Crosby, Stills & Nash (CSN/CSNY) – amerikai folk-rock szuperegyüttes
Fedezd fel a Crosby, Stills & Nash (CSN/CSNY) legendás folk-rock szuperegyüttest, slágereit és társadalmi hatású dalait — Marrakesh Express, Suite: Judy Blue Eyes, Ohio.
A Crosby, Stills & Nash (CSN) egy amerikai folk rock szupergroup, amelyet David Crosby, Stephen Stills és Graham Nash alkot. Crosby, Stills, Nash & Young (CSNY) néven ismertek, amikor csatlakozott hozzájuk az alkalmi negyedik tag, a kanadai Neil Young.
Dalaik között szerepel a "Marrakesh Express", a "Suite: Judy Blue Eyes", "Teach Your Children", "Ohio" (egy tiltakozó dal, a Kent State-i lövöldözés ellen 1970 elején), és a "Just A Song Before I Go".
Alakulás és korai évek
A trió tagjai mind korábbi, jól ismert zenekarokból érkeztek, és zenéjükre a tagok egyéni stílusának — folk, rock és country elemek — ötvözése volt jellemző. Debütáló albumuk, a Crosby, Stills & Nash (1969) gyorsan siker lett, részben a háromszólamú vokálok és a dalok sokszínűsége miatt. Neil Young alkalmi csatlakozásával elkészült a Déjà Vu (1970) című album, amely további klasszikusokat adott a repertoárhoz.
Zenei stílus és hatás
A CSN/CSNY hangzását a szoros, többszólamú ének, az akusztikus gitárra épülő dalok és a rockosabb megszólalás elegye határozza meg. Zenéjük jelentősen hozzájárult a folk rock műfaj népszerűsítéséhez, és sok későbbi előadóra volt hatással. Politikailag is aktívak voltak: dalokban tiltakoztak háborúk és visszaélések ellen, és többükben személyes, érzelmi témákat dolgoztak fel.
Jelentősebb dalok és albumok
- Crosby, Stills & Nash (1969) — sok ma is ismert dal bemutatkozó lemezükön szerepelt.
- Déjà Vu (1970) — ebben az időszakban Neil Youngdal bővülve készültek a legismertebb CSNY-felvételek.
- "Ohio" — politikai tiltakozó dal a Kent State-i eseményekre reagálva.
- "Teach Your Children", "Suite: Judy Blue Eyes", "Marrakesh Express", "Just A Song Before I Go" — tartósan népszerű slágerek, amelyek a banda repertoárjának központi elemei.
Koncertek, turnék és belső feszültségek
A zenekar működését gyakran kísérték belső nézeteltérések, személyes problémák és tagcserék — ezek időről időre feloszláshoz és újraegyesüléshez vezettek. Ennek ellenére többször is újraegyesültek stúdiófelvételekre és turnékra, és rendszeresen felléptek különböző fesztiválokon és nagykoncerteken. A CSN/CSNY élő fellépései híresek voltak az erős vokálharmóniákról és az energikus előadásmódról.
Későbbi évek és örökség
A CSN/CSNY hatása a rock- és folkzenei kánonra tartós: dalaik a rádiók, válogatáslemezek és koncertműsorok állandó részét képezik. A tagok szólóprojektjei és más együttműködéseik is jelentősek voltak, így a közös munkájuk mellett mindegyikük egyénileg is hozzájárult a modern pop- és rockzene fejlődéséhez. A zenekar története a 20. század második felének fontos zenei fejezete: a politikai tartalmú daloktól a megható folkballadákon át a rockos, kísérletező hangzásokig sokféle oldalát bemutatta a korszak zenei életének.
Összességében a Crosby, Stills & Nash (és időnként Crosby, Stills, Nash & Young) olyan formáció, amelynek jelentősége abban rejlik, hogy képesek voltak összekapcsolni a személyes hangvételű dalírást a korszak politikai és társadalmi kérdéseivel, miközben egyedi, emlékezetes vokális harmóniákat hoztak létre.
Összefogás
Az 1960-as években Stephen Stills és Neil Young egy másik zenekar, a Buffalo Springfield tagjai voltak. Crosby a The Byrds alapító tagja volt, a brit származású Graham Nash pedig a The Hollies tagja. Crosbyt 1967 végén kirúgták a Byrdsből, a Buffalo Springfield pedig a következő évben feloszlott. Nash Kaliforniába ment, ahol a többiek éltek és dolgoztak, amikor a Hollies 1968-ban oda látogatott. Nash és Crosby már korábban találkoztak Angliában, és Kaliforniában újra felvették a kapcsolatot. Crosby és Stills két dalon dolgoztak együtt, a "Wooden Ships" és a "You Don't Have To Cry" című dalokon. A "You Don't Have To Cry"-t Nashnek adták elő, aki csatlakozott a harmóniákhoz, és mindhárman észrevették, hogy különleges hangzásuk van együtt. Nash Kaliforniába költözött, és ők hárman zenekart alapítottak. Lemezszerződést kötöttek az Atlantic Records-szal.
Stills és Crosby szabadon dolgozhattak együtt, és az Atlantic lemezkiadónak dolgozhattak, de Nash még mindig a Hollies-hez tartozott, akiknek az Epic Records-szal volt szerződésük. Az Atlantic és az Epic között létrejött egy csere. Nash elvesztéséért cserébe az Epic Records leszerződtette az Atlantic egy másik zenekarát, a Poco-t, amelyet Richie Furay alapított a Buffalo Springfieldből.
A CSN első albuma 1969 tavaszán jelent meg, és gyorsan sláger lett. A borítón Crosby, Stills és Nash egy elhagyatott ház előtt ült egy kanapén (nem a névsorrendben ültek, még nem adtak nevet az együttesnek. Amikor eldöntötték a nevüket, még egy képet akartak készíteni, amelyen sorrendben ülnek, de a házat már lebontották). Stephen Stills játszott a legtöbb hangszeren a lemezen, Dallas Taylor dobolt. Ez a felvételeknél jól működött, de az élő fellépéseknél nem. Több zenészre volt szükség. Felbéreltek egy billentyűst és egy basszusgitárost.
Az Atlantic Records elnöke, Ahmet Ertegun azt javasolta, hogy Neil Young, akinek ekkor már saját zenekara volt Crazy Horse néven, legyen a csapat másik gitárosa. Stills nem volt biztos benne, hogy Young működni fog, de adott neki egy esélyt. Annyira jól beilleszkedett, hogy a CSN teljes jogú taggá tette, és a nevét is hozzáadta a sajátjához. Young egyszerre játszhatott a CSN-nél, és megtarthatta a saját helyét a Crazy Horse-ban. A második fellépésük kvartettként a Woodstocki Fesztiválon volt 1969 augusztusában. A következő hónapokban turnéztak, és a következő év elején kiadták második albumukat, a Déjà Vu-t. Az album támogatására újabb koncertturnéra indultak, amely szintén hatalmas sikert aratott.
Szétesik
A csoport nagyon sikeres volt, de tagjai sokféle elképzeléssel rendelkeztek, és nem mindig tudtak jól együttműködni. A feszültség egyre nőtt közöttük, és majdnem feloszlottak. Young elment, hogy visszatérjen a Crazy Horse-hoz, és egyedül turnézzon velük. Mind a négyen felvettek azonban egy-egy szólóalbumot 1971 folyamán, és mindegyik albumuk sláger lett. Nash és Crosby együtt turnéztak, Stills pedig a Byrds-ből ismert Chris Hillmannel alapított egy másik zenekart, a Manassas-t. Egy újabb kör szóló- és duóalbumok jelentek meg 1972 folyamán, melyek közül a Young Harvest és a Heart Of Gold című kislemez lett a legnagyobb sláger. A többi tag albumai nem voltak ilyen sikeresek, bár még így is jól fogytak. Crosby és Nash nagyon jól kijöttek egymással, és duóként dolgoztak együtt, míg Stills csatlakozott Younghoz és a Crazy Horse-hoz, hogy felvegyék Young "War Song"-ját. Crosby is újra csatlakozott a Byrdshoz, de a közösen felvett Byrds című albumuk nem lett sláger.
A négyes 1973-ban megpróbált újra összeállni Hawaiin, hogy elkészítsenek egy új albumot, a Human Highwayt, de a dolgok nem jöttek össze. Végül a következő évben újra összeálltak, és újabb turnéra indultak, és kiadtak egy So Far című válogatásalbumot, hogy valami újat adjanak a promócióhoz. A koncertjeik három óránál is tovább tartottak, és néha balhé volt. Stills visszaélt a kokainnal, és emiatt nehéz volt vele kijönni. A régi feszültségek is visszatértek. Egy új CSN&Y-projekt meghiúsult, amikor Stills és Young kitörölte Crosby és Nash énekét a master szalagokról. Crosby és Nash a saját útjukat járták. Stills és Young megalakították a The Stills/Young Bandet, és kiadtak egy albumot, de még ez sem jött össze.
Stills és Young 1975-ben és 1976-ban együtt turnéztak. 1976 júliusában Young hirtelen távozott két koncert között, és táviratot küldött Stillsnek, amelyben kifejezte boldogtalanságát, és azt mondta Stillsnek, hogy "Egyen egy barackot". Stillsnek és Youngnak külön-külön kellett teljesíteniük a turnéidőpontokat. Eközben Nash és Crosby továbbra is együtt vették fel és léptek fel. Más előadóknak is énekeltek háttérvokálokat, többek között James Taylornak ("Mexico") és Joni Mitchellnek ("Free Man In Paris").
Újra együtt
Egyik fellépésük során Crosby és Nash mellett Stills is színpadra lépett, hogy előadják a "Teach Your Children"-t. Ők hárman megbeszélték a dolgokat, és újraalakították a triójukat. A CSN 1977-ben jelent meg, és a "Just A Song Before I Go" új sláger lett.
A következő években a trió folyamatosan dolgozott együtt, és szólóművészként is tevékenykedett. Young zenéje már nagyon különbözött a zenekar többi tagjának zenéjétől, és leginkább a Crazy Horse-szal dolgozott, de időnként együttműködött a CSN-nel is. Crosby-nak is megvoltak a maga kokainproblémái az 1980-as években, és végül börtönbüntetését töltötte le. Képes volt abbahagyni a kokainnal való visszaélést, ahogyan Stills is tette korábban. A CSN későbbi dalai közé tartozott a "Wasted On The Way". Nash 1984-ben újra csatlakozott a Hollies-hez egy újraegyesülési album kedvéért, és koncerteket is adott velük, de az újraegyesülés nem volt sikeres.
A CSN a berlini fal lebontásának idején, a nyolcvanas évek végén játszott Berlinben, Németországban. Az 1990-es években és a 2000-es évek elején is adtak koncerteket, a 2000-es turnéjukat pedig "CSNY2K" turnénak nevezték el. További albumokat is rögzítettek, de ezek közel sem voltak olyan slágerek, mint a koraiak, és külső szerzőkkel dolgoztak, ahelyett, hogy minden dalukat maguk írták volna. Az Atlantic Records felbontotta a szerződésüket.
A Crosby, Stills és Nash még mindig dolgozik együtt és külön-külön is, a Crosby és Nash a leghosszabb és legerősebb partnerséggel rendelkezik. Neil Young szólóművészként, a Crazy Horse-szal és nélküle is folytatja pályafutását, és sokféle zenei irányzatot fedez fel.
Keres