
Elmore John Leonard, Jr. (1925. október 11. - 2013. augusztus 20.) amerikai regényíró és forgatókönyvíró, akit rövid, éles párbeszédeiről, természetes nyelvezetű dialógusairól és hétköznapi, de moralitásában bonyolult karaktereiről ismer a közönség.
Élete és pályafutása
Leonard 1925. október 11-én született a louisianai New Orleansban, de gyermekkorának nagy részét a michigani Detroitban töltötte. Tanulmányait a Detroiti Egyetemen folytatta. Pályája elején többnyire western novellákat és regényeket írt, majd az 1960-as évektől kezdve egyre inkább a kortárs krimi felé fordult, és hamarosan az amerikai bűnügyi irodalom egyik meghatározó alakjává vált.
Művek, film- és tévéadaptációk
Legismertebb művei a Get Shorty, az Out of Sight, a Hombre, a Mr. Majestyk és a Rum Punch. Több regényét és novelláját filmre és televízióra adaptálták:
- Hombre – 1967-es filmváltozat Paul Newman főszereplésével.
- Mr. Majestyk – 1974-es mozifilm Charles Bronsonnal.
- Get Shorty – 1995-ös filmadaptáció John Travolta és Gene Hackman főszereplésével, amely a regény fekete humorát és filmes közegét vitte vászonra.
- Out of Sight – Steven Soderbergh rendezésében készült 1998-ban, George Clooney és Jennifer Lopez szereplésével.
- Rum Punch – a regény alapján Quentin Tarantino adaptálta Jackie Brown címmel (1997), amely újraértelmezte Leonard karaktereit saját rendezői stílusában.
Leonard írta a Justified című tévésorozat alapjául szolgáló figurát, Raylan Givens-t; a sorozat közvetlenül egy Leonard-írásból, a „Fire in the Hole” című novellából indult, és a tévés változatot Graham Yost fejlesztette tovább — a sorozatban Timothy Olyphant alakította Raylan Givens figuráját, és 2010–2015 között futott az FX csatornán. A sorozat sikere is jelentősen hozzájárult Leonard mainstream ismertségéhez.
Írói stílus és elvei
Leonard munkáit a feszes, ritkán fölösleges leírásokkal terhelt próza, az életszerű párbeszédek és a fekete humor jellemzi. Gyakran szerepelnek alkonyzónás, erkölcsileg képlékeny figurái — bűnözők, félhivatalos ügynökök és alkalmi hősök —, akik hitelesnek és emberinek tűnnek a dialógusok révén. Írását egyszerűségre és olvashatóságra törekvő szabályok vezérelték; az író híres „ízlés szerinti” tanácsai közül több idézet vált ismertté az írói közösségben.
Leonard tíz rövid írói szabálya (rövidített, a legismertebb javaslatok alapján):
- Ne kezdj egy könyvet az időjárással.
- Kerüld a prológusokat és a fölösleges előiratokat.
- Soha ne használj más igét a párbeszédet közvetítő „said” helyett.
- Ne módosítsd a „said” igét határozószókkal (ne írj például „he said angrily”).
- Tartsd kordában a felkiáltójeleket.
- Kerüld a „hirtelen” és egyéb, olvasók figyelmét elvonó szavak túlzott használatát.
- Használj némi helyi nyelvezetet, de ne vigyél túlzásba fonetikus írást.
- Mutasd meg a karaktereket a tetteiken keresztül — ne magyarázd el őket.
- Ne magyarázd túl a történetet; bízz az olvasóban.
- Próbáld kihagyni azt a részt, amit az olvasók általában átugranának.
Ezek a szabályok jól tükrözik Leonard törekvését az egyszerű, hatásos elbeszélésre és a természetes párbeszédre, amelyek ma is példaként szolgálnak sok kortárs krimi- és thrillerszerző számára.
Magánélet és halála
Leonard 1949-től Beverly Cline felesége volt, egészen 1977-es válásukig. Ezt követően 1979-től Joan Sheparddal volt házas, egészen annak 1993-ban bekövetkezett haláláig. Ezután 1993-tól 2013-ban bekövetkezett haláláig Christine Kent felesége volt. Cline-tól öt gyermeke született.
Leonard élete utolsó éveit családjával töltötte a michigani Oakland megyében. 2013. július 29-én agyvérzést kapott. A jelentések szerint Leonard a stroke után lábadozott.
2013. augusztus 20-án Leonard otthonában, Bloomfield Hillsben (Detroit külvárosában) halt meg a stroke szövődményei miatt. A férfi 87 éves volt.
Öröksége
Elmore Leonard munkássága maradandó hatást gyakorolt a modern krimiirodalomra és a mozi világára: minőségi párbeszédre és karakterközpontú történetmesélésre tanította az olvasókat és a filmes alkotókat egyaránt. Számos regénye és novellája ma is olvasható és újabb adaptációk alapját képezi, miközben sok szerző hivatkozik rá mint stílus- és mesterségbeli példaképére.