Mi az a sakkverseny? Formátumok, svájci rendszer és rövid történet
Fedezd fel, mi az a sakkverseny: formátumok, a svájci rendszer működése, rövid történet és gyakorlati tippek a részvételhez.
A sakkverseny a sakkozók közötti, előre meghatározott szabályok szerint lebonyolított verseny, amely többféle formátumban rendezhető meg. A leggyakoribb formák a következők:
- Kiütéses (eliminációs) torna. A játékosok párokra osztva játszanak, a vesztes kiesik, a győztes pedig továbbjut a következő fordulóba. Előnye, hogy rövid idő alatt dől el a győztes; hátránya, hogy egyetlen rossz parti kiesést jelenthet egy jó játékos számára. Tipikusan olyan létszámnál használják, ahol a résztvevők száma 2^k (pl. 16, 32, 64), és a fordulók száma megközelítőleg log2(N).
- Mindenki mindenkivel (körmérkőzés, round-robin). Minden résztvevő egyszer vagy kétszer (egy körös vagy két körös rendszerben) játszik minden másik résztvevővel. Ez a legigazságosabb formátum, mert mindenki ugyanazokat az ellenfeleket kapja, viszont nagyobb résztvevőszám esetén nagyon hosszú és időigényes lehet (egy körös rendszerben a fordulók száma N−1). Gyakori a meghívásos, kisebb, erős mezőnyű tornákon és a döntő jellegű eseményeken.
- Svájci rendszerű esemény. Nagyobb létszám esetén ez a legelterjedtebb formátum. Az eseménynek előre meghatározott számú fordulója van, és általában sokkal több játékos van, mint forduló. Minden forduló után a hasonló eredményű játékosokkal párosítanak (a győztesek erősebb, a vesztesek gyengébb ellenfeleket kapnak). A párosításoknál figyelembe veszik a pontszámot, a korábbi párosításokat és a színelosztást; gyakran számítógép végzi a párosításokat. Ez a sakkvilág találmánya, és a sakkórához hasonlóan számos más kétszemélyes sportág is átvette. A svájci tornákon gyakori a döntetlenek eldöntésére szolgáló tiebreak-szabályok használata (pl. Buchholz, Sonneborn–Berger, közvetlen eredmény), valamint a részvételi kategóriák és élőértékelés (rating).
A versenyek lebonyolítását általában versenybíró (arbiter) felügyeli, aki betartatja a szabályokat és kezeli az esetleges vitás helyzeteket. A parti időkorlátja (időkontroll) meghatározza a játék tempóját: klasszikus (hosszú), rapid (közepes), blitz (gyors) és bullet (nagyon gyors) időkontrollok eltérő játékmenetet és stratégiát eredményeznek; az időhasználatot sakkórával mérik. Egyéni versenyek mellett gyakoriak a csapatversenyek (például olimpiák), illetve a két játékos közötti hagyományos mérkőzések és a többfordulós páros mérkőzések.
A versenyek eredményeit általában 1–½–0 rendszerben számolják (győzelem 1 pont, döntetlen 0,5, vereség 0). A nagyobb fordulós torna teljesítménye alapján a résztvevők FIDE-élőpontot szerezhetnek vagy veszíthetnek, és bizonyos tornák teljesítménye címnormák (pl. nemzetközi mester, nagymester norma) eléréséhez is hozzájárulhat.
Rövid történet: az első nemzetközi sakkverseny 1851-ben zajlott Londonban, és azóta a versenyek a sakkozás központi részévé váltak. Azóta a formátumok, szabályok és technikák folyamatosan fejlődtek: megjelentek a számítógépes párosítások, a világranglisták és az online versenyek, valamint a csalás elleni technológiák és fair play szabályok.
Gyakorlati megjegyzések: ha versenyen szeretnél részt venni, nézd meg a részvételi feltételeket (kategória, nevezési díj, létszámkorlát), ismerkedj meg az időkontrollal és a tiebreak-szabályokkal, valamint érkezz időben, és tartsd be a versenyszabályokat (időbeadás, jó viselkedés, elektronikus eszközök használatának tilalma). A kezdőknek érdemes kisebb, helyi tornákkal kezdeni, az eredmények és élőpontok alapján pedig lehet haladni a nagyobb, open vagy meghívásos események felé.
Sakkozó gyerekek egy spanyolországi sakkversenyen.
Kérdések és válaszok
K: Mi az a sakkverseny?
A: A sakkverseny a sakkozók közötti verseny.
K: Mi a sakkverseny három formája?
V: A sakkversenyek három formája a kieséses, a mindent játszó és a svájci rendszerű verseny.
K: Hogyan működik a svájci rendszerű verseny?
V: A svájci rendszerű verseny lehetővé teszi a nagy létszámú nevezéseket, és ez a leggyakoribb forma. Előre meghatározott számú fordulót tartalmaz, és több játékos van, mint forduló. A saját pontszámukhoz hasonló pontszámmal rendelkező játékosok játszanak egymással, és akik nyernek, azok erősebb ellenfeleket kapnak, míg akik veszítenek, azok gyengébb ellenfeleket. Az egyes fordulók párosítását számítógép végezheti.
K: Ki volt az első nem hivatalos világbajnok 1851-ben?
V: Adolf Anderssen volt az első nem hivatalos világbajnok 1851-ben.
K: Ki lett a második nem hivatalos világbajnok 1858-ban?
V: Paul Morphy lett a második nem hivatalos világbajnok 1858-ban.
K: Ki győzte le Adolf Anderssent, és lett a harmadik nem hivatalos világbajnok 1871-ben?
V: Johannes Zukertort legyőzte Adolf Anderssent, és lett a harmadik nem hivatalos világbajnok 1871-ben.
K: A sakk világából melyik találmányt vették át más kétszemélyes sportágak?
V: A sakk világából származó találmányt, a minden fordulóban számítógépes párosítást más kétszemélyes sportágak is átvették.
Keres