Diploma: az európai felsőoktatási oklevél jelentése, fajtái és története
Ismerje meg a diploma jelentését, fajtáit és történetét Európában — eredete, országok, átalakulás az alap- és mesterfokozatok felé. Részletes áttekintés és példák.
A diploma (a görög Δίπλωμα diploma szóból) általános értelemben a felsőoktatásban szerzett oklevél, amely magasabb szintű iskolai végzettséget igazol. Európában ilyen elnevezéssel vagy hasonló tartalmú végzettségként ismert több országban, például Németország , Ausztria, Svájc, Észtország, Horvátország, Szerbia, Ukrajna, Fehéroroszország és Görögország. Más országokban a „diploma” kifejezés megfelel az alap- és mesterfokozatnak vagy azok egyesített típusainak.
A szó eredetileg papíralapú okmányra utal (a görög δίπλωμα 'hajtogatott, pergamen'), ma viszont elsősorban az adott felsőoktatási szintet igazoló végzettséget jelenti. A „diploma” kifejezés használata és tartalma országonként és intézménytípusonként eltérhet: van, ahol a diploma maga az oklevél, máshol pedig a fokozat vagy cím megnevezése (például Diplom-Ingenieur, Diplom-Kaufmann stb.).
Történet
A diplomát hagyományosan akkor kezdték kiadni, amikor a korábban technikai vagy szakmai jellegű intézmények, mint a Technische Hochschulen, egyetemi rangot kaptak. Európában a 19–20. század fordulóján alakultak ki azok a rendszerek, amelyekben a Diplom mint teljes értékű egyetemi oklevél jelent meg. A 20. század folyamán a diplomák számos szakmai és tudományos területen elterjedtek, különösen a mérnöki, természettudományos és gazdasági képzésekben.
Fajtái és jellemzői
- Diplom (Univ.) – általában egyetemek által kiadott, több évig tartó (gyakran 4–6 év) integrált képzés eredménye; erősebb elméleti hangsúllyal.
- Diplom (FH) vagy FAchhochschule-diploma – főiskolai típusú felsőoktatási intézmények (Fachhochschule) által kiadott diploma; jellemzően rövidebb (3–4 év), gyakorlatorientált képzést jelez.
- Szakirányú megnevezések – sok helyen a diplomát a szakra utaló cím egészíti ki (pl. Diplom-Ingenieur = mérnöki diploma, Diplom-Betriebswirt = közgazdasági diploma), és ezek rövidítései gyakran jogilag védettek.
- Oklevél és bizonyítvány – a „diploma” egyrészt maga az oklevél (a dokumentum), másrészt az abból következő képesítési szint elnevezése.
A Bolognai folyamat és az átalakulás
A 1999-ben indult Bolognai folyamat célja volt az európai felsőoktatás összehangolása; ennek eredményeként sok országban bevezették a háromciklusú rendszert (alap-, mester- és doktori képzés). Ennek hatására a hagyományos, integrált diplomák helyét egy részben vagy teljesen felváltották az alap- (bachelor) és mesterfokozatok (master). Ugyanakkor több helyen a régi diplomákat továbbra is elismerik, és átmeneti vagy speciális jogszabályok biztosítják az egyenértékűséget a műszaki és professzionális területeken.
Elismerés, jogi státusz és gyakorlati jelentőség
- Az egyes diplomanevek és azok rövidítései (pl. Dipl.-Ing., Dipl.-Kfm.) sok országban jogilag védettek és szabályozottak; használatuk feltételei országonként változnak.
- A régi típusú diplomák gyakran – elsősorban a munkaerőpiacon – egyenértékűnek tekinthetők a mesterfokozattal, mert hosszabb, integrált képzés eredményei.
- Az Európai Unió és a Bologna-folyamat keretében bevezetett oklevélmelléklet (Diploma Supplement) segít átláthatóvá tenni a megszerzett képesítést, a tanulmányi követelményeket és a kompetenciákat, ezáltal megkönnyítve az elismerést külföldön is.
Gyakorlati példák és megjegyzések
Gyakori diplomanevek a műszaki és gazdasági területeken: Diplom-Ingenieur (Dipl.-Ing.), Diplom-Physiker, Diplom-Kaufmann (Dipl.-Kfm.). A szakmai munka és az akadémiai pálya szempontjából a diploma értéke függ az intézmény rangjától, a képzés időtartamától és a tanulmányok tartalmától. Sok országban a ma használatos bachelor/master rendszer mellett a régi diplomát szerzett szakemberek továbbra is elismertek és értékesek a munkaerőpiacon.
Összefoglalva: a diploma Európa-szerte elismert felsőoktatási oklevél, amelynek pontos formája és jogi helyzete országonként eltér. A Bolognai folyamat következtében sok helyen átalakult a rendszer, de a hagyományos diplomák történeti és szakmai jelentősége továbbra is nagy.
Németország / Ausztria
A diplomát a kétféle német egyetem adhatja ki. Az alkalmazott tudományok egyetemén (Fachhochschule) a diplomát Diplomának (FH) nevezik, és általában négy évig tart a tanulás és a munkatapasztalat megszerzése. Az egyetemen a diplomát Diplomának vagy néha Diplomának (Univ.) nevezik, és négy vagy öt évig tart. Ezeket az éveket "rendes tanulmányi időnek" (Regelstudienzeit) nevezik, de az egyetemi tanulmányok általában hosszabb ideig tartanak.
A diploma sok hallgató számára az első egyetemi díj. A német/osztrák oktatási rendszerben eddig nem létezett alapdiploma.
A diploma megszerzéséhez a hallgatónak a Vordiplomát követően a Hauptstudium (fő tanulmányi idő), majd egy vagy több Studienarbeit (tanulmányi kutatási projekt) vizsgáit kell letennie, majd meg kell írnia a Diplomarbeitot (diplomamunkát). Az alkalmazott tudományok egyetemén (Fachhochschule) a diplomamunka tanterve a tudomány alkalmazására (alkalmazására) összpontosít. Az Universität a tanulásra összpontosít.
A PhD (doktori) képzés előtt a hallgatónak diplomával kell rendelkeznie. A diploma a legtöbb országban feljogosítja a hallgatót a doktori tanulmányok folytatására.
Ez a táblázat a doktori tanulmányok megkezdéséhez szükséges egyetemi tanulmányi évek számát mutatja be egy diplomarendszerben:
| 1st év | 2nd év | 3rd év | 4th év | 5th év | 6th év | 7th év | 8th év | 9th év |
| Vordiplom | Diploma (FH) a legjobb minősítéssel | további munka | Doktori cím | |||||
| Vordiplom | Diplom (FH) | Masters | Doktori cím | |||||
| Vordiplom | Diplom (egyetem) | Doktori cím | ||||||
Megjegyzés: A diplomához (FH) a hallgatónak két évet kell eltöltenie egy olyan vállalatnál, ahol nem tanul, mielőtt doktori tanulmányokat folytatna. Ezek az évek a táblázatban "kiegészítő munkaként" szerepelnek.
Szintén megjegyzendő: a diplomahallgató a doktori fokozat megszerzését a kiegészítő munka nélkül is megkezdheti, ha a munkája elég jó volt. Általában a doktori képzés előtt egy mesterképzésre kerül sor.
Kapcsolódó oldalak
- Magister
- Német Akadémiai Csereszolgálat (DAAD)
Kérdések és válaszok
K: Mi az a diplomododók?
A: A diploma egy magas szintű oklevél, amelyet az európai országokban, például Németországban, Ausztriában, Svájcban, Észtországban, Horvátországban, Szerbiában, Ukrajnában, Fehéroroszországban és Görögországban adnak ki a tanulásért.
K: Hogyan viszonyul a diploma a más országokban szerzett alap- és mesterfokozatokhoz?
V: A diploma hasonló kitüntetés, mint a más országokban megszerezhető alap- és mesterfokozatok.
K: Mikor adták ki először a Diplomát?
V: A Diplomát akkor adták ki először, amikor a Technische Hochschulen egyetemmé vált.
K: A Diplomát még mindig gyakran adják ki az európai országokban?
V: A diplomát lassan felváltja egy olyan rendszer, amely alap- és mesterfokozatokat ad ki.
K: Németországban néha hogyan hívják az alapdiplomát?
V: Németországban az alapdiplomát néha Bakkalaureusnak nevezik.
K: Hogyan hasonlítható össze a németországi alapdiploma a diplomával?
V: A németországi alapdiplomát "kis diplomának" tekintik.
K: Európán kívüli országokban is adnak diplomát?
V: A szöveg nem említ olyan Európán kívüli országokat, amelyek diplomát adnak.
Keres