Gyermekprostitúció

Hányan vannak

1992-ben Ron O'Grady kutató és szakértő 1 millióra becsülte a gyermekprostituáltak számát.

2001-ben Dr. Richard Estes és Dr. Neil Alan Weiner becslései szerint az Egyesült Államokban 162 000 hajléktalan fiatal esik áldozatul a kereskedelmi célú szexuális kizsákmányolásnak (CVE), és becslések szerint 57 800 otthonokban (beleértve a közszálláson élő gyermekeket is) élő gyermek esik áldozatul a CVE-nek. Becsléseik szerint az Egyesült Államokban a menhelyi fiatalok 30%-a és a hajléktalan fiatalok 70%-a áldozata az önfegyelem és önmegtartóztatásnak.

Az Egyesült Államokban az utcai prostituáltak egyharmada 18 évnél fiatalabb, míg az utcán kívüli prostituáltak ötven százaléka 18 évnél fiatalabb. Az utcán kívüli prostitúcióhoz tartoznak a masszázsszalonok, a sztriptízklubok és a kísérőszolgálatok. Estes és Weiner szerint az Egyesült Államokban a 17 év alatti lányok esetében 12 és 14 év között van az átlagos életkor, amikor a prostitúcióba belépnek, míg a prostituáltak átlagosan 11 és 13 év közöttiek.

Ukrajnában a "La Strada-Ukraine" csoport által 2001-2003-ban végzett felmérés, amely 106 Ukrajnából "elhurcolt" nő mintáján alapult, megállapította, hogy 3%-uk 18 év alatti volt, és az Egyesült Államok Külügyminisztériuma 2004-ben arról számolt be, hogy a kiskorúakkal való emberkereskedelem egyre gyakoribb.

Thaiföldön a nem kormányzati szervezetek becslései szerint a prostituáltak egyharmada 18 év alatti gyermek. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezetnek a vietnami gyermekprostitúcióról szóló tanulmánya arról számolt be, hogy a prostitúcióban részt vevő gyermekek száma folyamatosan nő, és a 18 év alatti gyermekek a prostitúció 5-20 százalékát teszik ki, földrajzi területtől függően.

A Fülöp-szigeteken az UNICEF becslése szerint 60 000 gyermekprostituált van, és a hírhedt Angeles City 200 bordélyháza közül sokan kínálnak gyerekeket szexre.

Az ECPAT Új-Zéland és a Stop Demand Alapítvány "A szexipar természete és kiterjedése Új-Zélandon" című jelentésében idézte az új-zélandi szexipar rendőrségi felmérését, amely szerint 210 18 év alatti gyermeket azonosítottak szexeladóként, és háromnegyedük egy rendőrségi körzetben koncentrálódott.

Az ENSZ gyermekkereskedelemmel, gyermekprostitúcióval és gyermekpornográfiával foglalkozó különmegbízottjának 1996-os jelentése szerint csak Ázsiában körülbelül egymillió gyermek esik a szexkereskedelem áldozatául. A Nemzetközi Munkaügyi Szervezet szerint a probléma különösen aggasztó Koreában, Thaiföldön, a Fülöp-szigeteken, Sri Lankán, Vietnamban, Kambodzsában és Nepálban.

A World Vision Middle East/Eastern Europe 2006-os jelentése, amelyet a kanadai kormány finanszírozott, és amelyet hat ENSZ-ügynökség és a Nemzetközi Migrációs Szervezet támogatott, arról számolt be, hogy a gyermekek szexuális kizsákmányolása, a gyermekkereskedelem és a kiskorúakkal szembeni szexuális erőszak egyre nő, és hogy Oroszország a gyermeksexturizmus új célpontjává válik. A jelentés hozzáteszi, hogy egyes tanulmányok szerint a moszkvai szexmunkások mintegy 20-25 százaléka kiskorú. ^[]

Afrikában és Dél-Ázsiában számos ország szembesül a gyermekprostitúció növekvő arányával, és a turizmussal való kapcsolat nyilvánvaló. A gyermekprostitúció és a szexuális kizsákmányolás céljából folytatott gyermekkereskedelem Európában, Észak-Amerikában és Ausztráliában is egyre nagyobb méreteket ölt.

Rio de Janeiróban a városi szociális segélyezési titkárság becslése szerint 223 gyermekprostituált van, fiúk és lányok egyaránt. Néhányan közülük transzvesztiták. Az ügyleteket stricik közvetítik. Ők 2 realtól 30 reálig, azaz körülbelül 1 dollár és 15 dollár közötti összeget számítanak fel. A gyerekek 10 és 17 év közöttiek. Egyes esetekben a családok is részt vesznek a prostitúcióban.