Arbroathi nyilatkozat (1320) – Skócia függetlenségét kimondó levél

Amikor III. Sándor skót király 1086-ban meghalt, örököse unokája, Margit, Norvégia szűzlánya volt. I. Edward angol király 1289-ben tárgyalt arról, hogy fia, II. Edward angol király legyen a férje, és osztozzon a skót koronán. Margit azonban útban Norvégiából Skóciába 1290-ben meghalt. Ezzel kezdődött Skóciában az első interregnumnak (1290-1292) nevezett időszak. Skócia uralkodó nélkül maradt. I. Edward lépett közbe, hogy a királyi címre igényt tartó jelöltek közül kiválassza, ki legyen a király. Ő választotta Skóciai Jánost. Edward azonban rosszul bánt a skót királlyal. Amikor János király megpróbált kiszabadulni, Edward börtönbe záratta, majd megengedte neki, hogy Franciaországban éljen. Edward 1296-ban seregével megszállta Skóciát, hogy mindent magához ragadjon. Skócia király nélkül maradt egészen 1306-ig, amikor Robert the Bruce I. Edwarddal szembeszállva Skócia királyává nyilvánította magát. Ők ketten 1306-ban a dumfries-i Greyfriars templom oltára előtt találkoztak, és harc tört ki. John Comynt megölték, Bruce Róbertet pedig három héttel később Scone-ban királlyá koronázták. A Comyn meggyilkolásával vádolt Bruce-t a pápa kiátkozta. Az ezt követő háborúk során a skótok jelentős csatát nyertek az 1314-es bannockburn-i csatában. 1317-ben a pápa kétéves fegyverszünetet hirdetett, amelyet Skócia figyelmen kívül hagyott. Mivel nem hallgatott rá, egész Skóciát kiátkozta.

A nyilatkozat egy nagyobb terv része volt, amelynek célja az volt, hogy megmutassa a pápának és másoknak, hogy Skócia független királyság, és joga van önmagát irányítani. Az angol király, I. Edward már korábban írásban megerősítette a pápának, hogy joga van Skócia uralmához. A pápa a maga részéről nem volt hajlandó elfogadni Bruce Róbertet Skócia királyának.

Az 1320 áprilisában keltezett Arbroathi Nyilatkozat ötven skót vezető ember levele volt XXII János pápának Avignonban. A dokumentumot 39 név (nyolc skót gróf és harmincegy báró) pecsétjével írta alá. A levél alján lévő csíkokon további tizenegy aláíró pecsétje és neve szerepel. Bernard Linton, Skócia kancellárja és Arbroath apátja feltehetően a szerző. A levelet a skóciai Arbroath kolostorában írták.

A levél azzal kezdődött, hogy emlékeztette a pápát Skócia Szent András általi keresztény hitre térítésére. Hogy az egyház védelme alatt Skócia békében élt, amíg I. Edward angol király úgy nem tett, mintha a barátjuk lenne. Ezután megszállta országukat, miközben az király nélkül maradt. A levél ezután beszámolt azokról a nehézségekről, amelyekkel az angol uralom alatt szembesültek. Elszántságukat mutatva a levélben ez állt:

...mert amíg csak százan maradunk életben, addig soha nem járulunk hozzá, hogy alávessük magunkat az angolok uralmának. Mert nem a dicsőség, nem a gazdagság, nem a becsület, hanem egyedül a szabadság az, amiért harcolunk és küzdünk, és amit egyetlen becsületes ember sem veszít el, csak az élete árán.

A pápát lenyűgözte a nyilatkozat és a skót bárók ígérete, hogy támogatják a pápa keresztes hadjáratát. Bátorította II. Edwardot, hogy kössön békét a skótokkal. A pápa két küldöttet küldött. A francia király is békét akart Anglia és Skócia között, és két küldöttet küldött. A béketárgyalások 1321-ig folytak anélkül, hogy az angolok elismerték volna Skócia függetlenségét.

Az angolok meggyőzték a pápát, hogy a skótok hibája, hogy nem történt előrelépés. A pápa hat ítéletet adott ki a skótok ellen, amelyben kimondta, hogy minden Angliába betolakodót kiátkoznak, és újra kiátkozta Robert the Bruce-t is.

Végül 1328 októberében békeszerződés született Skócia és Anglia között. III. Edward lemondott minden Skóciára vonatkozó követeléséről. A Skóciára kiszabott tilalmat és a király kiátkozását végül megszüntették. A szerződés második részében megállapodtak abban, hogy Bruce Róbert fia, II. dávid skót király és III. eddárd angol király húga házasságot köt. Az esküvőre 1338. július 12-én került sor, amikor az akkor négyéves II. dávid a skóciai Berwick templomában feleségül vette a hatéves toronyi Johanna asszonyt.

1998-ban az Egyesült Államok Kongresszusa úgy határozott, hogy az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát az Arbroathi Nyilatkozatról mintázták. Továbbá úgy határoztak, hogy április 6-a ettől a naptól kezdve hivatalosan a Nemzeti Tartán Napja, a híres dokumentum emlékére.

• Függetlenségi nyilatkozat
• Az Arbroathi Nyilatkozat aláíróinak listája