Chuar-chira tér (kurdul: چوارچرا, Chwar Chira, perzsa: میدان چهارچرا) (jelentése: a négy gyertya tere) Mahábád városának központjában fekvő ismert tér. A tér történelemben betöltött szerepe elsősorban az 1946–1947-es eseményekhez kötődik: miután az iráni központi hatalom visszafoglalta a területet a második világháború utáni megszállás felszámolásával, a Mahábádi Köztársaság vezetőit bíróság elé állították és 1947-ben kivégezték. A leghíresebb áldozat a köztársaság elnöke, Mohamed Kázit volt, akit és több más vezetőt nyilvánosan felakasztottak Mahábádban és Bukánban. A kivégzésekre 1947. március 31-én került sor, és az esemény a kurd közösség kollektív emlékezetében meghatározó jellegű maradt.
Rövid történeti háttér
A Mahábádi Köztársaság 1946 elején kikiáltott, rövid életű kurd politikai entitás volt, amelynek célja a kurd autonómia és önkormányzás volt az északnyugati Iránban. A köztársaság ideiglenes támogatást kapott a környéken állomásozó külföldi erőktől; amikor ezek az erők kivonultak, az iráni kormány visszaállította a központi hatalmat. A kudarcot követően lecsapások és megtorló intézkedések történtek a helyi vezetők ellen, amelyek közé a nyilvános kivégzések is beletartoztak.
2005: tüntetések és emlékmozgások
A tér a XX. század közepi eseményeken túl a XXI. században is politikai gyújtópontként szolgált. 2005 nyarán Shivan Qaderi halála miatt jelentős tüntetéshullám indult Mahábádban és más kurd városokban; az Iráni Kurdisztáni Demokrata Párt jelentése szerint ekkor mintegy 50 000 ember vonult utcára, tiltakozva az iráni kormány és biztonsági erők intézkedései ellen. A haláleset és a rá adott állami válasz ismételten a Chuar-chira / Shardari teret helyezte a kurd közösség figyelmének középpontjába.
Emlékezet és a tér mai szerepe
A tér ma hivatalosan Shardari tér (a perzsa "shahrdari" = városháza kifejezésből), és Mahábád egyik legrégebbi, legfontosabb köztéri pontja. A politikai értelemben súlyos múlt miatt a tér a kurd történelmi emlékezet szimbólumává vált: a helyiek és a kurd közéleti szereplők időről időre megemlékezéseket, megmozdulásokat tartanak itt, bár az ilyen rendezvényeket az iráni hatóságok gyakran korlátozzák vagy szigorúan felügyelik. Emellett a tér mindennapi élet központi helyszíne is: kereskedelemre, találkozásokra és városi rendezvényekre szolgál.
Fontos megjegyzés: a térhez kapcsolódó események és emlékezet politikailag érzékeny téma, ezért a megítélésük és a történelmi narratívák különböző forrásokban eltérhetnek.
