Arbroathi nyilatkozat (1320) – Skócia függetlenségét kimondó levél
Arbroathi nyilatkozat (1320) eredeti levelének története és hatása: Skócia függetlenségének kimondása, jogi és politikai jelentősége.
Arbroathi Nyilatkozat (Declaration of Arbroath) 1320. április 6-án kelt okirat, amely a középkori Skócia függetlenségét hangoztatta és diplomáciai célból a pápa felé adták elő. A levelet János XXII. pápának címezték. A nyilatkozat megerősítette Skócia független, szuverén állam státuszát, érvelt a skótok jogaiért, és kimondta, hogy Skócia jogosan vetheti be a fegyvert igazságtalan támadás ellen. A dokumentumot Arbroath apátságában nyolc gróf és harmincegy báró írta alá a király és a nemesség nevében.
Történelmi háttér
A nyilatkozat a skót szabadságharc (a Skót Függetlenségi Háborúk) és Robert the Bruce (II. Róbert) uralma idején keletkezett. A 13–14. századi angol–skót viszályok, valamint II. Edward angol király uralma alatti megszállások és politikai nyomás háttérbe szorították Skócia függetlenségét. A skót vezetők diplomáciai eszközökkel is kerestek támogatást: a pápához intézett levél célja volt, hogy nemzetközi jogi és erkölcsi alapot teremtsenek Skócia önállóságának elismeréséhez, és hogy a pápa közbenjárását vagy legalább pártatlan álláspontját megszerezzék.
A nyilatkozat tartalma
A dokumentum érvei között szerepeltek:
- Skócia történelmi függetlenségének állítása — ősi jogokra és hagyományokra való hivatkozás.
- Az angol beavatkozás és elnyomás bírálata, valamint az angol követelések elutasítása.
- A király jogának és legitimitásának védelme — a nyilatkozat pártfogolta Robert the Bruce-t, mint Skócia törvényes királyát.
- A politikai filozófia egy korai megfogalmazása: a király a nép szolgája, és a népnek joga van cselekedni, ha a király nem védi a szabadságot. Ennek a gondolatnak egyik leghíresebb sora így hangzik magyarul:
"Amíg százan közülünk életben maradnak, soha sem fogjuk magunkat angol uralom alá vetni."
Aláírók és helyszín
A levelet Arbroath apátságában írták és keltezték; a skót nemesség több vezetője aláírta, köztük nyolc gróf és harmincegy báró. Az aláírók személye a király és a skót elit együttes felhatalmazását tükrözi, ami megerősítette a dokumentum politikai súlyát.
Jelentősége és öröksége
Az Arbroathi Nyilatkozat a skót nemzeti identitás egyik fontos jelképévé vált. Mind tartalma, mind retorikája miatt a modern politikai gondolkodásban is gyakran idézik, különösen a népszuverenitás és a nemzeti önrendelkezés kérdéseinek tárgyalásakor. A történészek a dokumentumot gyakran összehasonlítják más középkori alapokmányokkal, mert ritkán fogalmaz meg ilyen világosan nemzeti és politikai érvelést a középkori Európában.
Források és megőrzés
A levél eredeti középkori példányai nem mind maradtak fenn, de több másolat és hivatkozás található a kortárs források között, amelyek révén a dokumentum tartalma és jelentése rekonstruálható. Ma az Arbroathi Nyilatkozatot a skót történelem fontos forrásaként tartják számon, és rendszeresen vizsgálják jogtörténeti és politikai szempontból egyaránt.
Az arbroathi nyilatkozat 1320-ban kelt "Tyninghame" másolata.
Háttér:
Amikor III. Sándor skót király 1086-ban meghalt, örököse unokája, Margit, Norvégia szűzlánya volt. I. Edward angol király 1289-ben tárgyalt arról, hogy fia, II. Edward angol király legyen a férje, és osztozzon a skót koronán. Margit azonban útban Norvégiából Skóciába 1290-ben meghalt. Ezzel kezdődött Skóciában az első interregnumnak (1290-1292) nevezett időszak. Skócia uralkodó nélkül maradt. I. Edward lépett közbe, hogy a királyi címre igényt tartó jelöltek közül kiválassza, ki legyen a király. Ő választotta Skóciai Jánost. Edward azonban rosszul bánt a skót királlyal. Amikor János király megpróbált kiszabadulni, Edward börtönbe záratta, majd megengedte neki, hogy Franciaországban éljen. Edward 1296-ban seregével megszállta Skóciát, hogy mindent magához ragadjon. Skócia király nélkül maradt egészen 1306-ig, amikor Robert the Bruce I. Edwarddal szembeszállva Skócia királyává nyilvánította magát. Ők ketten 1306-ban a dumfries-i Greyfriars templom oltára előtt találkoztak, és harc tört ki. John Comynt megölték, Bruce Róbertet pedig három héttel később Scone-ban királlyá koronázták. A Comyn meggyilkolásával vádolt Bruce-t a pápa kiátkozta. Az ezt követő háborúk során a skótok jelentős csatát nyertek az 1314-es bannockburn-i csatában. 1317-ben a pápa kétéves fegyverszünetet hirdetett, amelyet Skócia figyelmen kívül hagyott. Mivel nem hallgatott rá, egész Skóciát kiátkozta.
Áttekintés
A nyilatkozat egy nagyobb terv része volt, amelynek célja az volt, hogy megmutassa a pápának és másoknak, hogy Skócia független királyság, és joga van önmagát irányítani. Az angol király, I. Edward már korábban írásban megerősítette a pápának, hogy joga van Skócia uralmához. A pápa a maga részéről nem volt hajlandó elfogadni Bruce Róbertet Skócia királyának.
Az 1320 áprilisában keltezett Arbroathi Nyilatkozat ötven skót vezető ember levele volt XXII János pápának Avignonban. A dokumentumot 39 név (nyolc skót gróf és harmincegy báró) pecsétjével írta alá. A levél alján lévő csíkokon további tizenegy aláíró pecsétje és neve szerepel. Bernard Linton, Skócia kancellárja és Arbroath apátja feltehetően a szerző. A levelet a skóciai Arbroath kolostorában írták.
A levél azzal kezdődött, hogy emlékeztette a pápát Skócia Szent András általi keresztény hitre térítésére. Hogy az egyház védelme alatt Skócia békében élt, amíg I. Edward angol király úgy nem tett, mintha a barátjuk lenne. Ezután megszállta országukat, miközben az király nélkül maradt. A levél ezután beszámolt azokról a nehézségekről, amelyekkel az angol uralom alatt szembesültek. Elszántságukat mutatva a levélben ez állt:
...mert amíg csak százan maradunk életben, addig soha nem járulunk hozzá, hogy alávessük magunkat az angolok uralmának. Mert nem a dicsőség, nem a gazdagság, nem a becsület, hanem egyedül a szabadság az, amiért harcolunk és küzdünk, és amit egyetlen becsületes ember sem veszít el, csak az élete árán.
A Nyilatkozat legtöbbet idézett passzusa, amelyet a latin eredetiből fordítottak le...
Azonnali hatás
A pápát lenyűgözte a nyilatkozat és a skót bárók ígérete, hogy támogatják a pápa keresztes hadjáratát. Bátorította II. Edwardot, hogy kössön békét a skótokkal. A pápa két küldöttet küldött. A francia király is békét akart Anglia és Skócia között, és két küldöttet küldött. A béketárgyalások 1321-ig folytak anélkül, hogy az angolok elismerték volna Skócia függetlenségét.
Az angolok meggyőzték a pápát, hogy a skótok hibája, hogy nem történt előrelépés. A pápa hat ítéletet adott ki a skótok ellen, amelyben kimondta, hogy minden Angliába betolakodót kiátkoznak, és újra kiátkozta Robert the Bruce-t is.
Végül 1328 októberében békeszerződés született Skócia és Anglia között. III. Edward lemondott minden Skóciára vonatkozó követeléséről. A Skóciára kiszabott tilalmat és a király kiátkozását végül megszüntették. A szerződés második részében megállapodtak abban, hogy Bruce Róbert fia, II. dávid skót király és III. eddárd angol király húga házasságot köt. Az esküvőre 1338. július 12-én került sor, amikor az akkor négyéves II. dávid a skóciai Berwick templomában feleségül vette a hatéves toronyi Johanna asszonyt.
1998-ban az Egyesült Államok Kongresszusa úgy határozott, hogy az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozatát az Arbroathi Nyilatkozatról mintázták. Továbbá úgy határoztak, hogy április 6-a ettől a naptól kezdve hivatalosan a Nemzeti Tartán Napja, a híres dokumentum emlékére.
...ahogyan a Skót Nemzeti Múzeum falain látható...
Kapcsolódó oldalak
- Függetlenségi nyilatkozat
- Az Arbroathi Nyilatkozat aláíróinak listája
Kérdések és válaszok
K: Mi az az Arbroath-i nyilatkozat?
V: Az Arbroathi Nyilatkozat egy 1320-ban XXII. János pápának küldött levél, amely megerősítette Skócia szuverén államként való függetlenségét, és megvédte a jogát, hogy igazságtalan támadás esetén katonai akciót alkalmazzon.
K: Mikor íródott az Arbroathi Nyilatkozat?
V: Az Arbroathi Nyilatkozatot 1320. április 6-án írták.
K: Ki volt az Arbroathi Nyilatkozat címzettje?
V: Az Arbroathi Nyilatkozat címzettje XXII. János pápa volt.
K: Ki írta alá az Arbroathi Nyilatkozatot?
V: Az Arbroathi Nyilatkozatot nyolc gróf és harmincegy báró írta alá Arbroathban.
K: Mit erősített meg az Arbroathi Nyilatkozat?
V: Az Arbroathi Nyilatkozat megerősítette Skócia független, szuverén állam státuszát.
K: Miért írták az Arbroathi Nyilatkozatot?
V: Az Arbroathi Nyilatkozatot azért írták, hogy megvédje Skócia jogát a katonai fellépéshez, ha igazságtalanul támadják meg.
K: Mi volt az Arbroathi Nyilatkozat jelentősége?
V: Az Arbroathi Nyilatkozat fontos dokumentum volt a skót történelemben, mivel megerősítette függetlenségüket mint szuverén államot, és megvédte jogukat, hogy katonai akciót alkalmazzanak, ha fenyegetés éri őket. A mai napig Skócia függetlenségi harcának mérföldköveként ünneplik.
Keres