Csukcs-tenger (Chukchi-tenger) – elhelyezkedés, partok és jellemzők
Csukcs-tenger: a Jeges-tenger peremtengere — elhelyezkedés, szibériai és alaszkai partok, jellemzők, Uelen kikötő, jégborítás és ritka szigetek áttekintése.
Elhelyezkedés és határok
A Csukcs-tenger a Jeges-tenger egy peremtengere, amely az északkeleti Szibéria és az alaszkai partok között fekszik. Nyugat felől a Wrangel-sziget előtti De Long-szoros, keletről pedig az alaszkai Barrow-fok határolja; innen keletre található a Beaufort-tenger található. Legdélebbi összeköttetését a szárazföldi világ óceánjaival a Bering-szoros képezi, amely a Bering-tengerrel és a Csendes-óceánnal hozza kapcsolatba. A térségen áthalad a nemzetközi dátumvonal. A dátumvonal itt keletre tér ki, hogy elkerülje a Wrangel-szigetet, valamint az orosz szárazföldön fekvő Csukotka Autonóm Körzetet.
Terület, partok és szigetek
A Csukcs-tenger területe mintegy 595 000 km² (230 000 mi²). A tenger viszonylag sekély a kontinensperemi talapzathoz tartozó héjon, ezért a meder általánosan alacsony mélységű, és a partok több helyen nagyon laposak. A régióban — a sarkvidéki tengerekhez képest — viszonylag kevés sziget található: a térség északnyugati határán emelkedik a Wrangel-sziget a, az északi perem közelében pedig a Herald-sziget; emellett néhány kisebb sziget és szigetcsoport húzódik a szibériai és alaszkai partok mentén.
Part menti települések és folyók
A partvidék lakott részein kisebb települések és halászfalvak sorakoznak. A Csukcs-tenger fő kikötője az oroszországi Uelen, de több apróbb közösség is él a partokon, főként az őslakosok.
Szibériában a part menti helyek közé tartoznak: Billings-fok, Schmidt-fok, Amguyema-folyó, Vankarem-fok, a nagy Koljucsinszkaja-öböl, Neszkinpil'gyn-lagúna, Serdce-Kamen-fok, Enurmino, Csegitun-folyó, Incsoun, Uelen és Dezsnyev-fok. Ezek között találhatók kutatási állomások, halász- és vadásztelepülések, valamint szezonális táborok (Szibériában a partvidék).
Alaszkai oldalon a Csukcs-tengerbe ömlő ismertebb folyók többek között a Kivalina, a Kobuk, a Kokolik, a Kukpowruk, a Kukpuk, a Noatak, az Utukok, a Pitmegea és a Wulik. A szibériai oldalról nagyobb vízfolyások közül kiemelkednek az Amguyema, a Ioniveyem és a Chegitun.
Éghajlat és jégviszonyok
A térség tipikusan sarkvidéki éghajlatú: hosszú, hideg telekkel és rövid, hűvös nyarakkal. A tenger nagy részét az év többségében jég borítja; a hajózhatóság helyi viszonyoktól függően általában csak néhány hónapra korlátozódik — összességében körülbelül négy hónap körül van a biztonságosan járható időszak. A jégviszonyok jelentősen függenek az évi és évtizedes változásoktól: a nyári olvadás mértéke és a jégvékonyodás befolyásolja a tengeri közlekedést, a halászatot és a vadászatot.
Élővilág és gazdasági tevékenységek
A Csukcs-tenger biologikailag gazdag, különösen a part menti és a tengerfenéki élőhelyek. Jelentős a plankton, ami vonzza a halakat (például a tőkehalféléket és az arktikus tőkehalhoz hasonló fajokat), továbbá bálnák (köztük a bowhead), delfinek, fókák, rozmár és a jégmedvék is előfordulnak a térségben. A partvidéken nagy kolóniákban élnek tengeri madarak.
A tenger névadó népcsoportja, a csukcsok a partok mentén élnek, és hagyományosan halászattal, bálnavadászattal és rozmárvadászattal foglalkoztak. Ma is fontos a helyi gazdaságban a tengeri erőforrások hasznosítása, emellett korlátozott mértékű ipari tevékenység, valamint kutatás és kisebb mértékű hajózás folyik a térségben.
Környezetvédelem és kihívások
A terület kihívásokkal néz szembe: az éghajlat melegedése miatt csökken a tengeri jégborítás, ami ökológiai és gazdasági hatásokkal jár (pl. élőhelyváltozások, új hajózási útvonalak megjelenése, erőforrás-kitermelési igények növekedése). Fontos védett területek közé tartozik többek között a Wrangel-sziget, amely nemzetközi szinten is elismert természetvédelmi terület és UNESCO világörökségi helyszín.
Összefoglalás
A Csukcs-tenger egy lapos, hideg, részben jeges tenger a Jeges-tenger peremén, amely az északkeleti Szibéria és Alaszk a között terül el. Korlátozott hajózhatósága, speciális élővilága és a bennszülött közösségek hagyományos tevékenységei miatt különleges jelentőséggel bír a sarkvidéki térség civile és természeti értékeinek megőrzésében.
A Csukcs-tenger térképe.
A tengeri jég tavaszi felszakadása a Csukcs-tengeren.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a Csukcs-tenger?
V: A Csukcs-tenger a Jeges-tenger peremtengere, amely az alaszkai Wrangel-sziget és Point Barrow között található. A Bering-tengerrel és a Csendes-óceánnal a Bering-szoros köti össze.
K: Mekkora a Csukcs-tenger?
V: A Csukcs-tenger területe körülbelül 595 000 km² (230 000 mi²).
K: Mikor lehet a Csukcs-tengeren utazni?
V: A Csukcs-tengeren csak az év körülbelül négy hónapjában lehet utazni.
K: Vannak szigetek a Csukcs-tengeren?
V: A Csukcs-tengeren nagyon kevés sziget található a sarkvidék más tengereihez képest. A Wrangel-sziget az északnyugati határán, a Herald-sziget pedig az északi határ közelében található. Mind a szibériai, mind az alaszkai partok mentén van néhány kisebb sziget.
K: Kik élnek a partjain vagy azok közelében?
V: A partjain vagy azok közelében élő embereket "csukcsoknak" nevezik. Halászattal, bálnavadászattal és rozmárvadászattal foglalkoznak ebben a hideg tengerben.
K: Milyen helyek találhatók e tenger szibériai partjai mentén?
V: A Szibéria partjai mentén található helyek közé tartozik a Billings-fok, a Schmidt-fok, az Amguyema-folyó, a Vankarem-fok, a Koljucsinszkaja öböl, a Neskynpil'gyn-lagúna, a Szerdce-Kamen-fok, az Enurmino, a Csegitun-folyó Incsoun Uelen és a Dezhnev-fok.
K: Milyen folyók ömlenek bele Alaszkából, illetve Szibériából?
V: Alaszkából a Kivalina folyó , Kobuk folyó , Kokolik folyó , Kukpowruk folyó , Kukpuk folyó , Kukpuk folyó , Noatak folyó , Utokok folyó Pitmegea folyó és Wulik folyó folyik bele. A Szibériából beömlő folyók közé tartozik az Amguyema folyó, a Ioniveyem folyó és a Chegitun folyó.
Keres