Digitális aláírás – meghatározás, működés és jogi érvényesség

Digitális aláírás – mit jelent, hogyan működik és mikor jogilag érvényes? Gyakorlati, technikai és jogi áttekintés nemzetközi példákkal.

Szerző: Leandro Alegsa

A digitális aláírás egy olyan kriptográfiai eljárás, amely lehetővé teszi egy üzenet vagy dokumentum eredetének és sértetlenségének bizonyítását. Gyakran a aszimmetrikus kriptográfia egyik megvalósítása: a feladó egy titkos (privát) kulccsal aláírja az adatot, a vevő pedig a hozzá tartozó nyilvános kulccsal ellenőrzi az aláírást. Jó megvalósítás esetén a digitális aláírás meggyőzi a vevőt arról, hogy az üzenetet valóban az állítólagos feladó küldte, és az adatok az aláírás óta nem változtak.

Hogyan működik röviden?

A folyamat általában a következő lépésekből áll:

  • Hash-elés: Az aláírandó üzenetből egy rövid, rögzített hosszúságú összegző értéket (hash-t) számítanak egy biztonságos algoritmus segítségével (például SHA-256).
  • Aláírás létrehozása: Az előállított hash-t a feladó a privát kulcsával titkosítja — ez maga az aláírás. A privát kulcsot bizalmasan kell kezelni.
  • Érvényesítés: A vevő a feladó nyilvános kulcsával visszafejti az aláírást és összeveti a kapott hash-t az üzenetből kiszámított hash-sel. Ha megegyeznek, az aláírás érvényes, azaz az üzenet hiteles és sértetlen.

Műszaki összetevők és szabványok

A digitális aláírások megvalósításához különféle matematikai algoritmusokat használnak, például RSA, DSA vagy ECDSA. A hash-funkciók (SHA család) és az aláírási algoritmusok kombinációja biztosítja az integritást és az autentikációt. A valós rendszerekben gyakran alkalmaznak tanúsítványokat (X.509), amelyeket megbízható tanúsítványkiadók (CA — Certificate Authority) bocsátanak ki; ezek kötik össze a nyilvános kulcsot a tulajdonos azonosítójával.

Mi a különbség a digitális és az elektronikus aláírás között?

A elektronikus aláírások tágabb kategória: minden olyan elektronikus adat, amely aláírási célt szolgál, ide tartozhat például egy beszkennelt kézírás is. A digitális aláírás viszont egy specifikus kriptográfiai megoldás az elektronikus aláírások között — tehát minden digitális aláírás elektronikus aláírás, de nem fordítva.

Jogi érvényesség és nemzetközi szabályozások

Számos állam jogilag elismeri a digitális aláírásokat, de a szabályozás országonként eltérő:

  • Az Egyesült Államokban például az ESIGN és az UETA törvények biztosítanak jogi keretet az elektronikus aláírások elfogadásához.
  • Az Európai Unióban az eIDAS rendelet határozza meg az elektronikus aláírások és a kvalifikált elektronikus aláírások követelményeit; a kvalifikált aláírások a papír alapú kézzel írt aláírással egyenértékű joghatást biztosíthatnak.
  • Indiában a digitális aláírások jogi érvényességét a 2000. évi információtechnológiai törvény rögzíti; a tanúsítványt gyakran DSC (Digital Signature Certificate) néven használják hivatalos és üzleti célokra, például elektronikus jövedelemadó-bevallás benyújtásához.

Az egyes jogrendszerek eltérhetnek abban, hogy milyen feltételek mellett ismerik el az aláírást (pl. tanúsítvány kibocsátója, kulcstárolás módja, időbélyegzés megléte).

Gyakorlati alkalmazások

  • elektronikus dokumentumok hitelesítése és szerződéskötés
  • elektronikus adóbevallások és kormányzati ügyintézés
  • e-mail aláírások (pl. S/MIME)
  • szoftver- és kódfájlok aláírása a forrás integritásának biztosítására
  • blokkláncokban és digitális tranzakciókban való felhasználás

Előnyök és korlátok

Előnyök: biztosítja az üzenet integritását, az aláíró hitelességét és a visszautasíthatatlanság (non-repudiation) lehetőségét; nehezebb hamisítani, mint a papír alapú aláírást; gyors és automatizálható folyamatokat tesz lehetővé.

Korlátok és kockázatok: ha a privát kulcs kompromittálódik, az aláírások hitelessége sérül; szükség van megbízható kulcstárolásra (pl. hardware security module, okoskártya); időbélyegzés hiányában nehéz bizonyítani, hogy az aláírás egy adott időpontban érvényes volt; hosszú távon a kvantumszámítógépek egyes algoritmusokat veszélyeztethetnek, ezért a jövőben kvantumbiztos megoldások szükségesek.

Gyakorlati tanácsok

  • Használjon ismert, szabványos algoritmusokat és bevált könyvtárakat.
  • Gondoskodjon a privát kulcs biztonságáról (hardveres tárolás, jelszó, többfaktoros védelem).
  • Alkalmazzon időbélyegzést és ellenőrizze a tanúsítványok visszavonási státuszát (CRL vagy OCSP).
  • Ismerje meg az adott joghatóságra vonatkozó szabályozást, ha jogi következménye van az aláírásnak.

Összefoglalva: a digitális aláírás erős technikai eszköz az adatok hitelességének és integritásának biztosítására. A technológia műszaki és jogi elemeinek együttes kezelése szükséges ahhoz, hogy az aláírások megbízhatóan és jogszerűen működjenek a gyakorlatban. A magyar és nemzetközi szabályozások — például az említett 2000. évi információtechnológiai törvény Indiában vagy nemzetközi rendeletek — részletes előírásokat tartalmazhatnak a tanúsítványokra, kulcstárolásra és az aláírások elfogadására vonatkozóan.

Digitális aláírási rendszer

Egy digitális aláírási rendszer általában három algoritmusból áll:

  • Aláíró algoritmus, amely egy üzenetet és egy titkos kulcsot ad be, hogy aláírást adjon ki.
  • Aláírásellenőrző algoritmus, amely egy üzenet, egy nyilvános kulcs és egy aláírás birtokában eldönti, hogy elfogadja vagy elutasítja.

A digitális aláírási rendszer két fő tulajdonságot igényel:

  • A rögzített üzenetből és rögzített magánkulcsból generált aláírásnak az adott üzenetet és a megfelelő nyilvános kulcsot kell ellenőriznie.
  • Számítási szempontból kivitelezhetetlennek kell lennie egy olyan személy érvényes aláírásának létrehozásának, aki nem rendelkezik a titkos kulccsal.

Digitális aláírás biztonsága és támadások

A GMR aláírási rendszer:

1984-ben Shafi Goldwasser, Silvio Micali és Ronald Rivest elsőként határozta meg szigorúan a digitális aláírási rendszerek biztonsági követelményeit. Leírták az aláírási rendszerek támadási modelljeinek hierarchiáját, és bemutatták a GMR aláírási rendszert is. A GMR sémáról bebizonyosodott, hogy biztonságos az adaptív, kiválasztott üzenetet érintő támadásokkal szemben - még ha a támadó az általa kiválasztott üzenetekhez kap is aláírást, ez nem teszi lehetővé számára, hogy egyetlen további üzenethez is aláírást másoljon.

Goldwasser, Micali és Rivest alapozó tanulmányukban a digitális aláírások elleni támadási modellek hierarchiáját vázolják fel:

  1. A csak kulcsra korlátozódó támadás során a támadó csak a nyilvános ellenőrző kulcsot kapja meg.
  2. Az ismert üzenetekkel kapcsolatos támadás során a támadónak a támadó által ismert, de nem a támadó által kiválasztott különböző üzenetekre érvényes aláírásokat adnak.
  3. Az adaptív, kiválasztott üzenetet tartalmazó támadás során a támadó először a támadó által kiválasztott tetszőleges üzenetekre vonatkozó aláírásokat tanulja meg.

A támadás eredményeinek hierarchiáját is leírják:

  1. A teljes törés az aláíró kulcs helyreállítását eredményezi.
  2. Az univerzális hamisítási támadás azt eredményezi, hogy bármilyen üzenet aláírását meg lehet hamisítani.
  3. A szelektív hamisítási támadás eredményeként a támadó által kiválasztott üzenetet írja alá.
  4. Az egzisztenciális hamisítás csupán egy olyan érvényes üzenet/aláírás párost eredményez, amelyet a támadó még nem ismer.

A biztonság legerősebb fogalma tehát a létező hamisítás elleni biztonság az adaptív kiválasztott üzenet támadása esetén.

Kapcsolódó oldalak

Kérdések és válaszok

K: Mi az a digitális aláírás?


V: A digitális aláírás vagy digitális aláírási rendszer az aszimmetrikus kriptográfia egy típusa, amelyet a nem biztonságos csatornán keresztül küldött üzenetek hitelességének ellenőrzésére használnak.

K: Hogyan viszonyul a digitális aláírás a hagyományos kézzel írott aláírásokhoz?


V: A megfelelően megvalósított digitális aláírások nehezebben másolhatók, mint a kézzel írottak, és igazolják, hogy az aláíró nem állíthatja sikeresen, hogy nem ő írta alá az üzenetet, miközben azt is állítja, hogy a titkos kulcsa titokban marad.

K: Az elektronikus aláírás és a digitális aláírás ugyanaz a dolog?


V: Nem, az elektronikus aláírás minden olyan elektronikus adatra vonatkozik, amely az aláírás jelentését hordozza, de nem minden elektronikus aláírás használ digitális aláírást.

K: Van-e jogi jelentősége az elektronikus vagy digitális aláírásoknak Indiában?


V: Az elektronikus aláírásoknak nincs jogi jelentősége Indiában, a digitális aláírások azonban a 2000. évi információtechnológiai törvény értelmében jogi érvényességgel rendelkeznek.

K: Mi az a digitális aláírási tanúsítvány (DSC)?


V: A digitális aláírási tanúsítványt (DSC) széles körben használják Indiában az üzleti vonatkozású dokumentumok elektronikus benyújtására, a jövedelemadó-bevallás benyújtására stb.

K: Mely országokban használják rendszeresen a digitális aláírást?


V: A digitális aláírást rendszeresen használják az USA-ban, az európai országokban és Indiában a kormányzati és magánhivatalokban egyaránt.


Keres
AlegsaOnline.com - 2020 / 2025 - License CC3