1877-es kompromisszum: Hayes–Tilden alku és a rekonstrukció vége
Az 1877-es kompromisszum — Hayes–Tilden alku, amely lezárta a rekonstrukciót: a hadsereg kivonása, politikai fordulat és az afroamerikai jogok visszaszorulása.
Az 1877-es kiegyezés egy íratlan, informális megállapodásként értelmezett politikai alku volt az amerikai polgárháború utáni években, amely a déli államokat uraló demokraták és az északi politikai erőként domináns republikánusok vezetői között jött létre. A kompromisszum eredményeként a demokraták — bár jelöltjük, Samuel J. Tilden népszerűbb volt az országos szavazatokban — végül elfogadták, hogy az 1876-os elnökválasztást Rutherford B. Hayes nyeri meg, míg a republikánusok vállalták a déli megszálló csapatok kivonását, így gyakorlatilag véget vetve a rekonstrukciós korszaknak.
Háttér: a vitatott 1876-os választás
Az 1876-os elnökválasztáson Samuel J. Tilden (demokrata) több helyen megnyerte a népszerű szavazatot, de az elektori verseny szoros és vitatott volt: Florida, Louisiana és South Carolina államokból, valamint egy oregoni szavazatból összesen 20 elektori voks sorsa volt kérdéses. A Kongresszus által létrehozott Elektori Bizottság végül 1877 januárjában 8-7 arányban Hayes javára döntött, így Rutherford B. Hayes lett a győztes. A döntés körül nagy volt a feszültség, és erős politikai alku következett, amelynek részletei írásban nem maradtak rögzítve.
A megállapodás tartalma és következményei
A megállapodás — amint a kortársak és a későbbi történészek rekonstruálni próbálták — több elemből állt:
- A republikánusok engedményként kivonták a szövetségi csapatokat a déli államokból, megszüntetve ezzel a közvetlen katonai biztosítékot a rekonstrukciós intézkedések végrehajtására.
- A demokraták ígéretet tettek arra, hogy a déli államokban biztosítják a polgári rendezettséget és — elvben — megvédik az afroamerikaiak állampolgári jogait. A gyakorlatban azonban ez az ígéret sok helyen nem teljesült.
- Hayes elnöksége alatt igyekeztek politikai és gazdasági engedményeket adni a Délnek, például föderális megbízatások és beruházások formájában, de ezek mértéke és hatása korlátozott maradt.
Mi történt valójában a déliek és az afroamerikaiak számára?
A szövetségi haderő kivonása után a déli politikai erők — a "Redeemer" (visszafejlesztő) demokraták — gyorsan visszaszerezték a helyi és állami hatalmat. A kormány többé nem próbálta aktívan helyrehozni a déli társadalom egyenlőtlen viszonyait, és nem biztosított hatékony védelmet az ott élő afroamerikaiak és a republikánus kisebbségek számára. Ennek következményeként az elkövetkező évtizedekben a déli államok sorra vezették be a választójog korlátozását célzó intézkedéseket (például választási adók, írástudási próbák, úgynevezett "grandfather clause"-ok), és megkezdődött a fokozatos jogfosztás és a faji szegregáció intézményesülése — a Jim Crow-rendszer kiépülése.
Hosszabb távú hatások
- A rekonstrukció vége után az afroamerikaiak politikai képviselete jelentősen megcsappant a déli államokban.
- Az állami és helyi szintű jogalkotás sok helyen visszafordította vagy alig alkalmazta a polgárjogi reformokat.
- A szövetségi kormánytól való visszahúzódás mintaértékűvé vált: a szövetségi beavatkozás korlátozott volt egészen a 20. század közepéig, amikor a polgárjogi mozgalom újra napirendre tűzte a faji egyenlőség ügyét.
Történetírás és vita
A "kompromisszum" pontos természete és mértéke vitatott a történészek között. Néhány szakember szerint lényegében létezett egy megállapodásszerű alku, amely politikai engedményeket és a katonai jelenlét megszüntetését foglalta magában. Mások azt hangsúlyozzák, hogy nem volt egységes, mindenre kiterjedő írásos egyezség, hanem inkább laza, regionális alku és politikai alku-sorozat következménye volt Hayes elnökké válása.
Bár a kompromisszum rövid távon politikai stabilitást hozott az Unió számára, hosszú távon súlyos következményekkel járt az afroamerikaiak jogainak és a déli társadalom egyenlőségének szempontjából. A rekonstrukciós időszak lezárása döntő lépés volt abban az irányban, hogy a 19–20. század fordulóján a feketék tömeges jogfosztottsága és a faji szegregáció intézményesedjen.
Kérdések és válaszok
K: Mi volt az 1877-es kiegyezés?
V: Az 1877-es kiegyezés az amerikai polgárháború után a demokraták és a republikánusok között létrejött íratlan megállapodás volt, amely lehetővé tette, hogy Rutherford B. Hayes legyen az elnök, és véget vetett a rekonstrukciós korszaknak.
K: Kik voltak azok a vezetők, akik az 1877-es kiegyezésről tárgyaltak?
V: Az 1877-es kiegyezésről tárgyaló vezetők a demokraták voltak, akik többnyire a délieket, és a republikánusok, akik többnyire az északiakat irányították.
K: Miért egyeztek bele a demokraták az 1877-es kiegyezésbe?
V: A demokraták azért egyeztek bele az 1877-es kiegyezésbe, hogy az 1876-os elnökválasztást rendezni tudják, lehetővé téve, hogy Rutherford B. Hayes legyen az elnök, és ne a saját jelöltjük, Samuel J. Tilden.
K: Mit ígértek a republikánusok az 1877-es kiegyezés részeként?
V: Az 1877-es kiegyezés részeként a republikánusok megígérték, hogy kivonják a hadsereget a Dél megszállt területeiről, és ezzel véget vetettek a rekonstrukciós korszaknak.
K: Mit ígértek a demokraták az 1877-es kiegyezés részeként?
V: Az 1877-es kiegyezés részeként a demokraták azt ígérték, hogy fenntartják az afroamerikaiak jogait.
K: Mit hagyott abba a kormány az 1877-es kiegyezés részeként?
V: Az 1877-es kiegyezés részeként a kormány abbahagyta a déli társadalom rendbetételét, és nem segített többé az afroamerikaiaknak és a republikánusoknak a térségben.
K: Vannak egyértelmű részletek az 1877-es kiegyezésről?
V: Az 1877-es kiegyezéssel kapcsolatban vannak tisztázatlan részletek, mivel ez egy íratlan megállapodás volt.
Keres