Ernest Shackleton – életrajz és antarktiszi expedíciók (1874–1922)
Ernest Shackleton (1874–1922) életrajza és Antarktisz-expedíciói: hősies Nimród-út, a Déli-sark közelébe jutás, túlélés és vezetés – részletes történet és ritka korabeli érdekességek.
Sir Ernest Henry Shackleton, CVO, OBE FRGS (1874. február 15. - 1922. január 5.) sarkkutató volt. Gyakran emlegetik az antarktiszi felfedezések hősei között, különösen az emberéletek megőrzésére irányuló kitartó és bátor vezetése miatt.
Shackleton családja eredetileg brit gyökerekkel bírt és a család egy része Yorkshire-ből származott, de ő maga az írországi Kildare megyében született. Tízéves korában családja a London egyik külvárosába, Sydenhambe költözött, ahol ifjúkorát töltötte és azok a tapasztalatok formálták, amelyek később a poláris expedíciókhoz szükséges kitartásban és vezetői képességeiben megmutatkoztak.
Korai tapasztalatok és haditengerészeti szolgálat
Első komoly expedíciós tapasztalatát Robert Falcon Scott kapitány Discovery-expedícióján szerezte (1901–1904), ahol a harmadik tisztként szolgált. A szárazföldi és tengeri viszonyok sokat követeltek tőle, és egészségügyi problémák miatt Scott idő előtt hazaküldte. E kényszerű visszatérés után Shackleton elhatározta, hogy jobb felkészültséggel tér vissza a Déli-sarkvidékre.
Fő expedíciók
- Nimród-expedíció (1907–1909) – Shackleton vezetésével tért vissza az Antarktiszra. 1909 januárjában ő és három társa déli menetelésre indult, és elérték a korabeli rekordot: a déli szélesség 88° 23' S-t, amely mindössze 97 földrajzi mérföldre (112 mérföld, 180 km) volt a Déli-sarktól. Ez a teljesítmény akkor a legközelebb vitte embercsoportot a pólushoz. Hazatérése után VII. Edward király lovaggá ütötte.
- Imperial Trans-Antarctic Expedition / Endurance-expedíció (1914–1917) – Ez volt Shackleton legismertebb és legsúlyosabb megpróbáltatása. Az Endurance nevű hajóval indult célja az volt, hogy átszelje az Antarktisz kontinenst. A hajó a packjébe gabalyodott és 1915-ben összeroppant a jéznyomás alatt. Shackleton és legénysége hónapokig küzdött a jégen, majd menekültek az életben maradt csónakokkal. Shackleton vezetői képessége és hidegvére volt az, ami lehetővé tette, hogy mindenkit élve mentsen: előbb elérték az Elephant Islandet, majd Shackleton és öt társa a kis nyílt tengeri csónak, a James Caird fedélzetén átvágott a déli óceánon South Georgiáig (kb. 1300 km), ahonnan szárazföldi és hegyi átkeléssel – és későbbi visszarendeződéssel – sikerült kimenteniük a hajóroncsnál rekedt embereket.
- Quest-expedíció / Shackleton–Rowett-expedíció (1921–1922) – Az első világháború után Shackleton ismét expedíciót szervezett, de egészségi állapota meggyengült. 1922. január 5-én, a dél-atlanti South Georgia közelében, a Quest fedélzetén szívroham következtében hunyt el. Temetése Grytvikenben (South Georgia) történt; sírja ma is látogatható.
Vezetői örökség és emlékezet
Shackletonot gyakran dicsérik rendkívüli emberismeretéért, hidegvéréért válsághelyzetekben, és azért, hogy minden expedíciós tag életét priorizálta. Bár soha nem érte el a Déli-sarkot, tettei — különösen az Endurance-expedíció túlélése és a személyzet megmentése — a poláris felfedezések legendás példáivá váltak. Több geográfiai hely, szobor és irodalmi mű őrzi emlékét, és számos könyv, film és tudományos munka foglalkozik vezetési módszereivel és expedícióinak részleteivel.
Életrajza, expedíciói és emberi magatartása máig fontos tanulságokkal szolgál a vezetésről, a válságkezelésről és a csapatmorálról.
Shackleton fiatalemberként
Antarktisz
Shackleton először Robert Scott kapitány 1901-1904-es expedícióján ment az Antarktiszra, de betegsége miatt hazaküldték. 1907-ben visszament az Antarktiszra, és 1909 januárjában tagja volt annak a csoportnak, amelyik délebbre ment, mint bárki más valaha is járt, és 190 kilométerre megközelítette a Déli-sarkot. 1912-ben Roald Amundsen norvég felfedező lett az első olyan csoport vezetője, amelyik elérte a Déli-sarkot. Shackleton új célt tűzött ki maga elé, át akarta gyalogolni az Antarktiszt az egyik oldalról a másikra, középen a Déli-sarkot átszelve.
Katasztrófa történt, amikor hajója, az Endurance a jégbe szorult. 281 napot töltöttek a fedélzeten, várva, hogy a jég újra felszakadjon, de a hajó lassan darabokra tört. Shackleton és emberei sok mérföldnyi havon és jégen keresztül vonszolták mentőcsónakjaikat, hogy elérjék a tengert. A mentőcsónakokkal kihajóztak, és végül elérték az Elefánt-szigetet. 1916 áprilisában Shackleton és négy társa több száz mérföldet hajózott Dél-Georgia felé, hogy segítséget kérjenek az ottani bálnavadász állomáson. Ez 1300 kilométeres út volt, és 16 napig tartott. Sajnos a hajó, amelyen utazott, a sziget rossz oldalán kötött ki, és a hegyes középső részen kellett átmászniuk, hogy elérjék a bálnavadászállomást. Egy mentőcsapat 1916 augusztusában mindenkit kimentett az Elefánt-szigetről.
1921-ben Shackleton visszatért az Antarktiszra azzal a szándékkal, hogy tudományos tevékenységet folytasson. Mielőtt az expedíció megkezdhette volna ezt a munkát, Shackleton 1922. január 5-én szívrohamban meghalt, miközben hajója, a Quest Dél-Georgiában horgonyzott. Felesége kérésére ott temették el.
Kérdések és válaszok
K: Ki volt Sir Ernest Henry Shackleton?
V: Sir Ernest Henry Shackleton sarkkutató volt, aki három brit expedíciót vezetett az Antarktiszra, és az "antarktiszi felfedezések hőskorának" egyik fő alakja volt.
K: Hol született Shackleton?
V: Shackleton az írországi Kildare megyében született.
K: Hová költözött tízéves korában?
V: Tízéves korában Shackleton és angol-ír családja a London külvárosában található Sydenhambe költözött.
K: Milyen expedícióban vett részt Shackleton, mielőtt saját expedícióját vezette volna?
V: Mielőtt saját expedícióját vezette volna, Shackleton 1901-1904 között harmadik tisztként részt vett Robert Falcon Scott kapitány Discovery Expedíciójában.
K: Milyen teljesítményéért kapta meg a lovaggá ütést?
V: Hazatérésekor VII. Edward lovaggá ütötte, mert elérte a legtávolabbi déli szélességet, amelyet eddig bárki elért: a Déli-sarktól 97 földrajzi mérföldre (112 mérföld, 180 km), az Északi szélesség 88° 23' fokára.
K: Milyen közel került ezzel a teljesítménnyel a sarkhoz?
V: Ez a teljesítmény 112 mérföldre, azaz 180 km-re vitte el a Déli-sarktól.
Keres