Alkének
A szerves kémiában az alkén, olefin vagy olefin olyan telítetlen kémiai vegyület, amely legalább egy szén-szén kettős kötést tartalmaz. A legegyszerűbb, csak egy kettős kötéssel, gyűrűk és egyéb funkciós csoportok nélkül rendelkező alkének a Cn H2n általános képletű szénhidrogének.
Az aromás vegyületeket gyakran ciklikus alkéneknek rajzolják, de szerkezetük és tulajdonságaik eltérőek, és nem tekinthetők alkéneknek.
A középen lévő kettős kötés reaktívabbá teszi őket, mivel a molekula nem telített. Az alkén telítetlensége azt jelenti, hogy a brómból kiveszi a színt. Az alkének neve mindig -énre végződik.
Média lejátszása Az alkánok és alkének megkülönböztetése. Balra: Jobbra: A ciklohexán nem reagál a víz-bromiddal: A ciklohexén igen.
Az alkének listája
Az alábbiakban az első 16 alkén felsorolása következik:
- Etén (C2 H4 )
- Propen (C3 H6 )
- Butén (C4 H8 )
- Pentén (C5 H10 )
- Hexen (C6 H12 )
- Hepten (C7 H14 )
- Oktén (C8 H16 )
- Nonén (C9 H18 )
- Decén (C10 H20 )
- Undecén (C11 H22 )
- Dodekén (C12 H24 )
- Tridecén (C13 H26 )
- Tetradecén (C14 H28 )
- Pentadecén (C15 H30 )
- Hexadecén (C16 H32 )
- Heptadecén (C17 H34 )
Fizikai tulajdonságok
Az alkének fizikai tulajdonságai hasonlóak az alkánokéhoz. A fő különbség a kettő között az, hogy az alkének savassági szintje sokkal magasabb, mint az alkánoké. A fizikai állapot a molekulatömegtől függ (gázok az eténtől a buténig - folyadékok a penténtől kezdve). A legegyszerűbb alkének, az etén, a propén és a butén gázok. A körülbelül öt-tizenhat szénatomos lineáris alkének folyadékok, a magasabb alkének pedig viaszos szilárd anyagok.
Üzemanyag
Az alkéneket nem használják üzemanyagként, mert:
- A természetben ritkán fordulnak elő. Más szénhidrogénekből műanyagokat, fagyálló anyagokat és sok más hasznos vegyületet állítanak elő belőlük.
- Füstös lánggal égnek a kevésbé hatékony és környezetszennyezőbb nem teljes égés miatt, így a felszabaduló hőenergia kisebb, mint az alkánok esetében.
Kérdések és válaszok
K: Mi az az alkén?
V: Az alkén, olefin vagy olefin olyan telítetlen kémiai vegyület, amely legalább egy szén-szén kettős kötést tartalmaz.
K: Mi a legegyszerűbb alkének általános képlete?
V: A legegyszerűbb alkének általános képlete CnH2n.
K: Az aromás vegyületek alkéneknek minősülnek?
V: Nem, az aromás vegyületek nem tekinthetők alkéneknek, annak ellenére, hogy gyakran ciklikus alkénekként rajzolják őket.
K: Miért reakcióképesebbek az alkének?
V: Az alkének a középen lévő kettős kötés okozta telítetlenségük miatt reakcióképesebbek.
K: Mi történik, ha bróm érintkezik egy alkénnel?
V: Amikor a bróm egy alkénnel érintkezik, a bróm színt vesz ki belőle.
K: Hogyan ismered fel egy alkén nevét?
V: Az alkének neve mindig -énre végződik.
K: Mik azok a szénhidrogének?
V: A szénhidrogének olyan szerves vegyületek, amelyek csak hidrogén- és szénatomokból állnak.
