hazatérésekor VII. Edward lovaggá ütötte, mert elérte a legtávolabbi déli szélességet, amelyet eddig bárki elért: a Déli-sarktól 97 földrajzi mérföldre (112 mérföld, 180 km), az Északi szélesség 88° 23' fokára.
K: Milyen közel került ezzel a teljesítménnyel a sarkhoz?
V: Ez a teljesítmény 112 mérföldre, azaz 180 km-re vitte el a Déli-sarktól.
